Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz II. A Déri gyűjtemények. 2. javított kiadás (Debrecen, 2001)

22 Az utolsó tárlóban levő használati eszközök, a jellegzetes bútorlábak, alabástrom és bronzedények, szintén sírmellékletek voltak. Mellettük az alexandriai üvegkancsók figyelemre méltók. A terrakotta szobrocskák már a római császárkorból származnak, míg a kopt textildarabok az i. sz. V-VII. században készültek (12. kép). Görögország területén jutott el az ókori művészet legmagasabb kiteljesedéséhez. A Balkánfélsziget déli részén az első görög törzsek a Kr. e. II. évezred elején jelentek meg, s virágzó kultúrát hoztak létre (Mükéné). A Kr. e. IX-VIII. században alakult ki a rabszolgatartó (polisz) városállam-rendszer. Ebben az archaikus korban a művészetek keleti hatásokat is mutatnak. A Kr. e. V. század elején a perzsa támadások sikeres visszaverése után Athén a görög világ politikai vezető erejévé vált. Ez teremtett lehetőséget az athéni demokrácia és ezzel együtt a klasszikus kultúra kiteljesedésére. Csúcspontja Periklész kora volt. Kr. e. IV. század közepe után a makedónok elfoglalták a legyengült városállamokat és Nagy Sándor egész Indiáig terjedő világbirodalmat hozott létre. A halála után létrejött utódállamokban a görög és a keleti művészetek összeolvadásából alakult ki a hellenisztikus művészet. Róma művészetét a királyság korában főként az etruszk és görög hagyományok egymásba olvadása jellemezte és csak a Kr. e. II. századtól önállósult. A Kr. e. IV. és I. század között Róma fokozatos hódításaival Itália, majd az egész Mediterraneum urává lett, az ókor legjelentősebb világbirodalmát hozta létre. Ez átalakulást eredményezett kultúrájában, amelynek során a római művészet felhasználta és magába olvasztotta a hellenisztikus kultúra eredményeit. A császárkorban az iparszerűen gyártott művészi áruk a birodalom legtávolabbi provinciáiba is eljutottak és helyi hatásokkal keveredtek, ebből alakult ki a provinciális művészet.