Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz II. A Déri gyűjtemények. 2. javított kiadás (Debrecen, 2001)

A MAGYAR FINOMKERÁMIA, FAJANSZ, KŐEDÉNY, PORCELÁN 72 kokó és kínaias díszítményei hatottak elsősorban (80. kép). A főúri kastélyok számára díszesebb darabok, míg a szélesebb piacra gyakran egy színnel festett edények készültek. Holies termékei nagy hatással voltak a később alakult üzemekre. A tatait 1758-ban létesítette Esterházy József Holicsról áttelepített mesterekkel. Itt Holicshoz hasonlóan magas művészi színvonalú edények készültek. Budán 1785-ben alapította üzemét Kuny Domokos. Polgári használatra készült, holicsi és tatai mintákat követő termékei művészileg szerényebbek voltak. A stomfai üzem a XVIII. század második felében működött. Holicsi formákat követő gyártmányai a népies művészet szintjén mozogtak. Mellettük a XVIII. században még több kisebb fajanszgyártó üzem is működött, elsősorban habán fazekasokkal. Kiállításunkon szerényebb darabok szerepelnek. A többségükben Holicson készült edények egyszerű, virágos, gyümölcsös díszítésű tálak, kancsók, vázák. A nő alakú asztali fűszertartó a nagy számban készült alakos edényeket képviseli. Hasonlóan kedvelt forma volt a káposztafej alakú tál. A másik ilyen szelence már Budán készült, jól mutatva, milyen hűen másolták a mintákat. A kacsa alakú edény kosolnai jeggyel van ellátva. A kedvelt Veronikas szenteltvíz-tartók Stomfán készültek. A fajanszgyártás a XVIII. század végén hanyatlásnak indult, ezt a jóval keményebb kőcserép-eáények megjelenése, majd széles körű elterjedése okozta. Magyarországon a magasabb hőfokon égetett kőcserép gyártását először Holicson vezették be, majd ezt hamarosan követte a kassai, eperjesi gyárak megindulása. A Felvidéken már Besztercén, Körmöcbányán, Iglón, Murányban, Rozsnyón működött igényesebb termékeket készítő üzem. Miskolcon és Apátfalván, később Telkibányán és Hollóházán népies díszű kőcserép-edényeket készítettek. A Dunántúlon is több