Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz II. A Déri gyűjtemények. 2. javított kiadás (Debrecen, 2001)

57 már szemléletesen mutatja a hanyatlást, amelyet a XIX. század elején az ónművesség mutat. Az ötvösművészetet csupán néhány tárgy kép­viseli a Déri-gyűjteményben. A legkiemelkedőbb darab a XVII. század végén készült fedeles ezüst­serleg, amely állítólag II. Rákóczi Ferenc adomá­nyozott Péchy Ádám várkapitánynak. Az ara­nyozott ezüst, felfelé kissé szélesedő serleget és koronaszerű fedelét ezüst filigrán díszítés borítja. A testet gránátköves sorok függőlegesen két me­zőre tagolják, amelyeket virágok, levelek, dús indák hálóznak be. A fedél díszítménye hasonló a serlegéhez (54. kép). Három tojásdad, filigrán művű lábon nyugszik a test, a fedél fogója a lá­bakhoz hasonló. A XVII. századi viseletnek igen díszes ötvös­műves tartozékai voltak a díszövek. Ezek az övek általában bársonyalapra erősített boglá­rokból és áttört művű csatpárokból álltak. A kiállításon szereplő három jellegzetes darab a XVII. század első felében valószínűleg Erdélyben készült. A boglárok áttört művű aranyozott ezüstből készültek, az övcsatok széle láncfonatú szegéllyel díszített, a belső mezőket áttört művű stilizált virágok és indák töltik ki, kék, zöld, piros kövekkel díszítve (55. kép). A negyedik széles öv filigrán rekeszzománcos szélesebb és keskenyebb részekből összeállított. Korai, XIV. századi ötvösmunka az egyházmű­vészeti tárgyak között kiállított körmeneti ke­reszt. A körmeneti kereszteknek a liturgikus emlékek sorában fontos szerepük volt. Ezeket a körmenetekben énekelve, imádkozva haladó hívek előtt emelték a magasba. A szertartásban játszott fontos szerepük miatt gondosan ter­vezték. A kiállított aranyozott bronzlemezekből készült kereszt közepén a keresztre feszített Jézus alakja látható, kétoldalt Szűz Mária és János mellképe, felette és alatta angyalalak. Hátoldalán János evangélista, körülötte an-

Next

/
Oldalképek
Tartalom