Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz II. A Déri gyűjtemények. 2. javított kiadás (Debrecen, 2001)

ÓN- ÉS BRONZMŰVESSÉG, 58 ÖTVÖSMŰVÉSZET Kiemelkedően szép ötvösmunka a kis sárgarézből készült filigrán művű, kék és zöld zománcozású, virágokkal és növénymotívumokkal díszített talpas kereszt. Belsejében ún. athosi típusú puszpáng faragás, egyik oldalán Krisztus megfeszítését ábrázolja, körülötte angyalokkal és szentekkel, a másik oldalon megkeresztelését szentek körében. A talpperemén cirill betűs felirattal ellátott ötvösmunka a XVII. század második feléből származó szerb alkotás (57. kép). A harmadik kereszt vörösréz borítású, kék, sárga, zöld rekeszzománcozással. Középső részén Krisztus keresztelése, mellette Mihály arkangyal és az Istenanya, alul-felül evangélisták, hátoldalon Krisztus a kereszten, Istenanya a gyermek Jézussal és evangélisták. Magyarországi pravoszláv mester műve 1800 körül. A kis triptichon zománcozott, vörösréz borítású, bal oldalán Istenanya a gyermek Jézussal, középen csodatevő Szent Miklós, jobb oldalon Istenanya a gyermek Jézussal, hátoldalon színes rekeszzománcozás. A XIX. században készült orosz munka. A papi miseruha, az ún. dalmatika rózsaszín brokátból készült arany csipke díszítéssel. Az előtte levő corpus Christi elefántcsont-szobor, derekán kettős zsinórral felkötött, dúsan redőzött kendő, XVIII. századi spanyol (58. kép), a fából faragott fekete corpus XVII. századi magyar alkotás. A kis elefántcsont Madonna-szobor XVII. századi német munka. A templomok elmaradhatatlan tartozékai voltak a harangok. Magyarországon használatuk a XI. században terjedhetett el. A legkorábbi fennmaradt harang 1200 körül készülhetett. A következő századokból is csupán egy-két harang maradt ránk. A XVI. század elején valószínűleg még a jelentéktelenebb falvak templomaiban is voltak harangok. Azonban a török megjelenése, a folytonos háborúskodás az ekkor már virágzó ha-