Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Irodalomtörténet - Bakó Endre: Szabó Pál debreceni kapcsolatai
130 BAKÓ ENDRE kor stílromantikájának eredményeit szűrte át és szívta föl. Alkotásmódja reális, kompozíciói szigorúan zártak." Levelezésükből kiderül, hogy Szabó Pál 1934-ben nagyszabású tervet melengetett egy debreceni irodalmi folyóirat alapításáról, továbbá egy Debrecenben rendezendő írói kongresszusról. Hogy a terv miért esett kútba, pénzhiány, eltérő személyi elképzelések, vagy más ok miatt, erre az irodalomban jószerint még utalást sem találunk.7 A levélváltásokból tudható az is, hogy néhány alkalommal beruccant Debrecenbe, vagy legalább is tervezte a látogatást. Szerzőként azonban csak 1938-ban szerepelt újra a városban. Juhász Géza 1938. február 6-án matinét rendezett a Csokonai Színházban, amelynek előzetesen beharangozott célja a három elhíresült parasztíró, Szabó Pál, Sinka István és Veres Péter együttes szerepeltetése volt. Minthogy az Ady Társaság rendezvénye a Kelet Népe égisze alatt volt meghirdetve, Bajcsy-Zsilinszky felléptetése azzal az ürüggyel történt, hogy a folyóirat vezérpublicistájaként ismertetni fogja a lap céljait, tennivalóit, Kovács Imre pedig gazdasági helyzetelemzést ad. Szerepet kapott Erdélyi József és Gulyás Pál, továbbá Neményi Lili (zenei kísérője Szabó Emil) és Kőműves Sándor mint előadóművész. De Bajcsy-Zsilinszky nem a Kelet Népe céljairól beszélt, hanem hatalmas németellenes beszédet mondott, amelyet a zsúfolásig telt színház közönsége nagy tapssal honorált.8 A fajvédő újság megtámadta a rendezvényt, mondván, hiba volt „irodalmi előadás ürügye alatt politikai szónokokat felléptetni, a nagyrészt fiatal, kiskorú hallgatók tapasztalatlan lelkét csodabogarakkal telehinteni. És semmi esetre sem alkalmas erre a Csokonai Színház színpada.''9 A támadás következtében Juhász Gézát végelbánás alá vonták, állásából elbocsátották, de a szereplőknek - noha Erdélyi József elhangzott költeményei a tudósítás szerint „irányverseknek nevezhetők" - nem származott kellemetlenségük. Szabó Pál kötődése a debreceni irodalmi élethez 1945 után tovább erősödött, elsősorban az Alföld c. folyóirat révén. Elmondhatjuk, hogy csaknem másfél évtizeden át (1950-től kb. 1963-ig) a lap fókuszában az ő munkássága állott a Veres Péterével együtt. Mindketten sokszor léptek fel szerzőként a városban és a megye helységeiben is, szerepléseiket a megyei pártlap megkülönböztetett figyelemmel kísérte, noha egy-két alkalommal bírálattal is illette őket. Egy levele tanúsága szerint Juhász Gézával már 1945 májusában felvette a kapcsolatot, mert tele volt bizakodással. Egy másik levelében készségét jelenti: „Minapában írott leveledre válaszolva, nagyon szívesen írok az évfordulóra Debrecenről. Persze van, miről írjak."10 Ennek fényében feltűnő, hogy 1946 nyarán nem volt jelen a debreceni írókongresszuson, amelyen Lukács György indulatosan támadta a népi írókat, főleg Németh Lászlót, akit Illyés Gyula és Veres Péter vett védelmébe. Távolmaradásának okát nem tisztázta az irodalomtörténet-írás, pedig ez egyik kulcsmozzanata 1945 utáni szerepvállalásának. 7 Levelesláda. 119-122. 8 Bajcsy-Zsilinszky ésa Kelet Népe írógárdájának előadása, Debreczen, 1938. február 8., 6. 9 (Dr. -y) = Bessenyey Lajos, Válasz egy politizáló irodalmárnak, DÚ-Hf., 1938. február 12., 8. 10 Levelesláda, 256. (Minden bizonnyal az Ady Társaság évfordulójáról van szó.) Részt vett azonban az 1947-ben rendezett Nyári Egyetemen, s Jugoszlávia a magyar író szemével címen tartott előadást.11 Szerencséje, hogy utóbb nem rántották bele a Rajk-perbe, amelynek volt egy éles Jugoszlávia-el- lenes felhangja! Egy beharangozó szerint vendége volt a november 6-23. között megrendezett debreceni kultúrhétnek, amelynek egyik központi eseménye 22-én az Ady Társaság jubileumi emlékünnepe volt.12 A beszámoló azonban Szabó Pált már nem említi. Legközelebb Juhász Géza, Kuczka Péter, Somlyó György, Csenki Imre, Palotai Erzsi, Török Erzsi, Farkas Ferenc társaságában olvasott fel, a Kollégiumi Kórus és az Ady Társaság közös ünnepélyén.13 1953- március 29-én a Magyar írók Szövetségének Debreceni Csoportja a zenede dísztermében Szabó Pál és az írószövetség miskolci csoportjának közreműködésével írói estet tartott. Felléptek a Csokonai Színház művészei, a Sztaniszlavszkíj Stúdió tagjai, a szakiskola munkatársai és az MDP Belváros II. alapszervezet színjátszói.14 Október 4-én nagyszabású könyvheti megnyitót tartottak a Csokonai Színházban, a díszelnökségben ott ült Szabó Pál, immár Kossuth-díjas író is. Juhász Géza megnyitója után a díszvendég emelkedett szólásra. „Felszólalásában apró kis történeteket, epizódokat, élményeket mondott el életéről. Ezek a kis történetek szellemdúsan jellemezték a Horthy-Magyaroszág úri világra korlátozódó irodalmi életét és a felszabadult néppel együtt fejlődő új magyar irodalmat." Ezután kulturális műsor következett. „Különösen nagy sikere volt Szabó Pál Új föld című regénye egyik drámai részletének, melyet Békés Rita művésznő tolmácsolt. (...) Szabó Pál egész nap Debrecenben tartózkodott, és a város irodalmi életének vezetőivel irodalmi problémákról beszélt, majd este 8 órakor részt vett az írószövetség Debreceni Csoportja által rendezett vitán, melynek tárgya az Új föld című regénye volt. A megbeszélésen Barta János egyetemi rektor adott rövid elemzést, értékelést a műről, és ezzel igen színvonalas és termékeny vitát kezdeményezett. A vita még éjjel 11 órakor is tartott."15 A következő évben két alkalommal is ellátogatott Debrecenbe. Április elején a Mezőgazdasági Akadémia könyvankétjára érkezett, melynek témája az Új föld volt. „Már este tízre járt, amikor a Magyar írók Szövetsége debreceni csoportjának klubjába Pali bácsi megérkezett. Szinte hihetetlen, hogy rövid félóra alatt annyi lényeges és tanulságos dolgot lehetett vele beszélni." Beszámolt németországi útjáról, érdeklődött a helyi csoport működéséről, s elmondta, hogy az Új föld regényéből kisarjadt Hajdú Klárii, könyvéből írja a Darázsfészekc. színdarabját. „Azonkívül 71 nagy temető második, javított kiadása is megjelenik. Tartalmán nem változtat, csak nyelvileg csiszolja." A regényt még 1933-ban írta, de 13 évig kéziratban maradt, mert nem akadt kiadó, amely vállalta volna a Dózsa György 11 A népi zene és irodalom a Nyári Egyetemen. Néplap, 1947. augusztus 15., 3.; ill.: Az Ady Társaság estje, Debreczen, 1947. augusztus 14., 3. 12 Lukács György, Alexits, Bóka, Kassák, Szabó Pál Debrecenben, Néplap, 1947. november 9., 6. 13 A Kollégiumi Kórus és az Ady Társaság irodalmi és zenei ünnepe, Tiszántúli Néplap, 1949. május 10., 4. 14 írói est Szabó Pál részvételével, Néplap, március 28., 4. 15 Szabó Pál Kossuth-dijas író mondott beszédet az ünnepi könyvhét megnyitóján, Néplap, 1953. október 6., 3.
