Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Történettudomány, művelődéstörténet - Szabó Anna Viola: „A magyar művészet eleven ereje”. Egy építész, egy festő és egy fényképész találkozása a XIX. század végi Debrecenben
78 SZABÓ ANNA VIOLA nyitotta az Arany Bika mozgót is, később megvásárolta az Uránia fölötti bérházat az Egyház téren, és működtette a fogságban rekedt tulajdonos két moziját is, míg haza nem tért - így Chylinski a háború végén már négy moziért felelős „mozirészvénytársaság-igazgató" volt.238 A Debrecenben 1921 nyarán végrehajtott „mozirevízió" során, az előző évben hozott új törvény értelmében, a moziengedélyeket hatóságilag felülvizsgálták, és „rászorulóknak" illetve „kultúregyesületeknek" adták át. Debrecenben csak Csömör Gyula tarthatta meg saját moziját, mert a Meteor „munkásmozgónak" minősült, de a többi engedélyt „kizárólag megbízható keresztény emberek és egyesületek között osztották szét". Ezen indokkal az Apollo Rt.-t, annak ellenére, hogy két mozija is saját házában működött, minden üzemétől megfosztották, s az Apollót a következő 20 évre az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga, az Urániát az Ébredő Magyarok Egyesülete, a Vígszínház mozgót Szabó József, Máramarosból menekült nyugalmazott alispán és társai, a Csizmadiaszínben működő Uranust (később Omníát) pedig előbb egy nyugdíjas MÁV-főfelügyelő, majd egy aljárásbíró özvegye kapta meg üzemeltetésre.239 A Keresztény Nemzeti Liga a moziengedély kihasználására létrehozta a Magyar Nemzeti Apolló Mozgószínház Részvénytársaságot, amelynek kebelébe a budapesti és debreceni Apolló, illetve a szegedi Korzó mozi tartozott.240 Az Apollo Rt. tulajdonosai július végén búcsúztak el a közönségtől, s fölemlített érdemük - „majdnem évtizedes nehéz munkával kulturális intézményt teremtettünk Debrecenben, az itt akkor még lekicsinyelt mozikból" - talán Chylinski érdeme is, aki záró műsorul hangsúlyozottan „hazafias és kulturális irányú", magyar tartalmú filmeket választott.241 A jogfosztás 238 BÉBER László, A villanyszínház első évtizede Debrecenben, in Debreceni érdekességek, Debrecen, 1977,262-269; CSŰRÖS Ferenc: Debrecen közművelődési feladatai a háború után (1918), in „Ha majd a szellem napvilága..Dokumentumgyűjtemény, HBmL Közleményei 13, Debrecen, 1979,114-124; DFU, 1919. március 25.: A színházi és mozi-előadások korlátozása. A végzés úgy említi Chylinskit, mint aki az Uranus fölött is rendelkezik, s így szerepel az 1920-ra vonatkozó adattárban is. Suchán Rezső csak 1921-ben tért haza a fogságból, akkor rövid időre visszakapta az Urániát, a mozirevízió után pedig igazgató lehetett saját mozijában, de hamarosan meg kellett válna tőle; 1922-ben már nem ő vezeti. Az Uranusért ugyanekkor fivére, Elemér volt felelős. Vö. Filmművészeti Évkönyv; 1921,1922,1923. 239 A Nemzetgyűlés 170. ülése 1921. március 21-én, Rassay Károly interpellációja a moz- gófényképüzemek tárgyában és a belügyminiszter válasza, in Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet 121-143; A Nemzetgyűlés 531. ülése 1926. április 17-én, Hegymegi Kiss Pál interpellációja a belügyminiszterhez egy különleges moziügy tárgyában, in Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet 155-156; A Nemzetgyűlés 570. ülése 1926. június 16-án, A belügyminiszter írásbeli válasza Hegymegi Kiss Pálnak Debrecen sz. kir. város Városi Mozgófényképüzem engedélyezése iránti kérelmének elutasítása tárgyában előterjesztett interpellációjára, in Nemzetgyűlési Napló, 1922. XLV. kötet 57-60. DFU, 1921. június 2.: Mozit kaptak a debreceni hadirokkantak; PN, 1921. június 3.: Elvették a debreceni és a szegedi mozikat; PN, 1922. április 30.: Milyen titkos kötelezettségeket róttak az új moziengedélyesekre; Magyarország, 1932. november 25.: Fantasztikus perlavina az ébredők debreceni mozija körül. 240 http://www.hangosfilm.hu/mozilexikon/budapest-vii-royal-apollo (2017. május 14.); FÁRI Irén-SZERDAHELYI Péterné: A szegedi mozik a két világháború között, Studia Historica 13, Szeged, 2010,377-390 241 DFU, 1919. július 24. A Magyar leventék című Pathé-film a magyar hadsereg fejlődését bemutató „történelmi rajz" volt, a Gróf Mefisztó pedig a kultuszkormány támoazonban csak a tulajdonosokra vonatkozott, Chylinski az állásában maradhatott (kiváló pedigréje a keresztény-nemzeti kurzus számára is feddhetetlenné tette), s egy hónapnyi szünet után jelentette, hogy a mozit átvette, s augusztus 20-án újra megnyitja, ígérve, hogy célja továbbra is „a közönség legmagasabb igényeit a magyar és világpiac legjobb filmjeivel kielégíteni" s a művészi nívót megőrizni.242 Noha a moziengedély elvételének indoklásában az állt, hogy az új jelöltek „elegendő biztosítékot tudnak nyújtani arra, hogy a debreceni mozi nem fogja a jövőben a destrukció érdekeit szolgálni, hanem valóban a nép széles rétegeinek lelki művelője és oktatója leszen" - ezt a célt, a szigorú rendelkezések ellenére sem Chylinski, sem fölöttese, a Keresztény Nemzeti Liga nem tudta betartani. A magyar filmgyártás az 1920-as években fokozatosan leállt, a kötelező propagandafilmek pedig olyan silányak voltak, hogy vetítésüket még legyártatójuk sem szorgalmazta. Az Apolló tehát szezonnyitó előadásán egy életunt amerikai milliárdos kalandjait mutatta be, s az igazgató mú'sorpolitikája továbbra is ilyen „destruktív" maradt: célja a primer szórakoztatás s a folytonos telt ház elérése volt (hiszen fizetését az eladott jegyek utáni részesedésként kapta).243 Chylinski e feladatnak is nagy lelkesedéssel látott neki, hatásos reklámszövegeket írt, amelyekben hangsúlyozza az igazgatóság - saját maga - „agilitással és a legnagyobb áldozatokkal" folytatott munkáját a filmek megszerzése érdekében, amelyet szerinte „az Apolló nagyigényű közönsége megelégedéssel tapasztal".244 A filmeket nemcsak előzetesen harangozza be, hanem a premier másnapján, a reprízre számítva, beszámol a közönségre tett hatásról, amely természetesen sohasem győzött eléggé csodálkozni az attrakción. Ahogy fényképészként a hírlapírókat örökítette meg ingyen, úgy most a rendőrségi testületnek biztosít ingyenes előadásokat (bár erre a gesztusra nemcsak az önvédelem, hanem a vonatkozó rendeletek is kötelezhették).245 Mozijában minden műfajt játszat, kalandorfilmet és állatfilmet, szerelmi és detektívtörténetet, társadalmi drámát és vígjátékot, burleszket és híradót, s a magyar csapatok újszegedi bevonulását hosszadalmasan bemutató propagandafilm gyötrelmeit ugyanazon műsorban az Ezeregyéjszaka „színes és bűvös regéinek ragyogó pompájával" enyhíti. A rendszeresen műsorra tűzött, népszerű filmszkeccsekben fővárosi kabarészínészek lépnek fel, s havonta egyszeri Film-Revüt is ígér, ahol az első alkalommal magát Petrovich Szvetiszlávot látja vendégül, aki társaival „jeleneteket, aktuális konferanszokat, kuplékat, műdalokat és táncogatásával készült Szemere György A Forray család című, dzsentri tárgyú regényéből, amely „apotheozisa az ősi magyar erénynek". Színházi Élet, 1920/42,30. 242 DFU, 1921. augusztus 17. 243 DFU, 1921. június 2. A kormányrendeletek szövegét lásd Filmművészeti Évkönyv, 1923; Az Újság, 1922. július 27: Már a kurzusmozis sem játszatja a kötelező filmeket. 244 DFU, 1921. szeptember 2. 245 DFU, 1921. október 8. A rendőrségnek levetített Éjjeli őrjárat című film, amely egy leányrablást mutatott be a New York-i kínai negyedben, s „a rendőrség nagy és nehéz munkáját glorifikálja” - valószínűleg nem tartozott a kötelező, hazafias ismeretterjesztő előadások közé. Példát lásd MAGYAR Bálint, A magyar némafilm története, Budapest, 2003,234.
