Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Történettudomány, művelődéstörténet - Szabó Anna Viola: „A magyar művészet eleven ereje”. Egy építész, egy festő és egy fényképész találkozása a XIX. század végi Debrecenben
„A MAGYAR MŰVÉSZET ELEVEN EREJE" 61 egyénileg választhatók, nem kizárólagosak. A historizáló, faji alapú népszemlélet és az esztétizáló, ahistorikus megközelítés egymás mellett, egymásnak olykor-olykor fölé kerekedve, de ideológiájában egymástól nem is olyan távol állt, mint ahogy azt ők maguk gondolták. Még ha egyikük megteremtendőnek, a másikuk csak felfedezendó'nek, a népművészetben eleve adottnak tartotta is a nemzeti művészet létét, s ez egyikük számára az Európától való különbözés kifejeződését, a másikuk számára az emberi teljességet jelentette is, egyik megközelítés sem kételkedett a magyar nép kultúrájának ősi, keleti mivoltában, amely a személyes életben is meghatározza a világhoz való viszonyt. Mirkovszky Géza népszemlélete, származása és neveltetése miatt is, alapvetően nem tanult, hanem ösztönös lehetett, amely azonban a korszellem hatására a személyes preferenciákon túl immár művészete számára is értelmezendő közeggé vált, olyan elemmé, amelyről gondolkoznia kellett és tudatos viszonyulást teremtenie hozzá, ha fel akarta használni. A hazatérése után Gerster által rábízott első munka az általa tervezett és 1892 végére a körúton felépült Zsigmondy-féle bérház földszintjén kialakított Baross Kávéház kifestése volt."7 A kávéház fennmaradt tervvázlatai dátum és aláírás nélküliek, a belső kiképzés dúsan faragott famunkáit (lambéria, lépcsők, loggiák, korlátok) ábrázoló keresztmetszeti ábrán azonban az egyes falszakaszokra olyan konkrétan vannak berajzolva a falképek figurái, mintha egy kész terv ismeretében, vagy az elkészült falkép alapján utólag lennének rögzítve. Az egyetlen fellelt fotóval összevetve, amely a korabeli berendezést ábrázolja, látható, hogy az a rajznak megfelelő, nemcsak a famunkák, hanem a festményeknek kijelölt falfelületek tekintetében is. A képeslapon felsejlik a falkép részlete, de egy visz- szaemlékezésben pontos leírását is megtaláljuk. „A régi Baross kávéház berendezését ízléses, előkelő tónus jellemeztel. ■ ■]■ Sötétbarna faburkolat - lambéria - takarta a falait, sőt mennyezetét is, s a kis tér felé eső szárnyon a falborítás kereteiben nagyalakú freskók voltak láthatók, tavaszias hangulatú képek, réten virágot szedő, nagy szalmakalapot és derekukon széles szalagot viselő hölgyekkel és kislányokkal; jó nevű festő - Pauly Erik - művei voltak." A tervrajzon is e szélfútta hajú, lobogó kendős, hajladozó lányalakok vehetők ki, erdőben, mezőben, madarak és fák között - testvéreiket, analógiaként, a debreceni Bika szálloda freskóin látjuk majd viszont."8 Milyen értelemben készülhettek e szecessziósnak tűnő képek „magyaros stílusban"? Egy, a kávéház megnyitása körüli időben íródott újságcikk - amelyben általánosítva, mintha a Baross berendezésének leírását olvasnánk - mindenesetre korántsem a magyaros voltát hangsúlyozza az e fajta falképeknek. [Mmpsáq] „a falak díszes faburkolata ölt nagy arányokat, úgyannyira, hogy még a tetőket is bevonják, s annyi sem látszik a fától 117 Pesti Hírlap, 1892. október 2.: értesítés a kávéház október 8-i megnyitásáról 118 MOL T15 No.6/2: Baross kávéház, keresztmetszet, No.6/3-6: Plafond a József körút felé. A kávéházbelsőt ábrázoló képeslap: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteménye, 28.840; BAKTAY Ervin, Homo ludens. Emlékeim nyomában, Budapest, 2013,31. Pauly Erik csak az emlékezés idejéből visszatekintve volt jó nevű festő, a Baross festésekor ifjú és kezdő művész. Mirkovszkyt még Berlinből ismerhette, Debrecenben is együtt dolgoztak, és a Nemzeti Szalonnak is ugyanakkor lettek tagjai, vő. 133. jegyzet. a falból, amennyi egy kis női tenyér. Es mennyi aranyozott ciráda rajta. Sőt, legújabban a konkurálni akarók már ezt is csak egy kelléknek tartják. Alkalmaznak majolika-díszítést, igénybe veszik a festészetet, sőt kiforgatják a helyiséget megszokott formájából. Emelvényeket, karzatokat építtetnek művészi famunkából, s a falakról pikáns hölgyikék mosolyognak le, ha mindjárt dekoráció módra festve is, ami azonban a gáz- és villamvitágításnál elég jól veszi ki magát. Egész vagyont ráköltenek egy-egy kávéházra, ami jó üzlet szokott lenni.""9 Valószínűnek látszik, hogy a kávéház kifestése csak gyakorlatképpen s pénzkeresetként szolgált Mirkovszky számára, amíg sajátjának érzett nagy feladatára felkészült. „Míg a nappali órákban megfestette a budapesti Baross-kávéház falait s ezzel itthon is szerzett hírnevet s kenyeret, addig éjjelenként" „komoly történelmi tanulmányokkal készült a Debrecenben elfogadott eszméjének" kivitelezésére.117 118 * 120 A KERESKEDŐ TÁRSULAT SZÉKHAZÁNAK FALKÉPEI A debreceni kereskedő társulati székház fennmaradt tervlapjain semmi nem utal arra, hogy a termekbe falképek lennének tervezve; sőt, egy 1892. június 2-re datált rajzon, amely a nagyterem mennyezetét ábrázolja, csak a körbefutó és a plafonközepi stukkók vannak berajzolva,121 s bár ez önmagában semmit nem jelent, lehetséges, hogy a díszítőfestés ötlete építés közben született. Erre utalhat az is, hogy az épületet már fél éve használatba vették, amikor 1893. február végén eldőlt, hogy a falképeket Mirkovszky fogja készíteni. Magáról a kifestés tényéről már korábban dönthettek, mert előző októberben azt olvashatjuk, hogy„ű díszterem még nem kész; festését, mely a város legszebb termévé fogja tenni, csak a jövő év tavaszára fejezik be."'22 Februárban sem tűnik azonban még nagyon konkrétnak a téma, mert az erről tudósító újságcikk csak annyit említ, hogy „a mennyezetet és a falakat a kereskedelmet, ipart, szorgalmat allegorizáló képek fogják díszíteni",123 A falképek Mirkovszky által javasolt, s a társulat által elfogadott témája végül a magyar kereskedelem története lett, öt kitüntetett korszakban, úgymint Árpád-kor, izmaelita, olasz és német kor, a jelenkor, illetve az ezek közötti átmeneti korszakokban tervezve azt bemutatni. A kávéház festése közben Mirkovszky ezt az ötletet fejlesztette és pontosította tovább. Amíg Debrecenben az elhatározás megszületett, a Gerster—Mirkovszky párosnak egyéb munkája is akadt. A millennium megünneplésére kitűzött dátum véglegesítése után, 1892 augusztusában a kereskedelemügyi miniszter bizottságot hívott össze a kiállítás helyszínének meghatározására, a beérkezett javaslatok alapján. Gerster Kálmán a kiállítást a Lágymányosra tervezte; a benyúj119 Pesti Hírlap, 1892. október 23.: Hová fejlődünk? A budapesti kávéházakról. 120 DKK, 1904,52. 121 MOL T8 No.7/4,35-39,46. 122 DEM, 1892. október 6. 123 DEII, 1893. február 27.
