Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
A Déri Múzeum időszaki kiállításai 2016-ban - Kovács József Dénes–Hajdú Zsigmond: Az antikvitás arcai
187 A DÉRI MÚZEUM IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁSAI 2016-BAN Kovács József Dénes- Hajdú Zsigmond AZ ANTIKVITÁS ARCAI I. AZ ANTIKVITÁS EGYIK ARCA Déri Frigyes Antik-gyűjteménye A Déri Múzeum Kupolatermében 2016. április 26-án nyílt meg az „Antikvitás arcai" című kiállítás, melynek központi témája az ókor klasszikus világának minél szélesebb körű bemutatása volt. így a görög—római—etruszk, valamint a római hatást mutató, provinciális eredetű műtárgyak megtekintésén túl a látogatók bepillantást nyerhettek az antik emlékek régészeti feltárásába, megismerhették a 19-20. századi műgyűjtés hátterét, valamint az installációs elemek segítségével képet alkothattak róla, hogyan hatottak a Mediterráneum meghatározó kultúrkörei a római provinciák és a Barbarikum művészetére, mindennapjaira. A műtárgyakat elsősorban a Déri Frigyes-gyűjteményből és a Déri Múzeum Régészeti Tárának anyagából válogattuk ki, melyeket a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének régészeti gyűjteménye egészített ki. Mivel a kiállításban látható műtárgyak többsége múzeumalapítónk hagyatékához tartozik, a tárlat kiváló alkalmat nyújtott a Déri-féle antik anyag újszerű bemutatására. Ez azért volt különleges lehetőség, mert az idetartozó műtárgyak múzeumtörténeti szempontból kiemelkedően nagy jelentőséggel bírnak. Egyrészt maga, Déri Frigyes fogalmazta meg, hogy a Debrecennek ajándékozott teljes kollekciójából talán ezt a tárgycsoportot szerette a legjobban: „Ezen korszak, kimagasló fontossága folytán, a legmélyebb érzelemmel foglalkoztatott..."' Másrészt a gyűjtemény kialakítása során Déri bizonyíthatóan a lehető leggondosabban járt el: feljegyzések szerint a műkincsek vásárlásánál gyakran kérte ki szakértők (történészek, régészek, régiségkereskedők) véleményét. Ennek az alaposságnak volt köszönhető, hogy Déri Antikgyűjteménye az 1920—1930-as években egyedülállóan színesnek és egységesnek számított Magyarországon. Erről így írt: „..sikerült is az antik szobrok, bronzeszközök, sisakok, fegyverek, ékszerek, áldozó eszközök, római terra szigillata, görög-apuliai díszedények, tanagra készítmények csoportjait szakemberek által elismert becsű tárgyakkal felékesíteni."1 2 1 Déri Frigyes: A debreceni Déri Múzeum gyűjteményeinek leírása (Debrecen, 1922), i.old. 2 Déri Frigyes: A debreceni Déri Múzeum gyűjteményeinek leírása (Debrecen, 1922), 1. old. Harmadrészt abban az egyedülállóan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy Déri Frigyes Vásárlási Naplót3 vezetett gyűjteményének gyarapításáról, aminek következtében számos antik műtárgy újkori történetéről rendelkezünk fontos, muzeológiailag felbecsülhetetlenül értékes adatokkal. Mindezeket figyelembe véve a kiállítási anyag válogatásánál arra törekedtünk, hogy csak olyan tárgyakat állítsunk ki, melyekről múzeumalapítónk külön megemlékezett, és amelyekről a lehető legtöbb múzeumtörténeti információ áll a rendelkezésünkre. A műtárgyak többségét végül történetileg elkülönítve, három önálló vitrinben helyeztük el. így külön-külön voltak megtekinthetők az etruszk bronztárgyak, a görög vázák és tanagrák, valamint a római mindennapok használati eszközei. A vitrinek körül görög és római eredetű szobrok és szakrális kó'faragványok (sztélé és oltárkő) kerültek kiállításra. A műtárgyak azonosításában és feldolgozásban kulcsszerepe volt a 2016-ban elhunyt Szilágyi János György ókorkutatónak, aki rövid ideig a Déri Múzeumban is dolgozott. Az általa készített részletes műtárgyleírások és meghatározások a mai napig nagy hatással vannak az antik anyagunk kutatására. A kiállítás rendezése során jelentős mértékben támaszkodtunk az ő - eddig kiadatlan - feljegyzéseire. Jelen kiállítást az ő emlékének ajánljuk. II. AZ ANTIKVITÁS MÁSIK ARCA A múzeumi gyűjteményekben lévő tárgyak és tárgycsoportokhoz mindig lehet találni olyan nézőpontot, amely alapján olyan világot lehet köréjük felvázolni, amely a tárgyak korát összeköti a mai korral. Az ókori nagy kultúrákhoz, görög, római, egyiptomi stb. tartozó emléktárgyak különösen alkalmasak erre, mert az írásos források alapján olyan jól körvonalazható, szellemileg gondosan rétegzett, történelmi háttérképbe lehet őket behelyezni, amely számtalan máig ható vonással rendelkezik. Az antikvitás kifejezést a modern európai muzeológia megkülönböztetett figyelemmel és többrétegű jelentéstartalommal használja. Már J. J. Winckelmann is a klasszicizmus kori múzeum - mint a múzsák lakóhelye - eszményében különleges szerepet tulajdonított az antikvitás szellemének; az ókori romok és emléktárgyak eleven hordozói a ránk maradt ókori szerzők gondolkodásának. Különösen a platóni ideák teremtő világa ismerhető fel az ókori tárgyak, főleg szobrok és más művészeti alkotások3 Déri Frigyes: Erwerbungen für die Sammlungen (Déri Muzeum, Déri-gyűjtemény, Adattár)
