Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Múzeumtörténet - Kovács József: Bombák árnyékában. A Déri Múzeum viszontagságai 1939–1945 között Sőregi János Naplójában
BOMBÁK ÁRNYÉKÁBAN 179 Sőregi naplóírására jellemző, hogy az adott nap eseményei közül a legfontosabbal vagy legérdekesebbel kezdi a visszaemlékezést. Az idézett mondat az április s-i bejegyzés kezdó'mondata. 1944. Április 8. „Hallottam, hogy a németek zsidó férfiakat szednek össze és viszik valahová őket teherautókon"6' A zsidók első gettósítását említi az író. Április 8-án a németek a debreceni zsidó közösség vezető tagjait túszul ejtették, és Hajdúszentgyörgyre szállították, ahol táborba zárták őket. Köztük volt dr. Kardos Albert61 62 is, aki a Déri Múzeum Baráti Körének fontos tagja, egyúttal Sőregi János személyes ismerőse volt. Május 29-ig 93 fő került a táborba.63 1944- április 11. „Mikor bejöttem 9 órakor hivatalba, itt várt reám sárga csillagával Kardos Albertné. Láttam az arcán, hogy szenved, hogy baj van. Szombaton reggel az urát, az öreg 82 éves Kardos Albertet is elvitték a németek 64-ed magával. Józsán túl vannak valami barakban, Szentgyörgy pusztán. Szalmán hálnak, hazulról élelmezik őket. Pár soros német nyelvű értesítést küldhetnek haza. Most küldött neki egy összehajtható ágyat. Szántam az öreg zsidót, de sorsa ellen tenni kinek nincs módjában! Aztán elmondta Kardosáé, hogy a Deák Ferenc utcai zsidó templom előtt ásatás folyik. Tégla falak kerülnek elő. Légvédelmi kutat ásnak. Sok ember állja körül és azt beszélik, hogy ott titkos kábel, titkos jeladó és miegyéb van, mit a zsidók csináltak. Tudok-e róla? Eddig nem hallottam! Kért, menjek ki és a helyi lapokban világosítsam fel a város közönség it, hogy ott micsoda épületek lehetnek. Űugy hallotta, hogy középkori templom állott ott. Kardosáénak azt mondtam: elmegyek arrafelé, de az újságokban semmiféle nyilatkozatot nem teszek közzé. Ebbe az ügybe nem avatkozom. "64 65 A Napló 1944. november 30-i bejegyzéséből kiderül, hogy végül mégis segített a családnak kérvényt írni Kardos Albert felmentése ügyében, azonban nem jártak sikerrel. 1944. április 14. „Április 20-ig minden könyvet be kell adni, mert ápr. 20-a után tagjaink 70%-os zsidó létszámán csökkenteni kell. Ha a zsidók nem adják vissza a könyveket, biztosítékukból megvesszük azokat. így remélem, hogy olvasóinkat jobban ki tudjuk elégíteni Sőregi itt a múzeum Közművelődési Könyvtáráról ír. 61 U.o. 62 Kardos Albert (1861 -1945), irodalomtörténész. 1921-ben megszervezte, majd 1929- ig igazgatta a Debreceni Zsidó Reálgimnáziumot. 63 Siró Béla: Debrecen megpróbáltatásai, 159. old. 64 Debreceni Napló, XIX. kötet (Ms 13/19). 65 U.o. 1944. április 24. „A Muzeum barátok Körében66 77 zsidó van. Ezeket ki kell hagynunk s így létszámunk megcsappan."61 A 17-es számot Sőregi átjavította a Naplóban. Később (május 23.) már 20 kizárt tagról ír. A Közművelődési Könyvtár és a Baráti Kör zsidó tagjainak kizárása egyértelműen azokhoz a rendelkezésekhez köthető, melyek a társadalmi élet gyakorlatilag minden területéről ki akarták szorítani az izraelita származású állampolgárokat. Szintén ezek az intézkedések kötelezték a múzeum Könyvtárát a zsidó szerzők könyveinek kiválogatására. Az erről készült jegyzéket az illetékes kormánybiztosnak küldték el július 6-án. 1944. május 3. „Most mindenki a gettókról beszél, a zsidók elkülönítésérőlI"68 „Hivatalban a származási okmányok összeszedésével vagyunk elfoglalva,"69 Néhány héttel a Gestapo és Sondereinsatzkommando érkezése után elkezdték a debreceni zsidók gettókba kényszerítését. A kormány 1944. április 28-án rendelkezett a gettók felállításáról, Debrecenben május 9-én jelölték ki a két gettót, amiket a Hatvan utca választott ketté.70 A hivatalokban mindenkinek igazolnia kellett származását, hogy kiszűrjék az izraelitának minősülő dolgozókat. Sőregi János május 6-án adta le okmányait, személyesen Balog Sándor főjegyzőnek. Ugyancsak igazolnia kellett származását a Magyar Néprajzi Társaság előtt is. Arról nincs tudomásunk, hogy az eljárás következtében a Déri Múzeum munkatársai közül bárkit is elbocsátottak volna. 1944. május 30. „Csánky Dénes kormánybiztos ajánlott levélben levelet küldött, mely szerint a Déri Múzeum gyűjtési területén a kormánybiztosság megbízottjává nevez ki és felsorolja teendőimet."7' A debreceni zsidóság gettóba kényszerítése során jelentős mennyiségű értéktárgy maradt korábbi otthonaikban: „...a több száz értékes zongorát, több ezer értékes festményt, perzsaszőnyeget bútort később raktárakba gyűjtötték. Utóbb ezeknek csak töredéke került elő megrongálva, összetörve."12 Csánky Dénes, a lefoglalt zsidó műkincsek kormánybiztosának utasítása Sőregit kötelezte „a már leltározott és leltározandó anyagból a muzeális 66 A Múzeumbarátok Köre 1927-ben jött létre Sesztina Jenő kezdeményezésére. A tagok elsősorban a társadalom felsőbb köreibe tartoztak. A ma is létező egyesület megalakulásának célja a Déri Múzeum anyagi és szellemi támogatása volt. 67 U.o. 68 U.o. 69 U.o. 70 Siró Béla Debrecen megpróbáltatásai, 159—lóo.old.; Pelle János: A Soa Debrecenben, 66-68. old. 71 Debreceni Napló, XIX. kötet (Ms 13/19). 72 Siró Béla: Debrecen megpróbáltatásai, lőo.old.
