Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Múzeumtörténet - Kovács József: Bombák árnyékában. A Déri Múzeum viszontagságai 1939–1945 között Sőregi János Naplójában
172 KOVÁCS JÓZSEF Április 12-én az éremtár gyűjteményét egy földszinti vasládában helyezték el, majd a húsvéti ünnepek után (április 13-14.) hozzákezdtek a személyi és tárgyi óvóhelyek kialakításához9 10 11 12. A munkálatokat Zádor Gyula főmérnök tervei szerint végezték el. Az elkészült óvóhelyeket június 5-én szemrevételezte Sőregi János és Zádor Gyula, aminek során megállapították, hogy a műtárgyak részére kialakított helyiség túl nyirkos, így kályhával szárították ki.™ Június 22-én kitört a háború Németország és a Szovjetunió között, amiről Sőregi így írt - meglehetősen zaklatott kézírással - Naplójában: „A Rádiódé, hírül adta, hogy a német-orosz háború ma hajnalban kitört, a csapatok megindultak! Ma déli 12 órától légvédelmi készültség. Lükő'1 is bejött. A hivatali ablakokra felrakattuk a kék papírt s kiadtuk a szükséges rendelkezéseket. Örülök, hogy a padlás meszelését elvégeztük. Két szikracsapót veszünk még holnap s reggel az óvóhelyeket kitakaríttatom, a tárgyi óvóhelyet kifűttettem. A harcokról semmit sem közölnek. Azt se tudjuk, mi van a világon! Egyetlen kérésünk a Teremtőhöz: óvja meg kis hazánkat minden veszedelemtől!"'2 A személyi óvóhelyet felszerelték minden előírt felszereléssel (szerszámokkal, vizes edényekkel, mentőládával, stb.), a tárgyi óvóhelyen pedig előkészítettek 3 vas és 3 faládát, melyekbe a műtárgyakat tervezték elpakolni. (Egyelőre csak az éremtár anyagát és az őskori aranyékszereket helyezték el itt.) Kassa június 26-i bombázása és Magyarország hadba lépése felgyorsította a műtárgyak elcsomagolását és óvóhelyre szállítását. Az I. emeletről biztonságba helyezték az ezüst tárgyakat; az okmányokat és nyomtatványokat; a céhpoharakat; az egyházi kelyheket; színészeti serlegeket; valamint egyéb ritkaságokat (pl. a Csokonai leveleket és könyveket). A II. emeletről Sőregi leírása szerint a görög vázáktól a Szinyei képekig minden értékes tárgyat lehordták, így feltételezhető, hogy a teljes Déri-gyűjteményt biztonságba helyezték. Mérete miatt a legkörülményesebb Munkácsy Mihály Ecce Homo c. festményének feltekercselése és elszállítása volt, aminek végül a személyi óvóhelyen sikerült helyet találni. A munkát július 4-én fejezték be, ekkor Sőregi megírta jelentését a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségének a műtárgyak légoltalmi elhelyezéséről. Július 5-én a tú'zőrség tagjai is jelentkeztek a múzeum épületében. A diákokból álló csapat felügyelője az intézmény légoltalmi parancsnoka, Lükő Gábor volt. A múzeumigazgató rendelete értelmében: 9 Az óvóhelyek pontos helyet ma már nehéz megállapítani. A tárgyi óvóhely több mint valószínű, hogy az épölet észak-keleti sarkán, a laboratórium alatt volt található, jelenleg irattárként funkcionál. A személyek védelmére kialakított tér helye egyelőre nem ismert. 10 Az óvóhely nyirkossága később is gondokat okozott, ugyanis számos műtárgy (elsősorban festmény és szőrmét tartalmazó) szenvedett kisebb-nagyobb károsodást a nem megfelelő klíma miatt. 11 Lükő Gábor (1909 - 2001) néprajzkutató, múzeumőr, a Déri Múzeum munkatársa. 12 Debreceni Napló, XVIII. kötet (Ms 13/18). „Vincze portás minden nap 2-4-ig és éjjel7-től reggel 8-ig köteles az épületben lenni, tehát akkor, amikor itt tisztviselő nincs. Ha valami történik, a rácskulcsot az őrség előtt kinyitja.",J Az éjjeli tűzőrségi szolgálatot végül 1941. július 26-án szüntették meg, a légvédelmi elsötétítést szeptember 27-én oldották fel. Az ideiglenesen bezárt múzeum október 5-én nyitott meg újra. (Az teljes kiállítótér október 26-án volt újra látogatható). Sőregi János és a múzeumi dolgozók polgármesteri elismerésben részesültek példamutató munkájukért és helytállásukért.14 Az 1942-es év igen kemény téllel érkezett. Sőregi elkeseredve jegyezte fel:15 „ Egyre esik a hó! Micsoda árvizek lesznek itt tavasszal!? Mennyi kár lesz az épületekben!? Úgy húzódnak az utcákon a hódombok, minta nyírij?) dűnék. Szűk utcákon járművek már nem is mehetnek. A két oldali járdáról középre hányt hó méter vastagon fekszik az úttesten.” ... „A házak déli ereszeiről 2 méter hosszú, vastag jégcsapok lógnak alá, mint csepkőbarlangok meny- nyezetéről a csepkövek. Hóéi hordásról csak itt-ott lehet szó. Bika előtt, Kál- vin-téren stb. Szóval kutya-fene világ!" Sőregi balsejtelmei beigazolódtak: a Déri Múzeum épülete komoly károkat szenvedett. A javítási munkák elvégzésére ekkor még volt lehetőség, mivel a városban elég építőanyag állt rendelkezésre és találtak hozzá mesterembereket is.16 Az épület szerkezeti problémái azonban előrevetítették, hogy ínségesebb időkben szinte lehetetlen lesz megakadályozni a múzeum beázását - ahogy ez később meg is történt. A hideg tél következtében a múzeum koksz-készlete is jelentősen megcsappant. Emiatt Sőregi február 12-én, a fűtőanyag ellenőrzése után gyakorlatilag lezárta a múzeumot a látogatók előtt: „Azonnal kiadtam a rendelkezést, hogy azt és II. emelet fűtését, az olvasóterem, a portáslakás fűtésétbe kell szüntetni. Csak az irodát, a könyvtárat és a két folyosót kell fűteni."17 Bár a háborús cselekmények még 1942-ben is csak kis mértékben érintették az ország területét, a Déri Múzeum légvédelmi készültség miatt szeptember elejétől november végéig megint zárva tartott.18 A legértékesebb műtárgyakat újra az óvóhelyekre vagy (pl. a festményeket) annak folyosójára szállították; a raktári anyagot, az okmánytárat és az ereklyetárat pedig a háború végéig elcsomagolták. 13 Debreceni Napló, XVIII. kötet (Ms 13/18). 14 A Sőregi Jánosnak írt hivatalos elismerés eredeti példánya a Debreceni Naplóhoz csatolva. (Debreceni Napló, XVIII. kötet, Ms 13/18, január 7-i bejegyzés). 15 Debreceni Napló, XVIII. kötet (Ms 13/18), február n-i bejegyzés. 16 A javításról részletesebben: DMÉ1942,5. old. 1/ Debreceni Napló, XVIII. kötet (Ms 13/18). 18 Ez több, mint elővigyázatosság volt, hiszen ebben az évben Budapestet már bombázták.
