Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Múzeumtörténet - Kovács József: Bombák árnyékában. A Déri Múzeum viszontagságai 1939–1945 között Sőregi János Naplójában
171 Kovács József BOMBÁK ÁRNYÉKÁBAN A Déri Múzeum viszontagságai 1939-1945 között Sőregi János Naplójában A Déri Múzeum életében a II. világháború eseményei okozták a legnagyobb megpróbáltatásokat. Bár az elmúlt 90 év alatt sokszor kellett szembenézni kihívásokkal, sem a háború előtt, sem pedig a háború után nem volt olyan időszak, amikor az épület, a gyűjtemény és a dolgozók annyi veszélynek voltak kitéve, mint 1939 és 1945 között. Erről a periódusról eddig nem készült összefoglaló tanulmány. A háború utáni jelentések és múzeumtörténeti leírások érthetetlenül csak nagy vonalakban említették a megpróbáltatásokat.1 Ennek okait csak sejthetjük, legalábbis a Sőregi János múzeumigazgató 1945-ös Jelentésében olvasható mondat sokatmondóan hallgat a leginkább embert próbáló időszakról: „A Déri Múzeum mi évi életéről és működéséről tárgyilagos és minden eseményt felölelő beszámolót adni ma még nem célszerű. "2 A megváltozott politikai és társadalmi helyzet minden bizonnyal évtizedekig nem tette lehetővé, hogy a történetírók teljes mértékben feltárják az eseményeket, a rendszerváltás utáni években pedig fokozatosan elhalványult a múzeumi hősök emléke. Szerencsére Sőregi János Debreceni Naplójának kutatása új lendületet adott a történet megírásának, így lehetőségünk nyílt a homályos pontok tisztázására.3 Az egykori múzeumigazgató írása (továbbiakban: Debreceni Napló) kiváló kordokumentum. Gyakorlatilag minden, múzeumot érintő esetet feljegyzett a háború alatt, valószínűleg ezért is választotta az ekkor írt kötetek alcímének: „Napló a Déri Múzeum életéből"4 Tanulmányomban számos történelmi eseményt bemutatok. Mivel azonban ezek sokszor egymással párhuzamosan játszódtak le (pl. a bombázás és a holokauszt, az orosz megszállás és az igazságügyi eljárások), a kronológiai sorrendtől olykor eltérve, külön-külön mutatom be a Déri Múzeum és dolgozóinak életét kisebb-nagyobb mértékben befolyásoló történéseket. 1 Némileg kivétel az 1943-1947-es Évkönyv, de ebben sem szerepel számos, igen fontos esemény. 2 D/Míi943-i947,20.old. 3 Az idézetekben megőriztem az eredeti helyesírást. 4 A kötetek a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának Kézirattárában találhatók. A kézirat a Kézirattár Különgyííjteményének állományába került, a nyilvános katalógusban nem szerepel. A Sőregi-hagyaték feldolgozásához kapott engedélyért köszönetemet szeretném kifejezni a Sőregi-családnak. I. A DÉRI MÚZEUM ÉS A GYŰJTEMÉNYEK LÉGVÉDELMI FELKÉSZÍTÉSE (1939-1943) A Déri Múzeum légvédelmi felkészítése már 1939 - 1940-ben elkezdődött, bár Magyarország ekkor még hivatalosan nem volt hadviselő fél. Mivel azonban a magyar külpolitika nyíltan támogatta a német nagyhatalmi törekvéseket, számolni lehetett azzal, hogy rövidesen az ország is befog lépni a háborúba. Emiatt Debrecen és környéke 1940-ben már szigorított katonai ellenőrzés alatt állt, ami nagymértékben megnehezítette a múzeumi munkavégzést is. Ahogyan Sőregi fogalmaz az Évkönyvben: „Az állandó igazoltatások, továbbá a munkáshiány a kutatást, gyűjtést szinte lehetetlenné tették, s ugyanazon időben intézetünket sem hagyhattuk el hosszabb időre éppen a fokozott felügyelet miatt. Ezekhez járultak a gyakori OM-intézkedések s az ezzel kapcsolatos beadványok és tárgyalások sok időt igénylő munkája. "5 A múzeum számos munkatársának (pl. Hegyi Zoltánnak, a restaurátor laboratórium vezetőjének), valamint több hajdúnak 6-8 hónapra be kellett vonulnia a katonasághoz.6 * Emellett elkészült az épület légoltalmi terve, részben pedig kijavították a kemény tél miatt megsérült képtár üvegtetejét és az elázott falrészeket/ Sok javítást viszont nem lehetett elvégezni a debreceni mesteremberek katonai szolgálata miatt. 1941-ben felgyorsult a múzeumi épület háborús viszonyokra történő felkészítése. Ennek megfelelően áprilisban fontos légvédelmi átalakításokat végeztek: „Április 4-én elrendelték a légvédelmi elsötétítéshez szükséges előkészületek megtételét, mire a Közművelődési Könyvtárat bezártuk, irodahelyiségeink ablakait a szükséges felszereléssel elláttuk, a padlástér hordóit vízzel megtöltettük. Az utóbbi célra a padláson egy második vízcsapot készíttettem. Az április 7-i első légoltalmi riadó nagyobb arányú óvintézkedésekre is kényszerített, így április 8-án, kellő bejelentések után, elrendeltük a padlástér faalkatrészeinek háromszori bemeszelését"8 5 DMf 1939/40,71.0W 6 Sőregi János, mint a hivatal vezetője felmentést kapott. 7 Mint később látni fogjuk a javítási munkálatoknak a háború során jelentős szerepe lesz. 8 DMÉ1941,6. old.
