Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)

Irodalomtörténet - Balogh László: Kölcsey Ferenc utolsó debreceni lakhelye

KÖLCSEY FERENC UTOLSÓ DEBRECENI LAKHELYE 147 után nem vállalta az álmosdi fiúk gyámságát, mivel akkor még más kö­zelebbi férfi családtagok is éltek (Kölcsey Sámuel és Kölcsey István), de a fiúk tanulására mindig különösen ügyelt. 1802 februárjában, Bölöni Ág­nes halála után levelet írt Kölcsey Istvánnak: „Nem kételkedem benne, hogy Uram Bátyám már tudja, a szegény hú­gom, Kölcsey Péterné asszonyom halálát... meggondolván, hogy ezen gyá- molatlan Árváknak sorsát bizonytalanságban hagyni, csak egy óráig is káros, hogy az árvákról s vagyonukról rendelést lehessen tenni becsületes úri emberek előtt, az eclézsia ládájában tartott testamentumát a megbol­dogult Öreg Urnák, előhozattam és felbontattam... a gyermekeknek Debre­cenben való tartásáról is kell végezni.."6 7 5. kép Péchy Imre egykorú portréja (Johann Jakob Stunder alkotása)7 Kölcsey Ferenc lakhelyeinek lokalizálása a korábbi történetíróknál sem volt egyértelmű. Jancsó Benedek szerint édesanyja egy nádfedelű kis há­zikót bérelt közel az iskolához a Kis-Mester utcában, amelynek kisebbik szobájában Ferenc lakott egyedül, s ahol egy ágyon, íróasztalon és köny­vespolcon kívül nem fért el semmi.6 7 8 A nagyobb szobájában a testvérek laktak. A testvérekre Panna néni vigyázott.9 Csorba Sándor 1982-ben to­vábbgondolta a történetet azzal, hogy míg az anyja által bérelt lakást nem tudta beazonosítani, a Hüvelyes utcai ház megvásárlását már Kölcsey Sá­muelhez köti.10 Taxner-Tóth Ernő könyvében mintegy összegzi Csorba ku­tatásait, de a Hüvelyes utcai házba való költözést tévesen 1802-re keltezi.11 6 Taxner-Tóth Ernő, Kölcsey és a magyar világ, Bp., 1992,25-27. 7 commons.wikimedia.org/wiki/File:P%C3%A9chy_lmre_(i753%E2%8o%93i84i). jpg Az oldal utolsó megtekintése: 2017. március 15. 8 Nagykállói Kállay Ferenc, Kölcsey Ferencz gyermek és ifjúkori életrajza s néhány erede­ti levele, fest, 1839. 9 Jancsó Benedek, Kölcsey Ferenc élete és művei, Bp., 1885,10-11. 10 Csorba Sándor, Kölcsey és Debrecen, Debrecen, 1982,9-11. 11 Taxner-Tóth, i. m., 32. A hajdani Kölcsey-ház a Kollégium tövében állt, a XVIII. század máso­dik felében készült térképen,12 a 284-es számon tüntették fel. Az épület feltételezhetően már akkor is lakóházként funkcionált. Ebben az időben a házak fésűfogas elrendezése gyakori volt. A térképről kitűnik, hogy a porta hátsó végében álló épület valaha egy háromosztatú ház lehetett, amely egy pitvarral, egy szobával, illetve a ház középső traktusánál, ahol a konyha is lehetett, egy gádoros előtérrel rendelkezett. A ház nem derék­szögben záródó hátsó része a telek adottságait követte, így ott egy elég szűkös, csekély méretű épületrészt alakítottak ki.18 Az 1802. évi tűzvész utáni utcarendezésnél a Hüvelyes közt a szóban forgó ingatlan keleti oldala mellett vezették már ki a Kollégium előtti tér­re, mindez tehát megakadályozta, hogy az említett ingatlan mellett más ragadvány telek jöjjön létre. A Kölcsey-ház portája így két oldalról nyitott maradhatott, tehát nagyjából állandósulhatott a legkorábbi ismert ábrá­zolás, amelyet ma „sarokteleknek" hívnánk. Már a XVIII. század folyamán is két oldalról megközelíthető volt a porta, éppen ezért felmerülhet ben­nünk a kérdés, hogy a korabeli állapotokat figyelembe véve lehetséges, hogy mindkét utcafrontra kapubejáratot építettek. A DvT 100 jelzetű 1803-ban készített kéziratos térkép szerint a lakóház a nem ér ki az északi kerítésig. Ha összehasonlítjuk a korábban említett térképpel, akkor jól látszanak a különbségek. Míg a XVIII. századi korábbi épület a kerítésig nyúlt; a későbbi, tornáccal és újabb szobával kibővített már XIX. századi ház, már nem. Az 1823. április 22-én Kováts György tér­képész által rajzolt DvT 484 jelzetű térképen is ugyanazt az állapotot lát­juk. Kijelenthetjük, hogy azt az északi hátsó részt, amely épületrészben lévő egyik szobát később Kölcsey Ferenc szobájaként azonosítottak, kb. 1770-1803 között valószínűleg lebontották és még 1823-ban sem építet­ték vissza. Ez viszont egy fontos kérdést vet fel: ha ez az épületrész 1803- ban sem volt meg, akkor hogyan lehetett itt Kölcsey Ferenc kis szobája? 12 MNL HBmL DvT 34 13 A hajdani Kölcsey ház építéstörténeti áttekintése a ránk maradt történeti dokumen­tumok alapján (Kézirat, társszerző: Horváth Péter).

Next

/
Oldalképek
Tartalom