Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Irodalomtörténet - Balogh László: Kölcsey Ferenc utolsó debreceni lakhelye
148 BALOGH LÁSZLÓ z. kép DvT 100 és DvT 484 térképek részlete'4 8. kép Kölcsey „cellája"15 Nézzük meg a Kölcsey szobájára vonatkozó korábbi leírásokat. Nagykállai Kállay Ferenc, Kölcsey kortársa a következőket írta: „Egy kis földszagú ház, nádfedél alsó deszkázat nélkül, mindjárt a Kollégium sarkában, Mester-utca felé, szinte tíz évig rejté a gyermek serdülő Kölcseyt magában, hol szűk mellékszobában, melynek széle alig másfél lé- 14 15 14 MNL HBmL DvT 100 és DvT 484 15 Méliusz Juhász Péter Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény és Fotótár gyűjteménye pés, volt íróasztalkája felállítva s egy ágy fa voltak a könyveken kívül egyedüli mobiliák'n6 A ház bontása (1973) előtt készített fényképeken17 a leírtaknak megfelelően egy szűk kis szobát láthatunk. Ennek szélessége kb. 1-1,2 méter széles lehetett, mely megfelel a fenti idézet által megadott méretnek (1 lépés = kb. 63-79 cm). A képen vasráccsal ellátott üvegezés nélküli ablak látható, mert ez a helyiség a ház utolsó életében éléskamraként funkcionált. Az ablak mérete 20-25 cm lehetett, mely Kölcsey idejében üveggel vagy marhahólyaggal volt ellátva, mivel a szoba valamelyest fűtve volt. A mennyezeten a világítást megoldó petróleumlámpa általi kormozódás látható, mely csak a XIX. század második fele óta lehet így, mivel a petróleumlámpa csak azóta volt használatos a háztartásokban. Kölcsey korában a világítás még gyertya vagy mécses volt. Ez a szoba a ház északi végében álló kis keskeny szoba volt. Zoltai Lajos így írja le Kölcsey szobáját: „...Kölcsey Ferenc cellája, amelyet Kállay említ, hihetőleg a ma is meglevő ház északi végebeli szűk és keskeny kis szoba. Ebben csakugyan nem fért el egy ágynál, asztalnál és pár széknél több ingó-bingóság."K Zoltai óvatosan fogalmazva tárgyilagosan írta le a szemmel látható tényeket. Mivel ezt az északi szobát úgy írja le, hogy még pluszban egy pár szék befér, így elismeri azt, hogy az a szoba nagyobb, mint azt Kállay annak idején leírta. A fényképeken bemutatott szobába csupán egy íróasztal, egy ágy befér, de szék már nem. Zoltai tévesen arra a szobára gondolt, amely 1823-1870 között épült a telek északi végében. A Kölcsey életét kutatók viszont ezt a feltételezést tényként veszik, és ez így félrevezette a későbbi helytörténeti kutatókat. 16 Nagykállói Kállay, /. m. 17 Méliusz Juhász Péter Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény és Fotótár gyűjteménye 18 Zoltai Lajos, Kölcsey debreceni diákköri lakóháza, Debreczeni Képes Kalendáriom, 1934,113.
