Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Néprajz, Antropológia - P. Szászfalvi Márta: A református vallási turizmus dimenziói és a reformáció évszázados jubileumai
122 P. SZÁSZFALVI MÁRTA tik majd el az Emlékkertben felállítandó reformáció emlékművet, amely nem konkrét személyt, hanem „a reformáció hatástörténetét bemutató, dinamikus alkotás" lesz.214 Az emléktáblák elhelyezése szintén gyakori az emlékévfordulók alkalmával, amivel egy-egy objektum vagy tér adott jubileum aspektusából fontos szerepére hívják fel a figyelmet, ezáltal ezeket a térbeli pontokat bevonva az ünnepi térhasználatba - egy emléktábla-avató ünnepség során rövid, egy tematikus városnéző turisztikai program révén pedig hosz- szútávon is. 1917-ben a 400. évforduló és a világháború emlékére például Szentpéteren avattak emléktáblát a református templomban,215 Kolozsváron pedig a reformáció 450. évfordulójának és a templom restaurálásának emlékére helyeztek el magyar és német nyelvű emléktáblákat az evangélikus templomban.216 Sopron és Sárvár mellett Debrecen városa is képviseli Magyarországot az Európai Protestáns Egyházak Közössége (GEKE) által 2012-ben a firenzei nagygyűlésén elindított „A reformáció városai" c. kezdeményezésen.217 Debrecen jelentkezésével azt is vállalta, hogy az egyházkerületi reformációi emlékbizottság javaslata szerint egy-egy magyar-angol nyelvű emléktáblával jelöli meg a városban azokat a helyszíneket, ahol az elmúlt évszázadokban a reformációhoz vagy annak hatástörténetéhez köthető jelentős esemény zajlott.218 Az évfordulókat, más ünnepekhez hasonlóan a proxemika mellett közismerten speciális időhasználat, a hétköznapiból az ünnepbe való kilépés, szakralizálódás jellemzi.219 A kiemelt időhasználat, ún. szakrális időzítés már az első százéves jubileumra vonatkozó rendelkezéseknél is megjelenik, hiszen Lányi püspök azért is rendelte el, hogy november 11—12-én kell tartani az ünnepséget, hogy a német és magyar területeken használt különböző naptárak okozta tíznapos eltérés ellenére ünneplésük „ily módon mégis egy időre essék a németekével".220 Bár 1667-től kezdve a reformáció emléknapját hivatalosan is október 31-re tűzte ki a II. János György szász választófejedelem vezette szászországi evangélikus főegyházta nács,2211717-ben Daniel Krman Miava evangélikus püspöke az évfordulóra való emlékezés napjait egy akkor már feltételezhetően kiforrott ünnepi időstruktúrával bíró ünnephez, Szent Márton napjához igazítva rendelte el megtartani.222 A hétköznapiból való kilépés leghangsúlyosabban az 1817- es bécsi rendeletben jelenik meg először, melyben külön kiemelik, hogy 214 Horváth-Bolla Zsuzsanna, 2016a. 215 P. Szalay Emőke, 2015,144216 Jakab Albert Zsolt, 2012,192. 217 „A program célja hálózatba fogni azokat a településeket, amelyek jelentős szerepet játszottak a reformáció európai elterjedésében. Az európai protestánsok e városok történeti, kulturális és turisztikai értékeire építve történelmi kalandozásra hívják a kontinens polgárait úgy, hogy a látogatók ne csupán emlékezzenek, hanem lássák: a reformáció nemcsak az egyházra, hanem a helyi társadalomra, kultúrára és politikai életre is hatott, sőt hat a mai napig." Kiss Sándor, 2016. 218 Kiss Sándor, 2016. 219 Bartha Elek, 1993,128-129. 220 Payr Sándor, 1911,492. 221 „Reformáció ünnepe" szócikk. Pallas Nagy Lexikona, 1897,443. 222 Fabinyi Tibor, 1965,30. mivel abban az évben október 31. munkanapra (Arbeitstag) esik, november 2-án, vasárnap kell megtartani az ünnepséget.223 A hétköznapokból való kilépés képe jelenik meg egy négyszázados jubileumi emlékkötetben is, amely „a most már évek óta tartó, pusztítva viharzó népek háborújában, e nehéz ítéletidőben is egy kis megállapodásra, ünnepélyes pihenőidőre. .. hív és kötelez."224 Az ünnep fényét emelendő Debrecenben már a 400. emlékévfordulót sem csak hétköznap, október 31-én ünnepelték meg,225 hanem a rá következő vasárnap is tartottak egy ún. záró istentiszteletet.226 Ezzel szemben a vidéki egyházközségekben október3i-ét megelőző vasárnap, október 28-án tartották meg az emlékünnepet,227 mivel ezeken a településeken feltételezhetően már nem lett volna „kereslet" a debrecenihez hasonló, polgári jellegű alkalmakra. Ez jellemzi majd előreláthatólag az 500. évforduló ünnepi időstruktúráját is, hiszen míg a legtöbb kisgyülekezetnél október 31-re redukálódik majd időben az ünnepi istentisztelet, addig a nagyobb városokban már januártól kezdve tartanak félprofán egyházi alkalmakat az emlékévfordulóval összefüggésben. Ugyanakkor az ünnepi istentiszteleten túlmutató, profán alkalmak 2017-ben már nemcsak a nagyvárosok sajátosságai lesznek, a különböző kiállítások, szoboravatások révén már a kisgyülekezetek ünnepi időstruktúrája is kiterjed gyakorlatilag az egész 2017-es évre, sőt az előkészületek révén, a tematikus évek mentén gyakorlatilag egy évtizedre nyúlik ki a reformáció 500. emlékünnepe (a Német Protestáns Egyházban Luther-évtizedként is emlegetik ezt az ünnepi időszakot).228 A kisebb gyülekezetek, ha mással nem is, annak a debreceni Alföldi Nyomdában készült egyedi kötésű bibliának köszönhetően, amely januártól decemberig „bejárja" a Tiszántúli Református Egyházkerületet, tudatosítva a helyi gyülekezeti tagokban a reformáció évfordulóját. Az ünnepi időhasználattal kapcsolatban érdemes még az 1967-es debreceni jubileumi zsinati emlékülésre is visszatekinteni, melyet május 19-re, a pünkösd utáni vasárnap, Szentháromság vasárnapján tartottak,229 ami így bár ünnepnapra esett, lévén nem nagy, sátoros ünnep, nem okozott problémát a szolgáló lelkészeknek az azon való részvétel. A reformáció 500. évfordulója alkalmából szervezett programok a turizmus több ágához is kapcsolódnak, a koncertek és kiállítások révén leginkább a kulturális turizmus körébe sorolhatók a tervezett vagy már megkezdett programok. Az újabbak kialakítása230 mellett a már meglé223 TtREL l.i.b.58.i29oa. Betreffend die Fester des dritten Secular. Festes der Reformation. 224 Papp Lajos é. n. (1925) 225 TtRELI.99x.87. Presbyteri gyűlések jegyzőkönyve. 1917. október 31. 226 Sz.n., 1917,4. 227 TtREL l.52.b.3.k. A presbiteri gyűlések jegyzőkönyve.1888-1920. Bagamér.; TtREL I.i66.b.24.d. A Hajdúböszörményi Egyházközség presbiteri jegyzőkönyvei. 1915— 1923.1917. október 28. 228 Forrás: [www.ref500.hu/tematikus-evek-listaja-leirasai/] (Letöltés ideje: 2016. decemberi.) 229 TtREL I.i.a.79-d.i3- sz. melléklet. Egyházkerületi közgyűlési jegyzőkönyvek. 1962— 1967. Egyhézkerületi Tanulmányi jelentés az 1967. évről. Elhangzott a Tiszántúli Református Egyházkerület 1967. december 19-én tartott tanácsülésen. 230 A Magyarországi Evangélikus Egyház „2017-tel kapcsolatban evangélikus túraútvonalak kialakítását tervezi”. Lásd: Sz.n. é. n.; A reformáció kezdetének ötszázadik
