Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Néprajz, Antropológia - P. Szászfalvi Márta: A református vallási turizmus dimenziói és a reformáció évszázados jubileumai
A REFORMÁTUS VALLÁSI TURIZMUS DIMENZIÓI ÉS A REFORMÁCIÓ ÉVSZÁZADOS JUBILEUMAI 123 vő református tematikus utaknak az évfordulóhoz illeszkedő marketingstratégiája által maga az útvonal, az adott örökséghelyszíneken pedig az új interpretáció, leginkább a felújított kiállítások révén pedig az adott vallási helyszín és a település turizmusa is erősödhet. A már fentebb említett minták alapján látható, hogy a jelenlegi turisztikai trendeket követve az egészség- és az aktívturizmus felé tendáló programok is szárnyra keltek a reformáció kapcsán. fezí/vű'/turisztikai attrakcióként a lehető legszélesebb közeget szólítják meg az adott jubileumi programok, népszerűsítve az évfordulót, a reformációt és annak üzenetét. 2017. július 25-29. között Debrecen ad otthont a legnagyobb magyarországi református fesztiválnak, a Csillagpontnak, melynek szervezői a helyszín mellett a témaválasztással is a reformáció évfordulójához kívánnak integrálódni.231 Nagyváradon május 20-án tartják a fentebb említett Református Egység Fesztivált, mely területileg az egész Kárpátmedencére lefedi.232 Az egyházi ünnepek, évfordulók vagy vallási fesztiválok természetesen mind a mai napig komoly gazdasági hasznot produkálnak a városok számára közvetlen fogyasztás, szálláshelyek igénybevétele, stb. révén is. így például amikora Református Egység Fesztivál alkalmával a református gyülekezetek Debrecenben találkoztak, amelynek programjai alapvetően minden korosztályú és érdeklődésű résztvevő igényét kielégítették, a város adott kulturális intézményei is együttműködtek az egyházakkal, és az esemény alapvetően újabb fogyasztói réteget teremtett számukra. Az emlékévek köztudottan pozitív hatással vannak a vallási, gyülekezeti identitás erősödéséhez is, így a reformáció évfordulói mindig is hozzájárultak az „én reformációm" kép megerősödéséhez. Az egyre inkább „fesztivalizálódó" évfordulók, így a mostani 500 éves évforduló is divatos menedzsmentjével a fiatal generáció számára közelebb hozhatja, személyesebbé teheti a reformációt, a református egyházat, a református hitet, sőt adott aspektus esetén a korabeli reformátusok hétköznapjait, ünnepnapjait. Az aktuális turisztikai irányzatokhoz való sikeres integráció révén pedig a nem vallásos turisták is szívesebben vesznek részt az emlékév kapcsán szervezett programokon. ÖSSZEGZÉS A vallási turizmus vizsgálata az elmúlt évtizedben tapasztalható előretörésének köszönhetően a jelenleg megvizsgált kérdéseken túlmenően számos ponton lehetőséget kínál a téma kutatásának térbeli bővítésére és a tematikai expanzióra is. Hiszen ma már vallásturisztikai attrakcióként tekinthetünk a tanulmányban többször említett vallási fesztiválokra, gyülekezeti kirándulásokra vagy ifjúsági táborokra is, amelyeknek kialakulása időben jelentősen eltér. Míg a gyülekezetek kölcsönös, egymás közötti évfordulójára készülve Dunaújváros, Kisapostag és Rácalmás evangélikusai alkotott csapat 2016. július 31—augusztus 6. között „Luther 499” c. zarándoklaton vett részt. Lásd: Stermiczki András, 2016. 231 Farkas Zsuzsanna,2016. 232 Horváth-Bolla Zsuzsanna, 2016b, Sz.n„ 2017. látogatásainak mondhatni évszázados múltjáról tanúskodnak a korabeli presbiteri jegyzőkönyvek, addig a vallási fesztiválok műfaja a legújabb gyülekezeti alkalmak közétartozik. Megállapíthatjuk, hogy a vallási turizmus fogalmi bővülése révén egy teljesen új fogyasztói réteget érintve integrálódhat más turisztikai ágazatokba, így például a vallási táborok révén az ifjúsági turizmusban, a gyülekezeti kirándulások révén pedig az időskori turizmusban rejlő lehetőségek is megnyílhatnak az egyházközségek előtt. A különböző egyházak ünnepei, évfordulói napjaink turizmusának rendszerében egyértelműen sajátos helyet foglalnak el, hiszen az örökség-, a városi, a hivatás-, illetve a vallási turizmus fogalmi expanziója révén ma már vallásturisztikai attrakcióként is értelmezhetők. A fentebb már említett „virágos város" és „kálvinista Róma" városimázselemek közül a vallási évfordulók természetszerűen az utóbbiak preferenciáját erősítik Debrecenben, de nemcsak a protestáns, hanem a katolikus évfordulók is. így a 2015-ben tartott katolikus megújulás 300. évfordulója közvetetten szintén a „kálvinista Róma" kép felé irányította a figyelmet, erősítve a város vallásturisztikai arculatát, hiszen úm. mégis valamivel szemben történt ez a megújulás, és a református egyház képviselői számtalan programon jelen voltak. így a 300. katolikus évforduló után feltételezhetően az 500 éves reformáció jubileuma még tovább erősíti Debrecen „kálvinista Róma" imázselemét. IRODALOM ANDRÁSSY KÁLMÁN (ÖSSZEÁLL.) 1917 Emlékkönyv a reformáció négyszázéves évfordulója alkalmából, a buji református egyházban tartott ünnepélyről 1917. október 28-án. Nyíregyháza, Borbély Sámuel Könyvnyomdája. AZ ORSZÁGGYŰLÉS KÉPVISELŐHÁZÁNAK NAPLÓJA 1917 748. országos ülés. 1917. október 25.37 kötet. Budapest, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat Könyvnyomdája. Forrás: [https://library.hungaricana.hU/en//view/ OGYK_KN-T9TO_37/?pg=249&layout=s] Letöltés ideje: 2016. május 27 BALLÁ TERÉZIA—B. KOVÁCS ISTVÁN-FELHÖSNÉ CSISZÁR SAROLTA- SZABÓNÉ HEGEDŰS GYÖNGYhP. SZALAY EMŐKE-SZASZÁK MALVIN 2013 Magyar Református Egyházak javainak tára. A határontúli református gyülekezetek templomai, felszerelési tárgyai, könyv és iratanyaga. Szlovákiai Református Keresztyén Egyház. Vili. XII. Gömöri Református Egyházmegye II. Komárom, Országos Református Gyűjteményi Tanács BALOGH ISTVÁN 1962 A debreceni Nagytemplom. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata
