Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Néprajz, Antropológia - P. Szászfalvi Márta: A református vallási turizmus dimenziói és a reformáció évszázados jubileumai
102 P. SZÁSZFALVI MÁRTA Magyarországon A vallási turizmi #*Wzso/y rlapátfalva^ ►Eger • igerszalók Gyöngyös’ O Mi Erdőtelek- lanyipuszta 4 Solymári Debrecen 1 ^ BudakesziiCsalka Makkosmária iáckeve PetöfiszállásPálosszentkút Hódmezővásárhely Szigetvár 0 t Római katolikus templom + Görögkatolikus templom # Református templom Cr Evangélikus templom $ Ortodox templom O Zsinagóga O Búcsújáró hely " ' J" 1. kép. A vallási turizmus helyszínei Magyarországon15 vizsgálati dimenziója pedig jellemzően a zarándoklat volt, amely így természetszerűen determinálta a témában érintett vallásokat, felekezeteket is. Ezt leginkább az általános turizmus rendszerén belül elfoglalt helyének bizonytalansága indukálta, melynek okát leginkább a rendszerváltás előtti időszak „örökségében" kereshetjük. A pártállami évtizedek alatt ugyanis a hatalom közismerten nem preferálta a vallási jellegű utazások szervezését és tudományos vizsgálatát sem, így a magyarországi vallási turizmus helyzetének elemzésekor mindenképpen tekintettel kell lenni azi945 és 1990 közötti időszak „örökségére", amely mind a mai napig befolyásoló erővel bír,13 hiszen az adott ország politikai környezete jelentős hatást gyakorol a turizmus tendenciáira.14 Húsz Mária a vallási turizmus kulturális turizmussal való erőteljesebb kapcsolódását is azzal magyarázza, hogy míg a katolikus hagyományú országokban, így Spanyolországban, Olaszországban a vallási turizmus a turisztikai bevételek jelentős részét teszi ki, addig Magyarországon „történetileg más körülmények között alakult, változott", hivatalosan mint önálló turisztikai termék évtizedekig nem jelenhetett meg a kínálatban, „a vallási turizmus tiltott műfaj volt évtizedeken át''.’6 Ennek megfelelően természetesnek tekinthetjük, hogy a professzionális marketingmenedzsment alapú vallásturisztikai utazások szervezése és a téma tudományos vizsgálata iránti nagyfokú érdeklődés, a nemzetközi viszonyokat tekintve igen későn alakult ki Magyarországon. A politikai környezet befolyásoló ereje a fentieken túl a turizmus bármely részterületét érintő szabályozásban is érvényesül, a turizmusfejlesztési koncepciótól egészen a szabadidő kérdését szabályozó rendeletekig.17 Ennek megfelelően a vallási turizmus definíciója a különböző közigazgatási szinten megalkotott turizmusfejlesztési koncepciókkal és stratégiákkal, illetve ezzel párhuzamosan az adott területen, főként a 2007—2013-as fejlesztési ciklus során kiírt pályázatokkal is paralel módon változott, és a tudományos szakemberek érdeklődését is egyre inkább felkeltette.18 Az egyházközségek mint turisztikai szolgáltatók részéről pedig természetes érdeklődés és érdek alakult ki a fogalom tágabb értelmezése iránt, ami gyakorlatilag lehetővé tette számukra kínálatuk bővítését. rizmust. Lásd: Pusztai Bertalan 1998., 2004. Érdemes még megemlíteni a témában sokat idézett Mester Tünde tanulmányát, amelyben a szerző a Mintel fentebb idézett, 2005-ös eredményeit közvetítette. Lásd: Mester Tünde, 2006. 13 Sulyok Judit - Mártonná Máthé Kinga, 2014,16. 14 Michalkó Gábor, 2012,132. 15 Forrás: Jónás-Berki Mónika - Rátz Tamara, 2012,30. 16 Húsz Mária, 2007,124. 17 Michalkó Gábor, 2012,132. 18 Irimiás Anna - Michalkó Gábor, 2013., Raffay Ágnes - Lőrincz Katalin - Clarke, Alan, 2013., Sulyok Judit - Mártonná Máthé Kinga, 2014.
