Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Néprajz, Antropológia - P. Szászfalvi Márta: A református vallási turizmus dimenziói és a reformáció évszázados jubileumai
A REFORMÁTUS VALLÁSI TURIZMUS DIMENZIÓI ÉS A REFORMÁCIÓ ÉVSZÁZADOS JUBILEUMAI 103 A különböző szintű stratégiákban közölt koncepciók és pályázatok jelentősége természetszerűen azoknak, az adott településre és/vagy egyházközségre gyakorolt közvetett egzisztenciális befolyásán alapul. Mára megváltoztak a templomrekonstrukciós munkálatok anyagi erőforrásainak formái is, hiszen a századokkal korábbi templomépítésekhez vagy felújításokhoz szükséges pénzösszeget a gyülekezetek tagjai, a települések lakói, az ún. patrónusok teremtették elő. Később a műemlékvédelmi felújításokhoz kapcsolódó pályázatok, illetve adott esetben a régészeti feltárások nyomán volt lehetőség a templomok állagmegóvására. Az európai uniós csatlakozás után a pályázati potenciálok expanziója és átalakulása mentén napjainkra egyre gyakrabban a turisztikai termékfejlesztés területén kiírt pályázatok révén valósul csak meg a szakrális objektumok felújítása. így a saját anyagi erőforrással nem rendelkező kisebb vidéki gyülekezet gyakran csak ezáltal képes, adott esetben kiemelt műemléki védettségű templomát felújítani. Ezek a felújítások többnyire látogatóbarát átalakításokkal is párosulnak, s így a szakrális műemlékek a pályázatok révén turisztikai attrakcióvá is válnak, ami a helyi közösségek szemszögéből előnyökkel és hátrányokkal is járhat. Igen gyakori hátrányként jelentkezik a belső felújításhoz kapcsolódóan a térhasználat átalakulása, az intenzív látogatóforgalom megfelelő koordinálása, ami a pénzügyi és humánerőforrásból adódó korlátok miatt egy kisebb gyülekezet számára komoly tehertételt jelenthet. Ezek a nehézségek, adott esetben ellenérzések azonban - hasonlóan akár egy- egy régészeti feltáráshoz - a kellő külső érdeklődés, pozitív visszacsatolás eredményeként a helyiek számára fokozatosan identitásuk megerősítéseként is szolgáló előnyös akcióvá alakulnak át. A vallási turizmust is érintő fejlesztésekkel kapcsolatban érdemes megemlíteni az Európa Kulturális Fővárosa (European Capital of Culture) (továbbiakban: EKE) projektsorozatot, melynek keretében szintén lehetőség nyílik az egyházak számára a műemlékek látogatóbarát fejlesztésére vagy akár fesztiválok szervezésére is.19 A kassai Szent Erzsébet-székesegyház 19 Rátz Tamara, 2007,6. rekonstrukciós, helyreállítási és látogatóbarát felújítási munkálatai a Kassa által - Marseilles városával közösen - elnyert EKF-projekt révén valósult meg. így többek között a Mátyás-torony látogathatóvá tétele, amely rendkívül nagy népszerűségnek örvend a látogatók között, s egyértelműen sikeres turisztikai attrakcióként funkcionál. Az EKF egyik időszakos eseménye, vallásturisztikai attrakciója volt a 2013. június 14-16. között megrendezésre került KassaÉrt Északkeleti Református Találkozó, vallási fesztivál, melynek „célkitűzése a magyar reformátusság történelmi, kulturális, lelki-szellemi örökségének bemutatása és népszerűsítése volt ".20 Debrecen városa 2023-ra pályázik az EKF címre, mely remélhetőleg újfent lehetőséget teremt a helyi szintű, ugyanakkor országos érdekű vallásturisztikai attrakciók fejlesztésére, kialakítására A vallási turizmus konceptualizálásából adódó korábbi felekezetileha- tároltság napjainkra a megvalósítás gyakorlati színtereit tekintve teljes mértékben megszűnt. Egyfelől a vallási turizmus fogalmát a vallási műemlékek turisztikai célú látogatásával bővítve természetszerűen minden felekezet érintetté és érdekeltté vált benne. Másfelől a szűkebben vett vallási turizmus, vagyis a zarándoklat újraértelmezése révén még inkább kibővült a résztvevő felekezetek köre. Mára ugyanis a vallási emlékek szinte kizárólag kulturális célú felkeresésére szervezett kirándulás (pl. „Vizsolyi Biblia-zarándoklat") vagy a helyi vallási és kulturális műemlékek megtekintésének látogatóbarát, illetve rendezvények befogadására is alkalmas fejlesztése (pl. „Utazás a zsidó örökségbe Észak-Alföldön" - Zarándokút az Észak-alföldi zsidó vallási és kulturális örökség mentén c. projekt) során is a zarándoklat kifejezést használják, nem csak a katolikus egyházak, melynek értelmezése mára teljesen megváltozott.22 Ennek megfelelően a 20 Forrás: [http://www.kassaert.tirek.hu/] (Letöltés ideje: 2013. május 5.) 21 A fotót készítette: P. Szászfalvi Márta 22 „A kegyhelyek zarándoklattal látogatott és nagy tömegeket mozgató búcsúit a népi gyakorlatnak megfelelően szentbúcsúmk nevezzük... A magyar búcsújáróhelyek jellegüket és eredetüket tekintve, tulajdonképpen kétfélék: csodás gyógyulásokat okozó forrásokhoz, vagy csodás múlttal megáldott Mária-képekhez és -szobrokhoz kötődnek. A képet kissé színezik azok a helyek, ahol a hagyomány szerint megjelent a Szűz Mária és vizet fakasztott (pl. Csobánkán), illetve azok a helységek, ahol neve-
