Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2016 (Debrecen, 2016)
Történettudomány - Krankovics Ilona: Egy vásári szabólegény és utódai gazdagodásának története (Vállalkozások születése, virágzása és csődje Debrecenben a 18. és 19. század idején)
EGY VÁSÁRI SZABÓLEGÉNY ÉS UTÓDAI GAZDAGODÁSÁNAK TÖRTÉNETE 35 Kis Orbán István (1755-1827) Források hiányában nehéz eldönteni, hogy az 1776-ban még évi 25 forinttal adózó, a debreceni cívisek között jelentős vagyonnal rendelkező Orbán János miként csúszott le az adózók ötödik osztályába, ahol 1783-ban már csak évi négy forinttal terhelték kézműves és kereskedő szorgalmát és vagyonát. Elképzelhető, de nem bizonyítható, hogy a megöregedett Orbán János visszahúzódott a vállalkozástól, s a kereskedést az ekkor már 28 éves István fia vitte tovább. Kis Orbán István vagyonosodása Orbán János István nevű fiát igen nagy gonddal készítette föl a kereskedő mesterségre.19 A vándorló éveit Lőcsén, Nehrer Pál üzletében töltötte.20 A Lőcsei Kereskedelmi Alkalmazottak névsorába 1777-ben jegyezték be a nevét.2' 1780-tól a debreceni Kalmár Társaság tagja, tíz évvel később már másodgazdája.221787-ben feleségül vette a város egyik leggazdaKis Orbán Istvánná, Németh Julianna (1762-1842) gabb polgára, Némethi József kalmár23 és Őze Erzsébet leányát, Némethi Júliát.24 1783-ban adózott először, mint apja telkén lakó hetedik osztályba sorolt kalmár.251787-ben, házasodását követően megvette a Cegléd u. 2. szám alatti házat, 8600 vonás forintért.26 Már adózása második évében volt egy fejős tehene és egy gulyamarhája.27 Az 1786—87-es adóösszeírásban, mint hatodik osztályba sorolt kalmár, 15 rénes forintot fizetett mestersége után. Vagyona további gyarapodását mutatja, hogy az adótételek között már két kapa szőlő is szerepelt.28 Kis Orbán István a Cegléd utcai ház megvásárlása után a kereskedésből származó haszon egy részét - sok más társához hasonlóan - ingatlan vásárlásba fektette. A források tanúsága szerint 1794-ben Vajda 19 A kereskedő családok esetében kialakult gyakorlat volt, hogy a fiúgyermekek néhány évig inasként szolgáltak apjuk vagy más mester mellett. Ez alatt az idő alatt volt alkalom arra, hogy megfigyeljék gyermekük rátermettségét, alkalmasságát a kereskedői pályára. Az alapvető cél az volt, hogy a kereskedés továbbvitele biztos kezekbe kerüljön. Ha a gyermekek közül a kereskedés folytatására többen is alkalmasnak mutatkoztak, vagy a családi kereskedésen belül, vagy önállósodva vitték tovább a mesterséget. 20 Nagybákay, 2004.15921 Nagybákay, 2004. issza HBML. IX.15.10. A Debreceni Kalmár Céh protocolluma 1793-1850. 23 Komoróczy, 1974.98. A Némethi kereskedőcsalád több tagja igen jelentős szerepet töltött be a város kereskedelmében. Némethi József borkereskedőként gazdagodott meg. Később a család több tagja a szeszkereskedelem mellett sertéskereskedéssel is foglalkozott. 24 Kis Orbán István és Némethi Júlia házasságból nyolc gyermek született. A gyermekek közül csak öt fiúgyermek maradt életben. Mindegyik leány még születése évében elhalt, Júlia Mária még 1784-ben, a második leány, a szintén Júlia névre keresztelt gyermek 1792-ben, Eszter 1801-ben. 25 Hadiodó kivetések. 26 Zoltai Lajos: Helyrajztörténet. (kézirat) Déri Múzeum, Történeti Adattár: 192. sz. 27 Hadiadókivetések. 28 Hadiadókivetések.
