Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2016 (Debrecen, 2016)
Történettudomány - Krankovics Ilona: Egy vásári szabólegény és utódai gazdagodásának története (Vállalkozások születése, virágzása és csődje Debrecenben a 18. és 19. század idején)
36 KRANKOVICS ILONA A Kis Orbán család díszkardja. Déri Múzeum A Kis Orbán család címere. Déri Múzeum községben29 30 kapa30 szőlőt vásárolt 1500 vonás forintért.31 Ettől az évtől kezdődően újabb és újabb vásárlásokkal növelték a már megszer29 Rácz, 1989.98-125. A Bihar megyei Vajda hegyközség területén a legtehetősebb debreceni polgárok hatalmas szőló'birtokot szereztek. Ezeknek a családoknak sikerült elérniük, hogy a város kocsmáiban az itt termelt hegyi borokat mérjék. 30 1 kapa = ember műve = hegyi szőlőnél 150 négyszögöl 31 HBMLIV. A. 1018/c. 61.cs. Polgári perek. (A továbbiakban: Polgári perek.) Az egyfelől özvegy Szél Ferencné, másfelől Nagy Mihály szomszédságában lévő szőlőt Guthy Borbála „egész földesúri jussal és szabadsággal, szabad legeltetéssel és fajizással" örökös jogon eladta Kis Orbán Istvánnak és Némethi Juliannának. A szőlő mellett Kis zett szőlőbirtokot.32 Vajda községben 1816-ra 90 kapa hegyi szőlő volt a család kezében. Az ott termelt borból származó haszon nagyságát csak becsülni tudjuk. A korabeli borkereskedelem jövedelmezőségét ismerve, önmagában is elegendő lett volna a család vagyonának folyamatos gyarapodásához.33 KÖZELKÉP A HELYI KERESKEDELEMRŐL Mint már említésre került, a hitelezési könyvek a hitelbe vásárlók mesterségéről, foglalkozásáról, lakhelyéről, a vásárolt áruról és annak áráról, a tartozás visszafizetésének idejéről és módjáról tájékoztatnak. A forrás elemzésekor a legfontosabb kérdés az volt, hogy a fent említett adatok értékelése alapján jellemezhető-e a helyi kereskedelem. Megválaszolásra váró kérdés az is, hogy a forrásban szereplő adatok nyújtanak-e elégséges információt a korabeli társadalmi viszonyok elemzéséhez.34 Az 1806 és 1815 közötti évek a napóleoni háborúk konjunkturális időszaka volt. A gazdasági fellendülés is hozzájárult ahhoz, hogy a városi társadalom legszélesebb köre jelent meg a Orbán István tulajdonába került az azon lévő borház minden felszerelésével, és húsz hordó „háromezer" az évi termésű borokkal. 32 Polgári perek. 1794-ben Kis Orbán István azzal kereste meg Vajda - földesúri jogokkal bíró - hegyközségét, hogy vajdai lakos Félegyházi Nagy Mihálytól „három ember műve darab, dézsma alatt lévő szőlejét a magáéhoz venné." A kérelmező engedélyt kapott annak megvásárlására, dézsma alóli kiváltására, mivel szemmel láthatóan a két darabban lévő szőlő valamikor összetartozott. A felül 19, alul 8 sorból álló szőlődarab 110 vonás forintért került a Kis Orbán család birtokába.; Polgári perek. 1816-ban újabb vásárlásokkal növelte a már megszerzett vajdai szőlőbirtokot. A tőszomszédságában lévő 30 kapa szőlőbirtokot 2600 váltó forintért vette meg korábbi tulajdonosától, Kovács Ilonától. Még ugyanebben az évben tulajdona lett hegyszomszédja, Öreg Szabó Istvánnak a szőleje, 400 váltó forintért. 33 Rácz, 1989.98-125. A debreceni polgárok vásárlás útján jutottak a hegyi szőlőkhöz. Amennyiben a szőlő földesúri tulajdonban volt, azadásvétel csak a földesúr engedélyével mehetett végbe. Vajda hegyközségben a XIX. század első felében hat debreceni polgár rendelkezett szőlőtulajdonnal. Egy 1842-ben készített kimutatás szerint özvegy Kis Orbán Istvánná 90 kapa hegyi szőlőtulajdona a legnagyobb a debreceni polgárok között. 34 Krankovics Ilona: Mozaikok a textilkereskedelem történetéből - a Kis Orbán család kereskedésének története. In: DMÉ, 2008-2009. /Szerk. Magyari Márta. Db., 2009. site. (A Debreceni Déri Múzeum Kiadványai, LXXXI.)
