Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2016 (Debrecen, 2016)

Történettudomány - Krankovics Ilona: Egy vásári szabólegény és utódai gazdagodásának története (Vállalkozások születése, virágzása és csődje Debrecenben a 18. és 19. század idején)

36 KRANKOVICS ILONA A Kis Orbán család díszkardja. Déri Múzeum A Kis Orbán család címere. Déri Múzeum községben29 30 kapa30 szőlőt vásárolt 1500 vonás forintért.31 Ettől az év­től kezdődően újabb és újabb vásárlásokkal növelték a már megszer­29 Rácz, 1989.98-125. A Bihar megyei Vajda hegyközség területén a legtehetősebb deb­receni polgárok hatalmas szőló'birtokot szereztek. Ezeknek a családoknak sikerült el­érniük, hogy a város kocsmáiban az itt termelt hegyi borokat mérjék. 30 1 kapa = ember műve = hegyi szőlőnél 150 négyszögöl 31 HBMLIV. A. 1018/c. 61.cs. Polgári perek. (A továbbiakban: Polgári perek.) Az egyfe­lől özvegy Szél Ferencné, másfelől Nagy Mihály szomszédságában lévő szőlőt Guthy Borbála „egész földesúri jussal és szabadsággal, szabad legeltetéssel és fajizással" örökös jogon eladta Kis Orbán Istvánnak és Némethi Juliannának. A szőlő mellett Kis zett szőlőbirtokot.32 Vajda községben 1816-ra 90 kapa hegyi szőlő volt a család kezében. Az ott termelt borból származó haszon nagyságát csak becsülni tudjuk. A korabeli borkereskedelem jövedelmezőségét ismer­ve, önmagában is elegendő lett volna a család vagyonának folyama­tos gyarapodásához.33 KÖZELKÉP A HELYI KERESKEDELEMRŐL Mint már említésre került, a hitelezési könyvek a hitelbe vásárlók mestersé­géről, foglalkozásáról, lakhelyéről, a vásárolt áruról és annak áráról, a tartozás visszafizetésének idejéről és módjáról tájékoztatnak. A forrás elemzésekor a legfontosabb kérdés az volt, hogy a fent említett adatok értékelése alap­ján jellemezhető-e a helyi kereskedelem. Megválaszolásra váró kérdés az is, hogy a forrásban szereplő adatok nyújtanak-e elégséges információt a ko­rabeli társadalmi viszonyok elemzéséhez.34 Az 1806 és 1815 közötti évek a napóleoni háborúk konjunkturális időszaka volt. A gazdasági fellendülés is hozzájárult ahhoz, hogy a városi társadalom legszélesebb köre jelent meg a Orbán István tulajdonába került az azon lévő borház minden felszerelésével, és húsz hordó „háromezer" az évi termésű borokkal. 32 Polgári perek. 1794-ben Kis Orbán István azzal kereste meg Vajda - földesúri jogok­kal bíró - hegyközségét, hogy vajdai lakos Félegyházi Nagy Mihálytól „három ember műve darab, dézsma alatt lévő szőlejét a magáéhoz venné." A kérelmező engedélyt kapott annak megvásárlására, dézsma alóli kiváltására, mivel szemmel láthatóan a két darabban lévő szőlő valamikor összetartozott. A felül 19, alul 8 sorból álló szőlő­darab 110 vonás forintért került a Kis Orbán család birtokába.; Polgári perek. 1816-ban újabb vásárlásokkal növelte a már megszerzett vajdai szőlőbirtokot. A tőszomszéd­ságában lévő 30 kapa szőlőbirtokot 2600 váltó forintért vette meg korábbi tulajdo­nosától, Kovács Ilonától. Még ugyanebben az évben tulajdona lett hegyszomszédja, Öreg Szabó Istvánnak a szőleje, 400 váltó forintért. 33 Rácz, 1989.98-125. A debreceni polgárok vásárlás útján jutottak a hegyi szőlőkhöz. Amennyiben a szőlő földesúri tulajdonban volt, azadásvétel csak a földesúr engedé­lyével mehetett végbe. Vajda hegyközségben a XIX. század első felében hat debre­ceni polgár rendelkezett szőlőtulajdonnal. Egy 1842-ben készített kimutatás szerint özvegy Kis Orbán Istvánná 90 kapa hegyi szőlőtulajdona a legnagyobb a debreceni polgárok között. 34 Krankovics Ilona: Mozaikok a textilkereskedelem történetéből - a Kis Orbán család ke­reskedésének története. In: DMÉ, 2008-2009. /Szerk. Magyari Márta. Db., 2009. si­te. (A Debreceni Déri Múzeum Kiadványai, LXXXI.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom