Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2016 (Debrecen, 2016)
Történettudomány - Kürti László–Papp Klára: „Egy csöpp kultura nincs az egész háborúban” – Kecskés József naplója 1915-ből
„EGY CSÖPP KULTÚRA NINCS AZ EGÉSZ HÁBORÚBAN" 83 915. Augusztus 29. 2 órakor már annyira álmos voltam a jó meleg lakásban, hogy Kénytelen voltam lehunyni szemeim s aludni. Egész reggeli 11 óráig aludtam, amikor újra jelentéssel zavartak fel. Teát csináltattam s jó cukrosán czvibakkal be kosztoltam. Nagy a Köd azért mégis hallatszik olykor-olykor ennek félre. .. egy-egy csattogás az olasz fegyverekből. Leveleket írogatok majd naplóm folytatom s megyek ebédre. Délután telefonálgattam hegedűért Herdiczkihez s anyagért a Kmdóhoz majd mivel esett az eső beültem az öreg Tatuczihoz s beszélgettünk vacsoráig. Majd vacsora után még ösz- szesen 6 drb levelem megérkezett. Mérgesek voltunk, amiért az egyik őr mester lefogta a Pesti Hírlapot s nem szórakozhattam vele. Dekungomban még jó darabig fenn tanyázok majd édes álomra hajtám fejemet. 915. Augusztus 30. Ködös hideg napra ébredtem mély álmomból fel úgy reggel 11 órakor. A mindennapi elvégzése után már az ebéd is megjött. Fánkot ettünk, mely egy cseppet sem harctéri eledel. Ebéd után nagyobb részt loptam Brüllnél, a napot s filozofáltunk nagyban. Csakhamar elterjedt a hír hogy a napokban ablösolva lesz az egész abschnitt s megyünk az ezred balszárnyára. Ezek mellett azonban amint kellett volna nem kapott ablöst a század. Jelentések olvasása és írása mellett csakhamar beesteledett s vacsorához láttunk. Utána megvártuk még a leveleket mert éjfél fele érkezett meg s akkor a rémesen hideg időben egy schwarmoments (?) felvittem feldwachéra ablösolni ez ott már négy napja levőket. A kályhába jól be- fűtünk s naplómat kell befejezni. Igazán jó hogy elpályázunk innen, bár a Kitűnő deKungok mind elkészültek, na de ott is találunk majd azt hiszem nem lesz okunk panaszra mert legalább faluba is kerülünk. 915. Augusztus 31. 2 óra fele alvásra hajtom fejem s csak 12 órakor ébredtem fel. Jól bete- áztam bár nincs nagyon hideg. A nap szépen süt melyet a tüzérség fel is használ s egymás után Küldik üdvözleteiket. Ebédemig egy pár levelet kell megírnom, mert talán csak holnap este kapunk leváltást. így pár nap óta nincs jó étvágyam s ma is csak keveset tudtam falatozni. Ebéd után teljes erejükből dolgoztak a tűzörök s az olaszok tőlem párhajításnyira küldték Kisebb Kaliberű gránátjaikat. Egy Kmre hideg is van s behúzódunk a Komp. Komdóba. Este vacsora után megint a postát vártuk megérkezni mivel én nem ablösolom a jobb szárny szakaszát pihenésre tértem. Nem valami jól érzem magam, miért alvásom is nyughatatlan. 915. Szeptember 1. Már nyolc órakor talpon vagyok s élvezem a szép nyári napot. Mosakodás után telefonálok majd naplót írok. Leveleket is Kellene írni mert a tegnapi nappal a tábori posta számunk 603 lett. Nem tudom minek lehet ez az előjele. 12 után benézek a Tatucihoz. A Sóvágó már tegnap megjött úgy látszik nem jött be a számítása. Nemsokára ezután rettenetesen rosz- szul lettem. Fájt a fejem, testem zúgott az agy. Már azt gondoltam, hogy pusztulok és veszek egészen a Késő éjjeli óráKig. Ott hányKódtam dideregtem lázzal oly nyűgösen mint egy gyermek. így talált meg az ablösoló 9-ik század. Nagy keservesen tudtam bevánszorogni a barakkokhoz, ahol a doktor hivatott magához. Megmértük a lázat 38 fok mutatott. Láttam az arcáról, hogy komoly bajt lát bennem, de nem szóltam semmit. Egy gr. Chinint adott. Alig tudtam bevenni s lenyelni. Hazavánszorogtam, rögtön betakartattam magam s meglehetősen jól aludtam. 915. Szeptember 2. 7 órakor már nem tudtam aludni, megmértem újra a lázt 38,9 fokot mutatott. Nagyon megijedtem az orvos bár még most sem mutatta. Most már azonban nem chinint, hanem aspirint vettem be, mely minden undor nélkül lenyelhető. A délelőtt még foghagymát szalonnával Kívántam meg s mint a hőmérő mutatta délben 37,2 fok lázam volt csak. Délután daloltam is már s jó hangulatom volt. Este a hőmérő újra 37,6 fokra szállt föl. Szabó Gabiék mulattunk egész éjjel, minek a doktor nagyon ellene volt s még meleg bort is Kóstolgattam. Nagyon álmosan éjfél tájban tértem nyugovóra. 915. Szeptember 3. 9 órakor már felkeltem s megmértem a persze nagynak gondolt lázt: Ez mindössze 37,3 fok volt, ami a doktort is megnyugtatta. Jól is éreztem magam. Megmosakodtam s délben jól beKosztoltam a töltött káposztából s palacsintából. Délután Leveleket írtam mely csak későn fejeződött be. Ezután kártyáztunk a doktorral lórumot. A lázam 37,6 fok. A levelek Között volt az apám s az egész család fényKépe. Az öregem tiszteletre méltó Komolysága nagyon megdöbbentően hat a szemlélőre. Látszik rajta hogy sokat gondolkozik s elmélkedik. Általában szép a fény Kép, de a hangulat nem, valami jó rajta. Úgy megsajnáltam a családot, hogy szinte magam is elkezdtem sírni. A jó Isten mért nem adál szárnyat, hogy utolérhetném az anyai vágyat. Vacsorára hazajöttem, de egy Kis eczetes burgonyánál és hagymánál egyebet nem ettem. Értesültünk, hogy még egy hétig Körülbelül itt maradunk. Megyek (8 h), hogy az orvosnál egy Kis jó hangulatot szerezzek, mert így nagyon fojtó a belsőm érzése. Jól is találta magát a társaság amíg Sóvágó be nem jött, de ez különösen rámvetett egy néhány célzó pillantást. Alig is vártam, hogy fölszedje rothadt testét, hogy egy Kissé jobb hangulatba menjek át. Nemsokára ezután mi is szétoszlottunk s mindjárt le is feküdtem. 915. Szeptemberi Reggel 9 órakor ép az orvoshoz akarok menni, mikor Sóvágó rám ordít, hogy vagy beteg vagyok vagy nem s talán egyszer már jelenteni is kellene. Borzasztó dühös voltam. Megyek az orvoshoz mondom neki a történteket s tanácsolja írjak dienstzettett. Meg is tettem s Sóvágó előtt hivatalosan Kijelentette: 4 napi pihenőre van szükségem. Alig jövök haza hivat Sóvágó, hogy orvosi bizonyítvány szükséges 3 napon túl s elégedjek meg ennyivel, mivel holnap úgyis bemegyünk a faluba. Egész délelőtt feküdtem, délután pedig a Kapott Turgot (?) vettem be. Estefele a Kovács őrmester deKungjában hallgattam a rossz Jónást mesélni. Közben azután oly rosszul lettem, hogy mikor az orvostól hazajöttem Kisebb szédülés vett erőt rajtam. Rókáztam is mely éreztem, hogy aránytalanul Könnyeb
