Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2016 (Debrecen, 2016)
Muzeológia - Kovács József: „Kérem tudatni…” Sőregi János szerepe a Déri-gyűjtemény Debrecenbe kerülésében
mindössze egyetlen megkeresés történt, amikor decemberi7-én egy bizottság (köztük egy múzeumigazgató) érkezett a gyűjtemény megtekintésére. Szintén ezen a napon tájékoztatta dr. Krassa Sőregi Jánost a hagyatéki tárgyalás megkezdéséről. A gyűjtemény sorsát tekintve igen jó hír volt, hogy az a ügyvéd bíróság előtt elismerte: a műtárgyak a magyar állam tulajdonát képezik. A tárgyalások menetéről túl sok szó nem esik a Napló oldalain, azonban feltételezhetően kedvezően alakult a Déri-gyűjtemény ügye. Ezt támasztja alá, hogy január 18-án Bécsbe utazott Czakó Elemér helyettes államtitkár és Tihamér Lajos minisztériumi titkár, hogy már a műtárgyak átvételének menetéről egyeztessenek a Bizottsággal. A megbeszélést január^-én, n órakor tartották a Gárdapalotában, Lábán Antal irodájában, ahol kiderült, az államtitkár a hagyatékkal kapcsolatban már határozott utasításokkal érkezett. Az első feladat a műtárgyak egyetlen szobába történő összehordása volt, ahol később majd ládákba fogják őket csomagolni. Megbízták Sőregi Jánost, hogy a tárgyakról törzsjegyzéket, a ládák tartalmáról pedig külön- jegyzéket készítsen, amit utána rögzítenek a ládákon is. A ládajegyzékről másolatokat kellett küldeni a minisztériumnak, Debrecennek és a Déri családnak, egyet pedig a Bizottság feladata volt megőrizni. Az államtitkár külön felkérte Sőregit, hogy a gyűjtemény majdani kicsomagolásánál - már Debrecenben - szintén legyen jelen. A munka elvégzésében dr. Radies és néhány múzeumi altiszt fogja segíteni. A beszélgetés során kiderült, hogy az államtitkár meg van elégedve Sőregi munkájával,57 és a továbbiakban is számítanak rá: „Különben a Czakó árammal folytatott tárgyalásból kiéreztem, hogy jóindulatulag van irányomba és ő maga is azt akarja, hogy én alaposan megismerjem a gyűjteményt, sőt amint ő kifejezte, nem is fogja úgy ismerni senki, mintén."5* ki egyeztetést délután is folytatták, immár a Déri család bevonásával, a Mariahilferstrasse-i lakásban. Itt derült ki, hogy a minisztérium nem tart igényt Sohár Ferenc közreműködésére. Ez ugyan eltért Déri Frigyes kívánságától, hiszen ő azt szerette volna, ha Sohár marad a gyűjtemény kezelője, de Czakó államtitkár kifejtette a családnak, hogy a korábbi titkár egyrészt nem állami alkalmazott, másrészt családja miatt nem szándékozik elhagyni Bécset, így nem tudják a továbbiakban alkalmazni. Az államtitkár jelenléte és fellépése minden bizonnyal meggyőző lehetett, mivel a család és az ügyvéd minden kérését előzékenyen teljesítette, így ahhoz is hozzájárultak, hogy a műtárgyakat végre összegyűjtsék a lakás nagy szalonjában.59 Itt derült ki az a terv is, hogy a becsomagolt ládákat nem a Gárdapalotába fogják szállítani, hanem már egyenesen Debrecenbe. A szállítással egy tapasztalt világcéget, a Caro & Jellinek-et bízták meg. 5/ Az elvégzett munka nagy része az ő érdeme, ami nem meglepő, hiszen a Bizottság tagjai közül egyedül ő rendelkezett múzeumi tapasztalattal. 58 DN.XII.886-887.old. 59 Kivéve a nehezen mozdítható tárgyakat és a vitrinben elhelyezett anyagot. SŰREGI JÁNOS SZEREPE A DÉRI-GYŰJTEMÉNY DEBRECENBE KERÜLÉSÉBEN A megbeszélés végén Czakó Elemér még egy üzenetet küldött Debrecenbe Csűrös Ferencnek, amiben azt kérte, hogy ne engedje a városi lapoknak, hogy a Déri-gyűjteményről valótlanságokat vagy kétes információkat közöljenek. Attól félt ugyanis, hogy a kollekció értékét aránytalanul felnagyító cikkek el fognak jutni Bécsbe, és a hatóságok túlságosan nagy illetéket fognak kiszabni a hagyatékra. A törzsjegyzék, valamint a ládákhoz tartozó feljegyzések elkészítése hatalmas feladat volt. A precíz munkához szükséges volt a teljes gyűjtemény alapos felmérése, a műtárgyakat pedig egyesével azonosítani - Sőregi szóhasználatával agnoszkálni-kellett. A munkát tovább lassította, hogy a résztvevők közül egyedül Sőreginek volt múzeumi tapasztalata. A munkát mindenesetre már másnap (1925. január 20.) megkezdték: „Reggel % 9 órakor Radies dr. várt már a Déri ház kapuja előtt. Ketten kezdtük meg a munkát. Az ebédlőben levő jobboldali vitrin tárgyait sorra kézbe vettem, Radios pedig ráolvasta a szöveget.60 Ha egyezett, pirossal kipipálta. így haladtunk tárgyról-tárgyra. Ami nem volt számozva, félretettük. Megérkezett Lábán ig. is és osináltuk hárman. Én válogattam ki a meg nem számozott tárgyakat és sorszámmal láttam el őket. Aztán jött Czakó úr Tihamérral. Ok is neki láttak a munkának. A számozatlan tárgyak sok gondot okoztak. Déli 12 óráig 194 db. tárgyat sikerült agnoszkálni. Ebéd után neki láttam a gyűjtemény kinyomtatott Leírásának tanulmányozásához, hogy a munka könnyebben menjen. Átszámoltam az egész gyűjteményt. Az állomány az ásvány-, aganos- és madárgyűjtemény kivételével 6400 darab. Ennek több, mint a fele 3522 db. érem és pénz. A 207 drb-ból álló sapkajelvény gyűjtemény viszont t-nek van beszámítva. Ellenben 109 db. intaglio61 ugyanannyi számmal szerepel. Előfordul az is pl., hogy a kisebb bronztárgyak tényleges száma 241 db., de ezek csoportonként számozva a Katalógusban 70-nek vannak felszámítva. Szóval a számadatok a tényleges állományt nem fedik. Aztán a Nemzeti Múzeum őrizetében is sok tárgy van. Az aranyérmek tudtommal már Debrecenben vannak és néhány tárgy is. A fegyvergyűjteményből valami 200 db.62 és 1 értékes gobelin már a Cár- dapalotában vannak. Kérdés, a moly nem tett-e benne káné! Elég széjjel van ez a gyűjtemény! 117 60 Ezek szerint Déri Frigyes olyan precíz rendet alakított ki gyűjteményében, hogy viszonylag könnyű volt eligazodnia benne még annak is, aki először találkozik veie. Bár a jelölés módjáról nem maradt feljegyzés, minden bizonnyal a Katalógusban szereplő számozást követte. 61 Sőregi itt a gemma-gyűjteményt, a Déri-féle Antik anyag egyik legértékesebb együttesét említi. 62 Ezek szerint nem az összes fegyver volt a Gárdapalotában. (Id. a Katalógus fegyverekre vonatkozó fejezeteit)
