Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2016 (Debrecen, 2016)
Muzeológia - Kovács József: „Kérem tudatni…” Sőregi János szerepe a Déri-gyűjtemény Debrecenbe kerülésében
118 KOVÁCS JÓZSEF DÉNES Czakó uram is elárulta, de én magam is gyanítottam, hogy sok a gyűjteményben a hamisítvány vagy a tévesen meghatározott tárgy? Ezekről egyelőre senkinek se kell beszélni. t\z öreg Déri-urnak ugyanis hozták a tárgyakat nyakra-főre és a legtöbbre rámondták, hogy magyarországi lelet. Déri elismerte, elhitte és megvette63 64 65 66 ügy vezette be a katalógusba, ahogy neki mondták. A hamisítványok és téves határozások tisztázása a későbbi idők szakembereinek feladata lesz6'’" A munkát innentől kezdve majdnem minden nap folytatták Déri Frigyes lakásán. A legtöbb feladat Sőregire hárult, aki emiatt az egyetemi tanulmányait is kénytelen volt hanyagolni. A műtárgyak azonosítása eleinte igen lassan haladt. Ez egyrészt a gyűjtemény nagyságából, másrészt a jelöletlen darabok sokaságából fakadt. Sőregi feljegyzése szerint Lábán Antal sem mindig mozdította előre a munkát, „mertő nagyon gyorsan szeretne végezni. Azt hiszi, hogy diákokkal van dolga vagy kollégiumi nyugtákkal"? Az igazgató egyébként elég ritkán vett részt a gyűjtemény rendezésében. Ezt elsősorban Sőregi Jánosra bízta, akinek Radics Vendel segített a dokumentálásban. A mú'tárgyazonosítás folyamatát a következő rövid, vázlatos összefoglaló mutatja be: Január 21.: 100 újabb műtárgy azonosítása (szinte mindegyik jelölés nélküli volt). Január 22.: fegyverek azonosítása (egyik sem volt megszámozva). Mivel ezt a munkát is Déri lakásán végezték, nyilvánvaló, hogy a gyűjteményből nem minden fegyvert tároltak a Gárdapalotában. Január 23.: fegyverek és bronzszobrok azonosítása. A munkához Sőregi tiketteket és madzagot vásárolt. Január 26.: ötvösművészeti anyag azonosítása. Sőregi megírta a jegyzőkönyvet, amiben a Katalógustól w\ó eltéréseket jelölte. Az új szerzeményeket67 * saját Katalógusába jegyezte fel, amiben szintén kipipálta a már azonosított tárgyakat. Az eddig agnoszkált tárgyak száma 561. 63 Meglehetősen bátor állásfoglalás, hiszen a gyűjtemény számos történelmi korszakot felölel, ráadásul nem csak Európai, hanem jelentős számú közel- és távol-keleti eredetű műtárgy tartozik az anyaghoz. Nincs tudomásunk róla, hogy akár Sőregi, akár Czakó rendelkezett volna olyan átfogó történelmi és művészettörténeti ismeretekkel, melyek alapján a teljes gyűjteményről egyetlen nap tanulmányozás után ilyen sommás szakmai véleményt nyilváníthattak volna. 64 Az írott források szerint ennek pontosan az ellenkezője volt igaz. Déri Frigyes fennmaradt Vásárlási Naplója számos esetet rögzít, amikor szakértőkhöz fordult egy-egy bizonytalan hátterű tárgyat illetően. (Ezt Só'reginek is tudnia kellett, hiszen Déri a halála napján éppen egy szakértőhöz indult volna, ahova - mint láttuk - őt is magával hívta.). Emellett a múzeumalapító a tárgyak döntő többségét régiségkereskedőktől vagy megbízható gyűjtőktől szerezte be, nem ismeretlen emberektől. (Az eladók személye szintén pontosan ellenőrizhető, mivel név szerint rögzítve vannak a Vásárlási Naplóban). 65 A gyűjteményben valóban található néhány olyan tárgy, melynek eredetisége kétséges, azonban ezek elenyésző száma is azt bizonyítja, hogy Déri igenis jó érzékkel választotta meg tárgyait és tanácsadóit. 66 DN.XII.890.0ld. 67 Itt minden bizonnyal azokra műtárgyakra utal, melyeket Déri már nem tudott a Katalógusában rögzíteni. Január 27.: bécsi, herendi és holicsi porcelánok azonosítása. Január 28.: ónedények, fegyverek és a Katalógusban nem szereplő tárgyak azonosítása. Január 30.: gyűjtemény rendezése, az összes mozdítható tárgy (köztük a nehéz festmények) összehordása a nagy szalonba. Január31.: fegyverek (számszeríjak és pajzsok) azonosítása. Február 1: kő-, bronz- és honfoglalás kori leletek azonosítása. Sőregi megjegyzése: „Mivel ezek mind megvannak számlálva, ez a munka köny- nyen ment. Ha Lábán ig. nem kotnyeleskedne, még gyorsabban menne"® Február 2.: könyvek (vadászati és művészeti) azonosítása. Délután Sohár Ferenc átadta a Gárdapalotában tárolt fegyverek jegyzékét. Február 3.: az eddig azonosítatlanul félretett tárgyak, valamint a katalógusok és folyóiratok rendezése. Február 4.: éremgyú'jtemény azonosítása. Február 5.: Sőregi és Lábán jelentést készített a minisztériumnak, melyben jelentették az azonosítási munka végét és a törzsjegyzék elkészítésének megkezdését. Február 6.: éremgyűjtemény azonosításának befejezése. Február 7. és 9.: jegyzék készítése a Katalógusban eredetileg nem szereplő tárgyakról. Február 7-én hosszú idő után biztató hírek érkeztek Debrecenből. Úgy tűnt, hogy Magoss György polgármester végre kézbe vette a múzeumügy intézését, és javaslatot tett a Kultuszminisztériumnak a Déri Múzeum megvalósítására: „... Debrecen város vállalta a kiviteli illeték, a szállítási költség és a múzeumi épület felépítési költsége kifizetését, ha a Déri-féle értékpapírokat megkapják. A minisztérium beleegyezett. így most már nyugodtan tekinthetünk a múzeum sorsa elé."69 A polgármesterrel készült interjút a Debreczen újság közölte.70 Ugyancsak a cikkből derült ki, hogy a Déri-gyűjtemény hazahozatalát és a múzeum felépítését külföldi (angol) kölcsönből tervezték megvalósítani. Február 9-ére az azonosítási munka legnagyobb részét sikerült lezárni. Mindössze a Katalógusban nem szereplő, azonban a gyűjteményhez tartozó műtárgyak összeírása maradt hátra. Sőregi még aznap felfogadta Pessina Margit gépírónőt, aki a Gárdapalotában működő Felszámolási Fli- vatalban dolgozott, és február 10-én elkezdték a törzsjegyzék összeállítását. A munkát végül február 17-én fejezték be. A február 10. és 21. között eltelt időszakban Sőregi a műtárgyakat érintő utolsó simításokat végezte Déri Frigyes lakásán. Összegyűjtötte azokat a leveleket és iratokat, melyek a gyűjteményre vonatkoztak, és befejezte a kétes helyzetű tárgyakról írt jegyzékét. A leendő Déri Múzeum részére eltett egy fotót Déri Frigyesről és feleségéről, valamint néhány firenzei fo68 DN.XII.897.old. 69 DN.xn.900.0ld. 701925. február 5., 28,szám.
