Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2016 (Debrecen, 2016)
Irodalomtörténet - Bakó Endre: Kassák Lajos és Debrecen
102 BAKÓ ENDRE „A téli évadnak kétségtelenül legérdekesebb irodalmi-művészi eseménye lesz az az irodalmi est, amelyet január 13-án rendez a debreceni Ady-társaság. Ez alkalommal lép ugyanis először debreceni közönség elé Kassák Lajos, a modern magyar irodalomnak ez a legeredetibb, legérdekesebb, s talán legrobusztusabb tehetsége, a magyar kollektivista irodalom sok harcot vívott vezére. Kassák Lajos meghívásával az Ady- társaság csattanós bizonyítékát adja annak, hogy nemcsak elméletben hirdeti, hanem a gyakorlatban is megvalósítja azt az ideális elvet, hogy a művészi értéket mindenkiben megbecsüli, tekintet nélkül a művészeten kívüli szempontokra. Kassák az Ady-társaság meghívását szíves készséggel fogadta, s kifejezte abbeli szándékát, hogy Debrecenben az irodalom modern izmusairól tart előadást, ezzel mintegy kulcsot ad a sokszor félreértett irányok lényegéhez. Ezen kívül maga fogja előadni legreprezentánsabb költeményeit."9 Az előzetes szövegekből megtudható a részletes műsor, amelynek „külön érdekessége egy Kassákkal rokon szellemű, nagytehetségű zeneszerzőnek, Kadosa Pálnak a szvitje." Bemutatására Kassák Szabó Emilt, az Ady Társaság alelnökét, a zeneiskola zongoraművész tanárát kérte fel. A belépődíjas irodalmi és zenei est napján Kardos Pál külön cikkben köszöntötte a költőt, hangsúlyozva, hogy Kassák az az ember, „akinek élete és írása egyformán dokumentum a mi napjainkban. (...) Igenis, aki majdan a mai ember arcát idézi, az előtt fel fog bukkanni egy érdekes és imponáló fej, a Kassák Lajos feje. (...) Bizonyos az, hogy a költő örök és igaz értéke mindig a műveiben van, de éppen Kassák Lajos az az író, akinek élete, eleven személyisége értékben és érdekességben vetekszik műveivel. (...) És éppen az egyéniségnek e különös hatalma az, ami szokatlan jelentőségű irodalmi eseménnyé, szinte ünneppé avatja azt a napot, amelyen Kassák debreceni hívei, de általában a magyar irodalom egész debreceni közönsége is színről-színre megláthatja az új költőt, aki az idők új arcát énekli Bécs és Budapest után immár Debrecenben is."10 11 Juhász Géza bevezető tanulmányát - betegsége miatt - dr. Boross Ferenc tanár olvasta fel, Kassák az izmusokról tartott előadást, K. Simon Jolán, a költő előadóművész felesége Kassák-művek interpretálásával illusztrálta a műsort, és különösen nagy sikert aratott egy néger vers tolmácsolásával, melyet Gáspár Endre fordított magyar nyelvre. Szabó Emil Kadosa Pál kompozícióját szólaltatta meg, végül a költő maga mondta el két merész hangnemű és formájú versét. A beszámolók szerint az estély jól sikerült. „Szép számú, válogatott közönség töltötte meg a zenede koncerttermét, és az igazságnak tartozunk annak megállapításával, hogy Kassák Lajos megérdemelten osztatlan sikert aratott. Előadása, melyben az új művészeti irányzatokat ismertette és részletesen tárgyalta a művészeti izmusokat, elejétől végéig lekötötte a közönséget, és nagy érdeklődéssel hallgatták."11 Valószínűbb azonban, hogy az igazságot Fáy Árpád cikke tartalmazza. „A debreceni közönség az Ady-társaságnak köszönheti ezt a találkozást, bár ennek a közönségnek nincs olyan rétege, 9 Kassák Lajos Debrecenben. DFÚ, 1929. jan. 3.4. 10 KARDOS Pál: Kassák Lajos: DFÚ, 1929. jan. 13.10. 11 (-enczy): Kassák Lajos. Dbr. 1929. jan. 15.6. mely kassákistának vallaná magát, ha csak nem néhány céhbeli, a műsor számait tehát egy egészen különös beállítottság fedezékéből védte ki a közönség, tudniillik nem is igen engedte, hogy ezek a műsorszámok megfogják." Fáy szerint nem ritkán „a humor elfojtott buzogása bujdosott a teremben". Vagyis a közönség nem értette igazából Kassák törekvését és költészetét, s inkább valami groteszkbe hajló attrakciónak fogta fel a műsort és szereplését.12 Az előzetes híradások szerint az est fél hatkor kezdődött a Zenedében. Ehhez képest a Tiszántúli Hírlap meglepő információval szolgál: a költő még vasárnap este a Munkásotthonban is fellépett, ahol a munkáság és a művészet viszonyáról tartott előadást.13 A munkásotthonban való szereplést kétségtelenné teszi a DFÚ tudósítása.14 Kassák a külföldi és budapesti példákkal bizonyította, hogy ha a munkásság sikeresen akarja megvívni harcát, lépést kell tartania a kultúra törekvésivei, amely csak úgy lehetséges, ha saját kultúrintézményeket és testületeket hoz létre. A tudósítás „hatalmas számban összegyűlt közönségről" beszél, mely méltó módon ünnepelte Kassákot és feleségét .15 A műsor után az Arany Bika étteremben interjú készült a költővel. Kassák a főkérdésre válaszolva kifejtette, hogy a politikai és gazdasági depresszió a fiatal magyar költőnemzedéket elterelte az európai fejlődés útjáról, ezért nincs modern magyar irodalom. A fiatalok lírájából hiányzik az élet közvetlen hatása, a civilizáció új szakaszához való érzelmi és értelmi kapcsolat, a szerepvállalás merészsége. A civilizáció jelen állapotának - mely nem teljesen azonos a technikai színvonallal, - éppúgy megvannak a hangulati és esztétikai értékei, mint bármely más fejlődési szakasznak. Nem lát a fiatal magyar írók között olyan korszerű tehetséget, aki a huszadik század lelkét ki tudná fejezni, aki megtalálta volna a korszak adekvát formanyelvét. Hangsúlyozza, hogy a stagnálás oka elsősorban az ország politikai és gazdasági elmaradottsága. Személyes kapcsolatok is szövődtek, például az író és Kardos László között, aki a „Munka" c. folyóirat debreceni terjesztésére is vállalkozott, amint azt egy Kas- sák-levél dokumentálja, noha nem voltak „mindenben egy nézeten".16 Vagy Gulyás Pállal, aki 1934 decemberében azt írta Németh Lászlónak, hogy Kassák könyvét (félig) elolvasta és tetszett neki. Majd: „Kassák önéletrajzát nekem dedikálva ideküldte, nagyon tetszett, tele nyers adatokkal, s fölöttük ott lebeg az életszemlélet nyugalma. Látszik rajta, hogy az idő megtaposta."17 Faragó utal rá, hogy a költő „a fentebb írt idő" -1928-1932 - alatt két alkalommal járt Debrecenben, az 1932-es dátumot pontosan megad12 FÁY Árpád: Kassák Lajos, az ultramodern irodalom magyarországi vezére az Ady-társa- ság irodalmi estjén mutatkozott be a debreceni közönségnek. Fényképpel. A képen áll dr. Boross Ferenc és Szabó Emil. Ül: Kassák Lajos, K. Simon Jolán és Ady Lajos. DFÚ, 1929. jan.16.4. 13 A rejtélyt az egykori szervező, FARAGÓ András oldotta fel: a költő és felesége nem este, hanem délután szerepelt a Margit nevezetű Munkásotthonban: (Kassák és a debreceni munkásfiatalok kapcsolata. Alföld, 1974 /6- 44-52.) 14 „A proletáriátus Adyja vagyok" mondotta Kassák Lajos a Munkás Otthonban. DFÚ, 1929. jan. 16.2. 15 Kassák Lajos a Munkásotthonban. Tiszántúli Hírlap, 1929. jan. 15.9. 16 KARDOS: i. m. 287. 17 GULYÁS Klára-MERVA Mária: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése. Bp. 1990; 119. III. 123.
