Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2016 (Debrecen, 2016)
Irodalomtörténet - Bakó Endre: Kassák Lajos és Debrecen
KASSÁK LAJOS ÉS DEBRECEN 103 ja. Valóban, három év múlva Kassák ismét Debrecenbe látogatott, ezúttal a Magántisztviselők Egyesülete debreceni csoportjának meghívására. A Déri Múzeumban 1932. január 10-én, délután 5 órai kezdettel megrendezett író-olvasó találkozó témája - önéletrajza kapcsán - a művészi in- diszkréció volt. Jövetelét most szolidabb beharangozás előzte meg, amely elsősorban az író szokatlan karrierjével érvelt, csalogatott, abban a reményben, hogy „Debrecen kultúr-társadalma holnap bizonyára a szeretet és megbecsülés minden jelével el fogja halmozni az Önéletrajz költőjét, akinek éreznie kell, hogy annak az európai humanizmusnak, amelyet az ő művészete revelál, itt is megvan a maga nagy és lelkes tábora".18 A szereplés napjára a DFÚ interjút időzített, melyben „a nagynevű író" biztosította a kérdezőt, hogy kedvező impressziói vannak Debrecenről, s mint hallja, egyre pezsgőbb a város kulturális élete. Kora irodalmáról megismételte korábbi véleményét: {a} „magyar irodalom rohamosan parlagi- asodik. Az az európai szellem, amely 15-20 évvel ezelőtt kezdte átjárni a magyar irodalmat, eltűnik. Fiatal íróink egy modoros falu-imádat pózába estek, amelytől még a jobbak is nehezen tudnak szabadulni". Önéletrajzáról szólva Kassák ezt mondta: „Feltárom benne egy ember életét, aki ezer vergődés, kudarc és fájdalom között formálja ki magában az emberi jövendő képét."19 Az irodalmi délutánról a beszámolók rögzítették, hogy Faragó Endre szavalókórusa nyitotta meg a műsort, majd Kassák előadása következett. Elmondta, hogy önéletrajzi írásait nem szánta művészetnek, csak dokumentum-emléknek, öntudatlanul jutott el művészi szintre, amely indiszkréciót is megkövetelt. De voltaképpen minden művészi alkotás egy ember lelki levetkőzése: indiszkréció. Láng Ibolya szavalt Kas- sák-verseket, majd kötetlen párbeszéd kezdődött a közönséggel. Kardos László kérdéseire azt válaszolta, hogy Adyt nem tartja szocialista költőnek, mert szerinte minden sorából a magyar dzsentri gőgje tőr elő. Ami pedig a zsenik szerepét illeti a kollektivista társadalomban, az csak növekedni fog. Egy másik kérdés kapcsán azt fejtegette, hogy „a kollektív művészet azért a szerkezet, a szerkesztés művészete, mert a világ átalakítására hivatott ember lelkében a társadalom, a világ szerkezete meglátásának vágya él."20 1932-ben az Ady Társaság vezetői könyvkiadásra szánták el magukat: Juhász Géza és Kardos László irányításával Új írók címen sorozatot adtak ki. Ebben látott napvilágot Kassák Lajos Menekülők c. novelláskötete, mely hat elbeszélést markol egybe. A bevezető sorokat Juhász Géza írta. „A háború alatt, mikor az irodalom már szakított az individualista kifejezés- móddal, a munkássorból feltört Kassák annak az intellektuális fiatalságnak a vezére lett, amely a nyugati expresszionista, dadaista, konstruktivista eredményeket ültette át hozzánk. Stílromantikus formatörekvéseinek a marxizmuson átszűrt tömegélmény adott tartalmat: a háború, a forradalom és az emigráció. Lírában, szépprózában, elméleti írásokban, sőt képekben is végigkísérte az izmusok fejlődését egészen a visszarendeződésig, amelyre az aktivizmusnak az a belső ellentmondása kényszerí18 KassákLajosDebrecenben, DFÚ; 1932. jan. 9.2. 19 Beszélgetés Kassák Lajossal Debrecenről, új írókról, s az önéletrajzról. DFÚ, 1932. jan. 10.12. 20 Kassák Lajos előadása Debrecenben, Dbr.; 1932. jan. 12.4.); ill.: Kassák Lajos előadása Debrecenben, DFÚ., 1932. jan. 12.5. tette, hogy a tömegekre akart hatni, s mégis a talányosság elkomplikálta kifejezésmódját. Higgadása óta főleg prózaíró. (...) A magyar munkás- osztály legnagyobb írója, úttörő működése irodalomtörténeti jelentőségű. (...)." A rendőrség azonban másképp vélekedett Kassákról. 1932-ben a Politikai Rendészeti Osztály utasítására kommunista szervezkedést lepleztek le Debrecenben, melynek során négy személyt őrizetbe vettek, s mintegy 150 db. terjesztésre váró kommunista röpiratot vagy tiltott sajtóterméket koboztak el. A Kurucz Lajos nevű őrizetbe vett személynél az elkobzott sajtótermékek között szerepel a Munka c. folyóirat 8 példánya is.21 A Kassákot Debrecenhez kötő szálak nem szakadtak el, noha újabb látogatására csak a háború után került sor. A DFÚ ugyan 1934. december végén ismét debreceni jövetelét jelezte több közleménnyel, amit egy kis nyilatkozattal is nyomatékosított, majd érkezését több hírrel, hirdetéssel erősítette meg, sőt 1935. február 10-én a szalaghirdetés szövege már így szólt: „Kassák Lajos irodalmi estje ma délután 6 órakor a Déri Múzeumban."22 Az előadás „Társadalom és művészet" címen került volna sorra. Beszámoló azonban nem olvasható egyik helyi lapban sem: az est nyilván elmaradt. Oka ismeretlen. Részt vett azonban az 1946-os debreceni írókongresszuson, és hozzászólt Lukács Györgynek az írói egységet sürgető előadásához. A napilap nevét csak a hozzászólók felsorolásában említi.23 A népi írók nevében Illyés Gyula és Veres Péter szállt vitába a főelőadó Lukács Györggyel. Jóllehet Kassák elutasította a parasztmitológiát, lehetetlennek tartotta a parasztság és a középosztály együttműködésének idealisztikus eszméjét, nem volt a népi írók barátja, de ellensége sem. Hiszen dolgozott a Móricz-szerkesztette Kelet Népébe, Parasztok, illetve Parasztok üzenete c. nagy versei a paraszti tudat és lélek iránti empátiáról tanúskodnak, kizárt dolog, hogy egyet értett volna Lukáccsal. Bár adatokkal nem bizonyítható, de minden valószínűség szerint ő volt az a hozzászóló, aki „.. ..kifejtette, hogy ő valaha, a ferencjózsefi időkben soha nem vette észre, hogy ne írhatná meg szabadon, ami jólesik."241947-ben várták az Ady Társaság fennállásának 20. évfordulóján rendezett ünnepségre,25 de látogatása ismeretlen oknál fogva elmaradt. A helyi szociáldemokrata sajtóorgánum viszont számon tartotta, hogy hatvanadik születésnapja alkalmával 25. ezer pengő rendkívüli jutalomban részesült, és hírt adott róla, hogy az ünnepelt Ferenczy Béni plakettjét Ortutay Gyula kultuszminiszter kezéből vette át.26 Az újság beszámolt a budapesti ünnepségről, hangoztatva az író szociáldemokrata kötődését, külön kiemelve, hogy azon megjelent Szakasits Árpád, Veres Péter és Mihályfy Ernő miniszter. „Kassák Lajosnak láthatóan jól esett az ünneplés, amely azonban nem változtat eddigi álláspontján. Végre együtt örülhetünk, hogy egy tehetségnek, 21 Tiltott sajtótermékek lefoglalása Debrecenben. Másolat a Párttörténeti Intézet Archívumából. Idézi: Hadú-Bihar megyei Levéltár közleményei. 11. szám. Dbr. 1978.104. 22 DFÚ, 1935- febr. 10.9. 23 írókongresszus Debrecenben, Néplap, 1946. június 28.2. 24 írókongresszus Debrecenben. In.: Debreczeni Képes Kalendáriom azi947-évre. Szép- irodalom, 22. 25 Lukács György, Alexits, Bóka, Kassák, Szabó Pál Debrecenben. Néplap, 1947. nov. 9.6. 26 Nemzeti jutalom Kassák Lajosnak. Tiszántúli Népszava, 1947. márc. 20.2; illetve Átadták Kassák Lajosnak a Ferenczy Béni által készített plakettet, márc. 22.2.
