Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2016 (Debrecen, 2016)
Irodalomtörténet - Bakó Endre: Kassák Lajos és Debrecen
101 Bakó Endre KASSÁK LAJOS ÉS DEBRECEN1 A debreceni írók, irodalomtanárok közül néhányan bizonyára Kassák fellépésétől kezdve tudtak költői tevékenységéről, s valószínűleg értetlenül álltak előtte. Legjobbnak látták tehát a hallgatást, a véleménynyilvánítástól való tartózkodást. Oláh Gábor például egyszer sem írta le naplóiban Kassák nevét, holott lehetetlen, hogy ne találkozott volna vele. Tóth Árpád 1916 körül (már Budapesten) figyelt fel Kassák tehetségére, ám csupán magánlevélben adott hangot tetszésének-fenntartásának. M. Pásztor József szerint Kardos László 1918/19 fordulóján (?) azt írta a debreceni egyetemisták Fáklya c. irodalmi lapjába, hogy „a változó világban az irodalom is változni fog ... és a költészetben a Kassák-féle vers lesz útmutató".1 2 Gáspár Endre viszont minden valószínűség szerint diákként megismerte az avantgárd költő munkásságát, 1923-ban könyvet adott ki mesteréről, de azt már az emigrációban. Úgy tűnik, a legelső nyilvános nyom, amit Kassák a debreceni irodalmi tudatban kiváltott, 1924-ből való. Ebben az évben jelent meg Liszt Nándor kroki-gyűjteménye, benne az elhíresült és közkedveltté vált stílusparódia-sorozat.3 íme, a Kassák Lajos-paródia: Fehér folt. (Hortobágy) 4.5 szamár, i-á? i-á! Gyi te, gyi te iá. Kampec. Jaj van. Baj van. Baj van. Jaj van. Négyzetgyök halál = elkeseredés i-á! Puff. Daganat. Puff költő! Szedd össze magadat. [A juhász mértani haladványa). Az emigránsokról egyébként hallgatni illett. Ám az idős Kardos Albert nem félt hiányolni az emigránsokat, köztük Kassák Lajost, pedig konzervatív ízlésétől távol állt az avantgárd művészet.4 Az 1926-ban emigrációból hazatért Kassák Lajosról végre tudomást vettek Debrecenben is. Egy 1927-es újságcikkében Kardos Pál korszerűbb iro1 Ezen a címen már készült egy dolgozat (M. Pásztor József: Alföld, 1975. /1.). A szerző bőséges dokumentáció és Kardos László információi alapján dolgozott, azonban fontos forrásokról nem vett tudomást, vagy nem tudott. A hiányokon kívül több hamis ténybeli állítás és következtetés is rontja dolgozata hitelét. 2 A Hajdú-Bihar megye sajtóbibliográfiája 1843-1970 c. kiadvány nem tud erről a lapról 3 LISZT Nándor: Hányféleképpen mehet a juhász a szamáron? In.: Tudjátok-e mi a jogrend? Obt. 1924.6-9. (a továbbiakban „Dbr.") 4 (ny. I.=NYAKAS László) Debreceni körinterjú az újabb kori magyar irodalomról, és arról, hogy ki a ma élő legnagyobb magyar Író; „Debreczen", 1925. december 25.10-11. dalomszemléletet sürgetett, többek között Kassákra is felhívta a figyelmet.5 Juhász Géza 1928-ban publikált doktori disszertációjában már számolt vele. „Szabó Dezső mellett a német expresszionista irodalom közvetlen hatása érzik Kassák Lajos prózáján. Szocialista világnézetért harcoló alkotásai sorából kimagaslik klasszikussá higgadt stílusú önéletrajza. (Egy ember élete, 1927)". A költőről részletesebben is szól, de nincs benne köszönet: „Csupán szűk körben, majdnem észrevétlenül tömörült a háború végső éveiben a fiatalabb nemzedék egy része Kassák Lajos körül, ki munkássorból küzdötte föl magát irodalmi úttörővé. Nála érvényesül először a szabad-vers úgy, mint a szocialista program egyedül alkalmas kifejezésmódja. A történelmi szemlélet hiánya sok elméleti tévedésbe sodorja, de viszont kiszabadítja a művészi konvenciók béklyóiból. Alaptehetsége erős impresszionizmus; epikus művei új tárgykört hoznak, de aktivista lírájának az elvtárs-ideológián kívül jórészt nincs is egyéni mondanivalója. Expresszionizmus, merő stilisztikai mutatvány, s utánzóiban a legszeszélyesebb ficamokat szabadította rá az irodalomra. Kassák maga komoly művész."6 DEBRECENI SZEREPLÉSEI 1928 őszén az Ady Társaság - a Babits-, Juhász Gyula-, Szabó Lőrinc-trió, majd Kosztolányi után - Kassákot hívta meg debreceni vendégszereplésre. A költő elfogadta a meghívást, és szeptember 27-én keltezett levelében Kardos Lászlónak jelezte, szeretné, „ha a munkásoknál is meg lehetne rendezni" fellépését. Rövidesen a programot is összeállította/ A látogatás valamilyen okból áttolódott az újévre, 1929. január 13-ra. A társaság vezetői hatalmas sajtópropagandát fejtettek ki a siker érdekében. Január 3-án a Debreceni Független Újság (DFÚ.) kezdte a beharangozást Kassák Lajos Debrecenben címmel, s attól fogva valamelyik lapban minden nap megjelent egy tartalmas kedvcsináló ismertetés.8 Minden előzetes híradás tartogatott valamilyen új információt vagy az értékelés új aspektusát. Az első szöveget idézzük: 5 Modern irodaimi közvéleményt Debrecenben. Debreceni Független Újság, 1927. dec. 25. 9-10. (a továbbbiakban DFÚ) 6 Bevezetés az új magyar irodalomba. Bp. -Dbr., 1928.32. ill. 42-43. 7 KARDOS Pál: Kassák Lajos leveleiből. In.: Harminchárom arc Bp. 1983.286. 8 Ezek felsorolása legalább 10-15 hivatkozást jelentene. M. Pásztor egyik dezinformáló állítása, hogy „a Debreczen című klerikális (?) napilap egy sort sem szentelt a Kassák-est- nek" Nos, a Debreczen legalább annyit foglalkozott az esttel, mint a DFÚ. Többek között interjút is készített a költővel. M. Pásztor figyelmen kívül hagyja a többi napilap (Tiszántúli Hírlap, Debreceni Újság stb.) ez Irányú, rendkívül gazdag hozzájárulását az est népszerűsítéséhez, és azt sugallja, hogy ez csupán a Kardosok által preferált DFÚ ügye volt.
