Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2015 (Debrecen, 2015)
Természettudomány - Mező Szilveszter: Adatok a Déri Múzeum madártani gyűjteményéhez. 1. rész. Az ornitológiai gyűjtemény története
ADATOK A DÉRI MÚZEUM MADÁRTANI GYŰJTEMÉNYÉHEZ 1. 73 tek a múzeumba.32 Sátorin kívül feltétlenül említést érdemel még Németh Nándor, a Hortobágyi Csárda akkori bérlője, aki adományaival szintén érdemben járult hozzá a madárgyú'jtemény fejlesztéséhez.33 Sok vadász kimondottan Németh Nándor személyes közbenjárására és kérésére küldte el (és ajándékozta) a múzeumnak az elejtett madarak egy-egy példányát. A vadászok névsora hosszú, ezért az alábbiakban csupán néhány személyt emelek ki a felsorolásból. Külön figyelmet érdemel Fischer Mihály római katolikus tanító és vadászmester, aki jelentős számban gyarapította a múzeum ornitológiái gyűjteményét. Több tétel mellett olvasható Schell Gyula fővadász, Poroszlay László tb. tanácsnok, Békessy Jenő közjegyző, Vargha Endre városi számvevő, Draskóczy Jenő csendőralezredes, Horváth Arvéd erdőmérnök, illetve Geréby György és Udvardy Miklós neve. Utóbbi több ornitológiái témájú publikációt is jegyez, köztük,,/) Hortobágy madárvilága" c összefoglaló művet, ami 1941-ben jelent meg Debrecenben.34 Az adományozók között volt Csanak József mérnök is, a Debreceni Vas- és Rézbútorgyár igazgatója, aki egy kisbukót (Mergus albellus) ajándékozott a múzeumnak. A nászruhás hímet - a leltárkönyv szerint - az 1920-as évek közepén lőtte a hortobágyi Juhosfenéken.35 Az ajándékozók felidézésénél nem felejtkezhetünk el azokról a „névtelen" vadászokról, természetkedvelő turistákról és egyszerű pusztai emberekről sem, akiknek a személyazonosságát nem őrizte meg semmilyen leltárkönyvi bejegyzés, de akik egy-egy ritka vadászzsákmány vagy értékes ornitológiái lelet beszolgáltatásával gazdagították a Hortobágyi Múzeum, s ezzel a Déri Múzeum madártani kollekcióját. A madarak jelentős részét kimondottan a múzeumi gyűjtemény gyarapítása miatt és kiállítási célból vadászták le, de akadtak olyan lakossági ajándékozások is, amiknek a tárgya nem klasszikus gyűjtés eredményeként került az ajándékozó birtokába. A leltárkönyvben olvasható például, hogy a vékonycsőrű víztaposó (Phalaropus lobatus) nőstény egyedét egy macska szájából húzták ki konyári gyerekek.36 37 Sőregi János múzeumigazgató fontosnak érezte, hogy kiállítási vezetőjének végén azt a 22 ajándékozót név szerint is megemlítse, akiknek a legtöbbet köszönheti a hortobágyi gyűjtemény. Az adományozók sorában több külföldi személy is volt, köztük két angol lord és két német herceg.32 A Hortobágyi Múzeum madárgyűjteménye 1943 végére már 204 tételt (219 darabot) számlált. A kollekció összetételéről a régi leltárkönyv és a Sőregi-féle kiállításvezető mellékleteként megjelent fajlista nyújt tájékoztatást.38 Ezek alapján kijelenthető, hogy a gyűjtemény gazdagon és a 32 A Városi Múzeum természetrajzi gyűjteményeinek leltári könyve. Debrecen, 1911.34. oldal 33 LOVAS Márton:/) Déri Múzeum természettudományi gyűjteménye (1930-1970). A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972. Debrecen, 1974.554- oldal 34 LOVAS M.: i.m. 1975.181. és 187. oldal 35 A Városi Múzeum természetrajzi gyűjteményeinek leltári könyve. Debrecen, 1911.38- 39. oldal 36 A Városi Múzeum természetrajzi gyűjteményeinek leltári könyve. Debrecen, 1911.87. oldal 37 SŐREGI J.: i.m. 1940.18. oldal 38 SŐREGI J.: i.m. 1940.19-24. oldal pusztára leginkább jellemző fajokkal reprezentálta a Hortobágy madárvilágát. Az anyag tudományos értékét a magas darab- és fajszám mellett az is emelte, hogy a leggyakoribb fajok mintapéldányai mellett olyan ritka egyedek is helyet kaptak a gyűjteményben, mint például egy fogoly (Perdixperdix) és füsti fecske (Hirundo rustica) albinó változatai.39 A gyűjtemény legidősebb, elsőként bekerülő darabja egy őszi tollazatban látható ujjas lile (Charadrius squatarola) volt, amit vadlibavadászok lőttek 1934. október 20-án a „debreceni NagyHortobágyon",40 Ez volt a gyűjtemény első preparátuma, ami 1934. december i-jén került a múzeumba.41 Az elejtett madarat a Tisza István Tudományegyetem Állattani Intézetének munkatársa, Eidenpentz Ferenc (Érces-Eidenpentz Ferenc) zoológiái szakpreparátor montírozta, akinek a műhelye a Ferenc József út 62. szám alatt volt.42 A következő években (1938 őszéig) az összes madarat ő készítette el43 Munkáját 1939-től Bán Tivadar, 1941-től Fekete Károly, 1942-től pedig Kanabé Dezső polgári iskolai tanár és mások vették át.44 A gyűjtemény legtöbb darabja a Hortobágyról és a szomszédos peremterületekről származik. Debrecenből, a város határából (Nagyerdő, Bellegelő) és az Erdőspuszták térségeiből (Nagycsere, Haláp, Savóskút, Gút) ugyancsak nagyobb számban kerültek madarak a múzeumba. Több szárnyas - köztük értékes ragadozók - származnak a Nagymacstól nyugatra elhelyezkedő egykori Semsey-birtok, Nagyhát maradványerdejéből. Néhány példány ismert a Hajdúságból, a Sárrétről és a Bihari-szikesek területéről is. A megyén kívüli hazai élőhelyeket összesen 5 tétel képviseli. Ezek közül 4 Szeged környékéről, 1 pedig a Szatmári-síkságon fekvő Panyoláról érkezett a múzeumba. Különlegesség, hogy a dél-alföldi sziki madarakat Beretzk Péter (1894-1973) orvos, ornitológus gyűjtötte, aki a hazai madártani vizsgálatok egyik korai képviselője volt. A szegedi Fehér-tó madárvilágának kutatásával Beretzk nagy szerepet játszott abban, hogy a terület egy részét már 1939-ben természetvédelmi oltalom alá helyezték, létrehozva hazánk első madárrezervátumát.45 Ebből az időszakból, 1938—39- ből származik a Hortobágyi Múzeum említett 4 madárpreparátuma (kis póling, gulipán, havasi partfutó, sárjáró), melyek jellegzetes képviselői a sziki semlyékvidéknek. Beretzk nemcsak a honi természetvédelem, de a madárfényképezés egyik hazai úttörője is volt. Ezért különösen jelentős, hogy a madarak mellett több eredeti fényképfelvételével is támogatta a fiatal Hortobágyi Múzeum kibontakozását és közművelődési munkáját.46 A gyűjteményben csak 2 olyan madár preparátuma kapott helyet, melyek 39 SŐREGI J.: i.m. 1940.20. és 21. oldal 40 A városi Múzeum természetrajzi gyűjteményeinek leltári könyve. Debrecen, 1911.25. oldal 41 Uo. 42 Uo. 43 A városi Múzeum természetrajzi gyűjteményeinek leltári könyve. Debrecen, 1911.25- 72. oldal 44 A városi Múzeum természetrajzi gyűjteményeinek leltári könyve. Debrecen, 1911.73; 82. és 88. oldal 45 MARIÁN Miklós: Száz éve született Beretzk Péter. Aquila 1995.102.249-250. oldal 46 A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-1940. (Összeállította: dr. SŐREGI János múzeumigazgató), Debrecen, 1941.108-109. oldal
