Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2015 (Debrecen, 2015)
Természettudomány - Mező Szilveszter: Adatok a Déri Múzeum madártani gyűjteményéhez. 1. rész. Az ornitológiai gyűjtemény története
74 MEZŐ SZILVESZTER a mai országhatáron túlról származnak. A kelet-szlovákiai Remetevasgyár (Remetské Hámre) községből egy lócsér (Hydroprognetschegrava), a kárpátaljai Királymező faluból pedig egy uráli bagoly (Strix uralensis) került az intézménybe, utóbbit összehasonlító vizsgálatok céljából vette meg az akkori múzeumvezetés.47 48 49 50 3. A HORTOBÁGYI MÚZEUM PUSZTULÁSA ÉS A DÉRI MÚZEUM MADÁRTANI GYŰJTEMÉNYÉNEK ÚJJÁSZERVEZÉSE A második világháború hullámai 1943-ban térségünket is elérték, s a hadi cselekmények a Hortobágyi Múzeumot sem kímélték. Sőregi János éves jelentésében megjegyezte, hogy„ű harctéri események hatása alatt a Hortobágyi Múzeumba új anyagot már nem vittünk ki, annál is inkább, mert 1943-ban a csárda múzeumi helyiségeket már katonai célokra is igénybe vették".** Ebben az esztendőben csak 7 darab madárral gyarapodott a gyűjtemény, míg a következő két évben (1944-1945) már üresen maradtak a leltárkönyvi sorok és oszlopok. 1944-ben - hasonlóan a Déri Múzeumhoz és a Déri György ezredes Néprajzi Múzeumhoz - a Hortobágyi Múzeum is súlyos károkat szenvedett el. Amíg a debreceni közgyűjtemények anyagában és az épületeiken végbement háborús pusztításokról részletesebben szólt az igazgatói jelentés, addig a pusztai bemutató- hely sorsáról csak egy rövid mondat tájékoztat:,,... a Hortobágyi Múzeum anyaga és bútorzata okt. 19 után teljes mértékben megsemmisült a Hortobágyi-csárda épületében"® Ezt a tényt a következő évi jelentésében újra nyomatékosította Sőregi: „i Hortobágyi Múzeum anyaga megsemmisült1'^ Arról, hogy mindez hogy történt, nincsenek pontos információink, de Lovas Márton muzeológus egyik gyú'jteménytörténeti írásában érdekes adalékkal szolgált a témával kapcsolatban:,,/! Hortobágyon harcoló hadseregek katonái nem kímélték a kitömött madarakat, visszaemlékezések szerint »vadászatot« rendeztek, néhány preparátumot pedig a helyi lakosok »mentettek meg«".51 A háború lezárulta után elkezdődhetett a károk felmérése és a gyűjtemények revíziója. Már ekkoriban (1946-ban) felvetődött a Hortobágyi Múzeum, s benne a madártani gyűjtemény és kiállítás újjászervezésének gondolata. Sőregi János elképzeléseiben egy olyan Hortobágyi Múzeum szerepelt, amely a korábbinál gazdagabban mutatta volna be a puszta madárvilágát. E mellett egy ornitológiái kutatóállomás felállítását is szorgalmazta, ami szoros kapcsolatban állt volna az új hortobágyi kiállítóhely- lyel. A múzeum újraszervezése ügyében Sőregi 1946-ban előterjesztést 47 A városi Múzeum természetrajzi gyűjteményeinek leltári könyve. Debrecen, 1911.75. oldal 48 SŐREGI János: Jelentés az m3, évről. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1943-1947. Debrecen, 1948.4. oldal 49 SÖRtGUms: Jelentés az mi évrőt. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1943-1947. Debrecen, 1948.25. oldal 50 SŐREGI linos: Jelentés az 1945. évről. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1943-1947. Debrecen, 1948.37. oldal 51 LOVAS M.: i. m. 2008.178. oldal tett a városi tanácshoz, de mivel a csárda egész épületét ekkorra már a jó- vátételi hivatal foglalta el, a nagyszabású tervek nem valósulhattak meg.52 A madártani gyűjteményt ért háborús veszteségek nagyon jelentősek voltak, de ellentétben a teljes megsemmisülést hirdető igazgatói jelentéssel, a pusztulás biztosan nem volt százszázalékos. Több olyan madárpreparátum jelenleg is megtalálható a természettudományi gyűjteményben, amelyek az egykori Hortobágyi Múzeumból származnak. Számos preparátumot sikerült valahogy megmenteni és visszajuttatni a Déri Múzeumba.53 Ezeket a tárgyakat (összesen 67 darab madarat) 1953-ban újból nyilvántartásba vették a természettudományi gyűjtemény második számú leltárkönyvében ( 4. táblázat).54 A leltározó (Szűcs Lajos) az egyes tételek mellett feltüntette a régi leltári számokat is, ami egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a raktárban talált madarak a volt Hortobágyi Múzeum anyagának részét képezték. (Szűcs Lajos középiskolai tanár 1952. január 1. és 1955. szeptember 22. között dolgozott a Déri Múzeum természettudományi részlegén. Közvetlenül előtte -1951. július i-jétől az év végéig - Horváth Lajos ornitológus kutató gondozta a gyűjteményt.) 1973-ban Lovas Márton múzeológus további 33 darab - raktári maradványként kezelt - madárpreparátumot vett nyilvántartásba. Ezek közül nyolc esetben sikerült a régi leltári szám beazonosítása (7. táblázat). A Déri Múzeum madárgyűjteményét a Hortobágyi Múzeum pusztulását követően 5 meghatározó gyarapodási időszak jellemzi. Az első szakasz 1946 és 1950 közé esett, amikor 14 darab madárpreparátum (2. táblázat), valamint egy 20 tételből álló fészek- és tojásgyűjtemény került a múzeumba (3. táblázat). A második szakasz 1953—54-re tehető. Ekkor 32 darab madárpreparátummal gazdagodott a gyűjtemény, köztük 20 darab ún. madárbó'rkészítménnyel (5. táblázat). Ezeket a tudományos vizsgálatra preparált, bőrbe vagy bőrré tömött madarakat a leltárkönyvi adatok szerint Szűcs Lajos múzeumi dolgozó, továbbá Nagy András, Haraszti Kálmán és Megyeri József gyűjtötte Debrecenben, az Erdőspuszták területén és a Hortobágyon.55 Minden darab ajándékként került a gyűjteménybe. A harmadik szakasz 1963 és 1970 között volt. Ebben az időszakban 58 tétel (69 darab) montírozott madárpreparátummal lett gazdagabb a múzeum természettudományi gyűjteménye (6. táblázat). A madarak többsége a Hortobágyról és a debreceni erdőségekből származott. A negyedik gyarapodási szakaszban (1985—86-ban) került a múzeumba Radó András állatorvos hortobágyi vadkacsagyűjteménye (8. táblázat). A17 darabból álló kollekciót 4 darab Skandináviából származó madár preparátuma 52 LOVAS M.: i. m. 1974.554- 555. oldal; valamint SŐREGI János: Jelentés az 1946. évről. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1943-1947. Debrecen, 1948.47. oldal 53 A források említést tesznek Nagy László vadászati felügyelő személyéről, aki a háború után részt vett a széthurcolt és kallódó madárpreparátumok összegyűjtésében, majd a múzeumba történő visszajuttatásukban. A történet máig nem teljesen tisztázott, de sok madár, ami később újraleltározásra került, valószínűleg az ő közreműködésével kerülhetett vissza a gyűjteménybe. 54 Az Állami Déri Múzeum természettudományi osztály leltárkönyve. Debrecen, 1953. 1-4. oldal 55 Az Állami Déri Múzeum természettudományi osztály leltárkönyve. Debrecen, 1953. 4-5. oldal
