Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2015 (Debrecen, 2015)

Kulturális antropológia - Simon Krisztián: Megalkotott ünnepek szellemi kulturális örökségi felhasználása. A Bárándi Kenyérfesztivál

A Port.hu beszámolója a Bóránál Kenyérfesztiválról.

http://www.p0rt.hU/2._barandi_kenyerfesztival/pls/w/ festival.festival_page?i_festival_id=i2679. Letöltve: 2014. március 20.

A Dehlr.hu beszámolója az első Bárónál Kenyérfesztiválról.

http://www.dehir.hu/kultura/a-kenyeret-unneplik-az-elso- barandi-kenyerfesztivalon/2012/07/05/. Letöltve: 2014. március 20.

A Szabolcs Online beszámolója a Bárónál Kenyérfesztiválról

http://www.szon.hu/hiresen-finom-a-barandi-kenyer/2025758. Letöltve: 2014. március 20.

MELLÉKLET

A bárándi kenyér története

„Regényes története van a bárónői kenyérnek. A háború után kezáőáött, amikor a karcagi libakereskeáő fia Báránáon járt. Hosszú út volt mögötte, és megéhezett, a faluban megállt kenyérért. Megtudta egy helyi lakostól, hogy nincsen a falunak péksége, és nem kapott kenyeret. A karcagi Balogh Imre viccesen sütötte el: Na, akkor én kitanulom a mesterséget és visszajövök kenyeret sütni a falunak. Valóban ez történt, igaz ezt a húszéves fiatalember maga sem gonáolta akkor komolyan (későbbi saját bevallása szerint). Egyéb körülményeknek is köszönhetően, de főleg a vágyai által vezetve nemsokára pékinas lett Budapesten a Mester utcában. Leendő feleségét Sörös Máriát is ott ismerte meg. Mária Jászszentlászlóról érkezett, és cukrásznak tanult. Ők ketten már szakmával a kezükben érkeztek együtt Karcagra. Összeházasodtak, és a karcagi sütőiparnál dolgoztak. Közös álmuk lett egy önálló pékség! 1956-ig gyűjtögettek, takarékoskodtak, mikor elegendő pénzük lett az induláshoz. A forradalom után kezdtek céljuk megvalósításához. A karcagi kommunista beállítottságú Tanácsháza hallani sem akart „maszek" pékségről. Ekkor jutott eszébe Balogh Imrének a régi elszólása, és elindult Bárándra. Ahogyan bárhol az országban, itt sem örültek a „magántőkés" vállalkozásnak, de nem utasították el, mert szükség volt rá. Tovább küldték őket kérelmükkel a Megyei Tanácshoz. Ott aztán először elutasították, de azután kiadták az engedélyt 1957. augusztus24-én péküzem nyitására. A Béke utca 6. szám alatt először bérelték Kiss B. Emíliától a tönkrement hentes- és mészárszéküzemet, amelyet 1962-ben megvásároltak. Meglepő módon 1957- ben megosztotta Bárándot az induló pékség. A falu egyik fele azt kiabálta: „Nem kell a kenyér, tudnak a mi asszonyaink kenyeret sütni!" Persze sokan melléjük álltak, és később is sokat segített a falu lakossága. Kezdetekben a pék felesége, naphosszat kiállt az utcára, és tessékelte a járókelőket, ugyan kóstolják már meg a kenyeret, miközben a férje készítette elő a következő adag tésztát. Kerekes kútról hordták a vizet. Kézzel fateknőben készítették a kovászt, és az egyetlen kemencében kétnaponta sütöttek. Hajnal 1 órától dolgoztak este 10 óráig. Akkoriban csak 6 kg-os kenyeret készítettek. A modernizálásra több mint 10 évet várt az öreg épület. 1968 után elbontották a régi mészárszéket, és új épületet építettek a kemence köré.

MEGALKOTOTT ÜNNEPEK SZELLEMI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGI FELHASZNÁLÁSA

Ekkor vették az első és ma is működő dagasztógépet, közben elkészült a második kemence, és attól fogva naponta sütöttek. Ebben az új pékségben már napi 700-800 kg kenyér készült. A bárándi kenyér híres lett. Tucatjával jöttek a környékről hetente-naponta a finom kovászos vekniért, és sokan jönnek még ma is. A mai napig működik a divatos szóval: közvetlen „marketingértékesítés", amelyet még a pék és felesége indított lo vaskocsival a környék helységeibe, ezek ma már modern szállító járművekkel Kabára, Hajdúszovátra, Hajdúszoboszlóra, és Biharkeresztes felé több kisebb faluba, újabban Karcagra indulnak naponta. Az autók sok helyen ma is ott állnak meg az utcasarkokon, ahol évtizedek óta várják a bárándi kenyeret. Balogh Imre 1989-ben vonult nyugdíjba és 1997-ben elhunyt. Gyermekeik nem születtek, ezért a távolabbi családra szerették volna hagyni az üzemet, de ez először nem sikerült. Néhány évig bérbe adták a sütödét. Mielőtt visszafordíthatatlan kár érte volna, budapesti unokaöccsük dr. Kovács József - aki ma egyetemi tanár- vette át 2001. május i-jétől a vállalkozást. A közvetlen irányítást sógora Barabás Gábor és volt élettársa Bal lók Ilona végzi, a legnagyobb gondossággal, szeretettel és magas szakmai hozzáértéssel. Ők a megye egyik legtisztább pékségét alakították ki. Napjainkban a teljesen modern pékségben, hagyományos technológiával, kovásszal készítik a kenyeret. 6 főállású és 3 részmunkaidős munkaerőt alkalmaznak. Az elmúlt években beszerelték a harmadik kemencét is, és az uniós szabványoknak megfelelő üzemet építettek. Megrendelésre még mindig sütnek 3 kg-os és 5 kg-os kenyeret, amelyet rendszeresen rendelnek ünnepségekre és fogyasztásra. Az elmúlt, és a mai időkben is ez a pékség megérdemli, hogy büszke legyen rá egy ilyen kis falu, mint amilyen a Hajdú-Bihar megyei Báránd."60

111

Krisztián Simon

THE FUNCTION OF CREATED FESTIVALS AS INTANGIBLE CULTURAL HERITAGE - THE BREAD FESTIVAL OF BÁRÁND

The Bread Festival is a local celebration. In its content, it combines the structure of village days and festivals. Furthermore, a local product with a sixty-year history is placed in the middle of the festival area. Now the event is also significant from a marketing point of view.

Many recent innovations and modern solutions appear in the festival which are dedicated to cherish and preserve traditions: gastronomy bloggers, vendors who sell handicraft items with folk motifs and elements which do not correspond entirely with the theme of the festival (i.e. firefighters, hunters). The festival is in line with global trends which prefer local products, traditions, as well as customs, and emphasise the important role of locally crafted products.

The goal of the Bread Festival of Báránd is to display intangible cultural heritage, with special emphasis on local communities, which should play an important role in the lives of villages like Báránd. According to the organisers, the village of Báránd does cherish its local communities

60 Forrás: http://multunktara-tfsz.hu/bar3ndi-pekseg-radn00/. Letöltve: 2014. márci-