Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2014 (Debrecen, 2014)
Történettudomány - Orosz István: Településhatárok, határhasználat: az alföldi példa
82 OROSZ ISTVÁN Vizsgálataink fontos eredménye annak igazolása, hogy a Mohács előtti századokban még valószínűleg teljesen parlagolós rendszerű Nagyalföld a 18. század elején területének még csaknem harmadán megőrizte a középkori hagyományokat, amikor az ország más tájain már nem voltak legelőváltó gazdaságok. Az állami és földesúri kényszer hatására a század folyamán sok település tért át az ugarnyomásos rendszerre, voltak azonban olyanok is, különösen az újonnan telepített mezővárosokban és falvakban, amelyek parlagolásra rendezkedtek be határukon. Volt jó néhány olyan település is, amely a parlagoló rendszerből közvetlenül tért át a 19. században a modern mezőgazdasági rendszerekre. Ezeknek a településeknek volt egy nagy előnyük az ugarnyomásos rendszerú'ekkel szemben: nem kellett tagosítani határukat, különösen, ha a tanyarendszer a parlagolás egyenes következményeként született meg. A parlagoló határhasználat mellett mindenki birtoka egy tagban volt, míg a nyomásos rendszer mellett számtalan parcellában. Ezt a szétszórtságot takarították meg azok, akik nem járták az ugaros gazdálkodás kitérő útját. Az Alföld a magyarországi mezőgazdaság jellegzetes, sok sajátossággal bíró tájegysége volt. Ezen sajátosságok mellé nyugodtan hozzátehetjük a parlagoló földművelést is. FORRÁSOK ÉS IRODALOM Magyar Nemzeti Levéltár Magyar Országos Levéltára. Az 7775. évi országos összeírás. DVD-ROM. Budapest, 2004. online is: http:// adatbazisokonline.hu/adatbazis/az-1715_-evi-orszagos- osszeiras Magyar Nemzeti Levéltár Magyar Országos Levéltára. Urbáriumok és összeírások a Magyar Országos Levéltárban (Urbaria et Conscriptiones). CD-ROM. Budapest, 2004. online is: http://adatbazisokonline.hu/ adatbazis/urbaria-et-conscriptiones Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar megyei Levéltára, Debrecen város Levéltára. Debrecen közgyűlési jegyzőkönyvei. Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar megyei Levéltára, Bihar Vármegye Levéltára. Bihar megye adószedőjének iratai. Wilhelm Abel: Geschichte der deutschen Landwirtschaft vom frühen Mittelarter bis zum 19. Jahrhundert. 2-te Auflage. Stuttgart, 1967. Balázs Sándor: Nádudvar története. Budapest, 2001. Balogh István: Hajdúság. Budapest, 1969. Balogh István: „Határhasználat és gazdálkodás Nyíregyházán a XVIII—XIX. században". Ethnographia, 1970/2-4,221-233. Balogh István: A cívisek világa. Budapest, 1973. Bársony István: „Termelési adottságok és lehetőségek Bihar megyében a XVIII. század elején (Adalékok az 1715-20. évi országos összeírások forrásértékéhez)." In: Magyar Történeti Tanulmányok, Vili. Debrecen, 1975,93—ii4Bársony István-Papp Klára—Takács Péter: Az úrbérrendezés forrásai Bihar vármegyében. I. Az érmelléki és a sárréti járás. Debrecen, 2001. Bárth János: A kalocsai szállások településnéprajza. Kalocsa, 1975. Belényessy Márta: „A permanens egymezős rendszer használata és a két- és háromnyomásos rendszer kialakulása Magyarországon a középkorban". Ethnographia, 1960,81-106. Belényessy Márta: „A parlagrendszer XV. századi kiterjedése Magyarországon". Ethnographia, 1964,321-349. Bellon Tibor: Nagykunság. Budapest, 1979. Bellon Tibor: „Szabadalmas alföldi mezővárosok gazdálkodása a XVIII— XIX. században". In -.Falvak, mezővárosok az Alföldön. Szerk.: No- vák László—Selmeczi László. Nagykőrös, 1986,505-531. Bellon Tibor: Beklen. A nagykunsági mezővárosok állattartó gazdálkodása aXVIII-XIX. században. Karcag, 1996,505-531. Beluszky Pál: „Alföldi út? Alföldi ösvények". In: Az „alföldi út" kérdőjelei. Szerk.: Tímár Judit. Békéscsaba, 1994,263-271. Beluszky Pál: A Nagyalföld történeti földrajza. Budapest-Pécs, 2001. Beluszky Pál (szerk.): Magyarország történeti földrajza. I-II. köt. Budapest- Pécs, 2005,2006. Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai, 1715-1730. Békéscsaba, 1977. Erdei Ferenc: Magyar város. Budapest, 1939, reprintje: Budapest, 1974. Égető Melinda: „Zenta környéki szállások". In: Paraszti társadalom és műveltség a 18-20. században, III. köt., Tanyák. Szerk.: Hofer Ta- más—Kisbán Észter-Kaposvári Gyula. Budapest-Szolnők, 1974, 117-132. Farkas József (szerk.): Szeged története, 2. köt., 1686-1849. Szeged, 1985. Gonda Ferenc: Kaba története. Kaba, 1981. Györffy István: Magyar falu, magyar ház. Budapest, 1943, reprintje: Budapest, 1987. Hoffmann Tamás: „A magyar agrárfejlődés településtörténeti következményei". Agrártörténeti Szemle, 1971/3-4,284-295. Juhász Antal: „Adatok a szegedi tanyák kialakulásához". In: Paraszti társadalom és műveltség a 18-20. században, III. köt., Tanyák. Szerk.: Hofer Tamás—Kisbán Észter-Kaposvári Gyula. Budapest—Szolnok, 1974,71-90. Lukács Ödön: Nyíregyháza szabad kiváltságolt város története. Nyíregyháza, 1886. Márkus István: Kertek és tanyák Nagykőrösön a XVII-XVIII. században. Kecskemét, 1943. Mendöl Tibor: Általános településföldrajz. Budapest, 1963. T. Mérey Klára: „A földművelési rendszer alakulása Somogy megyében (1720-1848)". Agrártörténeti Szemle, 1962/1-2,193-200. Molnár Ambrus: „Határhasználat a Bihar megyei Sápon a XIX. században". Agrártörténeti Szemle, 1968/3-4,514-551. Molnár Ambrus: „Nagyrábé népének gazdálkodása a török hódoltság után". Agrártörténeti Szemle, 1972/3-4,398-422.
