Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2014 (Debrecen, 2014)
Történettudomány - Orosz István: Településhatárok, határhasználat: az alföldi példa
Molnár Ambrus: „Bajom jobbágynépessége és gazdálkodása a török hódoltság idején". In: Biharnagybajom története és néprajza. Szerk.: Ujváry Zoltán. Debrecen, 1992,75-102. Nagyváthy János: Magyar practicus termesztő / Magyar Practicus tenyészted. Pest, 1821-22, reprintje: Budapest, 1984. Novák László: „Pest-Pilis-Solt vármegye alföldi vidékeinek településrendszerei a XVIII. században". \n:Bács-Kiskun megye múltjából. II. köt. A késői feudalizmus kora. Szerk.: Iványosi-Szabó Tibor. Kecskemét, 1979,461-583. Novák László: 71 három város. Budapest, 1886. Novák László Ferenc: „Nyomásos határhasználat és terminológiái". In: Néprajzi, történeti tanulmányok („Studia Comitatensia 29"). Szentendre, 2004,7-16. Novák László Ferenc: Pest-Pilis-Solt vármegye népe a XVIII. században. Nagykőrös, 2006. Orosz István: „Bodennutzungssysteme in West-Transdanubien in der ersten Hälfte des 19. Jahr-hunderts". In: J. Szabadfalvi-Z. Ujvary, (eds.), Studia Ethnographica et Foldoristica in honorem Béla Gun- da. Debrecen, 1971,271-284. Orosz István: „Mezőgazdasági termelés és agrártársadalom". In: Hajdúnánás története. Szerk.: Rácz István. Hajdúnánás, 1973,82-209. Orosz István: „A hajdúböszörményi mezőgazdasági termelés és agrártársadalom fejlődése, 1784-1849". In: Hajdúböszörmény története. Szerk.: Szendrey István. Debrecen, 1973,343-390. Orosz István: „Berettyóújfalu agrárviszonyai a XVII—XIX. században". In: Berettyóújfalu története. Szerk: Varga Gyula. Berettyóújfalu, 1981, 228-298. Orosz István: „Az alföldi agrárfejlődéstörténeti útja". \n: Az „alföldi út" kérdőjelei. Szerk.: Tímár Judit. Békéscsaba, 1994,28-33. Orosz István: Hagyományok és megújulás. Debrecen, 1995. Orosz István: „Magyarország mezőgazdasága a feudalizmus alkonyán". In: Magyarország agrártörténete. Szerk.: Orosz István—Für Lajos— Romány Pál, Budapest, 1998,81-131. Orosz István: „Változások a földművelés rendszerében Érmelléken és Sárréten 1715-1828 között". Agrártörténeti Szemle, 2007/1-4,41-58. Orosz István.: „Debrecen útja a mezővárostól a szabad királyi városig". In: Debrecen város 650 éves. Várostörténeti tanulmányok. Szerk.: Bárány Attila-Papp Klára—Szálkai Tamás. Debrecen, 2011,115-130. Papp Klára: „Bajom története 1702-től 1848/49-ig". In: Biharnagybajom története és néprajza. Szerk.: Ujváry Zoltán. Debrecen, 1992,137- 197. Papp Klára: Biharország jobbágynépe. A magánbirtok és jobbágysága a XVIII. században. Debrecen, 1998. Rácz István: „A tanyarendszer kialakulása". In: 71 magyar tanyarendszer múltja. Szerk.: Pölöskei Ferenc-Szabad György. Budapest, 1980, 97-148. TELEPÜLÉSHATÁROK, HATÁRHASZNÁLAT: AZ ALFÖLDI PÉLDA Rácz István: A debreceniúvisvagyon. („Agrártörténeti tanulmányok 14"). Budapest, 1998. Rákos István: A feudalizmus utolsó évszázada (1753-1848). In: Hódmezővásárhely története, I. köt. Főszerk: Nagy István, szerk.: Szigeti János. Hódmezővásárhely 1984,449-576. Rákos István: „A szegedi tanyás gazdálkodás kialakulása". In: Agrárgazdaság, agrártársadalom, agrárpolitika. Szerk: Hegyi András. Szeged, 1985,179-192. Reizner János: Szeged története, l-IV. köt., Szeged, 1899-1900. Sárközi Zoltán: „A földközösség felbomlása Mezőkövesden". In: Borsodi Történelmi Évkönyv ÍV. Miskolc, 1973,75-90. Soós Imre: A jobbágyföld sorsa Heves megyében a XVIII. században, h.n., é.n. [Eger, 1958.] Soós Imre: Heves megye községei 1867-ig. Eger, 1975. Szabó István: Jobbágyok, parasztok. Értekezések a magyar parasztság történetéből. Budapest, 1976. Tagányi Károly: 71 földközösség története Magyarországon. Budapest, é.n. [1894], reprintje: Budapest, 1950. Tálasi István: Kiskunság. Budapest, 1977. Varga Gyula: „A mezó'berényi paraszti gazdálkodás". In: Mezőberény története, II. köt. Szerk.: Szabó Ferenc. Mezőberény 1973,227-262. Varga Gyula: „A bárándi agrártermelés 1700-1954" In: Báránd története és néprajza. Szerk: Balassa Iván. Báránd, 1985,273-331. Varga János: „A földközösség megerősödése és bomlása a 18. században". In: Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon 1711- 1790. Szerk.: Spira György. Budapest, 1952,7-48. Wellmann Imre: „Földművelési rendszerek Magyarországon a XVIII. században (Főként az 1715-évi országos összeírás alapján)". Agrártörténeti Szemle, 1961/3-4,344-370. Wellmann Imre: „Határhasználat az Alföld észak-nyugati peremén a XVIII. század első felében". Agrártörténeti Szemle, 1967/3-4,346-399. Wellmann Imre: TI magyar mezőgazdaság a XVIII. században. („Agrártörténeti tanulmányok 6".) Budapest, 1979. Zoltai Lajos: „Debreczen 200 év előtt. Gazdaságtörténelmi adatok". Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1902/1,1-29. István Orosz Settlement borders, common land use: the Great Plain pattern During the centuries before Mohács land cultivation on the Hungarian Plain probably followed the the lay-farming system (strip farming), and applied the Medieval traditions on almost a third of its territory as late as 83
