Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2014 (Debrecen, 2014)
Régészet - Bajkai Rozália: Késő avar kori település Hajdúnánás határában
29 Bajkai Rozália KÉSŐ AVAR KORI TELEPÜLÉS HAJDÚNÁNÁS HATÁRÁBAN1 Hajdúnánás - Mácsi-dú'lő 47. sz. lelőhelyet az M3-as autópálya építését megelőző régészeti munkálatok során tárta fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészettudományi Intézete, Sebők Katalin és V. Szabó Gábor régészek vezetésével.1 A feltárások 2005. július 19. és szeptember 2. között folytak, összesen 9415 m1 2 területen. A lelőhely egy U alakú, homokos talajú dombháton helyezkedett el, ahol az autópálya az U alak két szárátvágta, így a leletmentés során két szomszédos, É-D irányú dombháton folyhattak a feltárások. Két korszak régészeti leletanyaga és objektumai kerültek elő: 4-5. századi és 8-9. századi, késő avar korra keltezhető jelenségek (1. kép).2 A késő avar kori településrészletet és leletanyagát szak- dolgozat formájában dolgoztam fel 2011-ben (BAJKAI 2011).3 A keltezés alapját adó kerámiaanyag részletes elemzése mellett a kő-, patics és salak anyag vizsgálatának jelentőségére is próbáltam felhívni a figyelmet, hiszen a településen folyó mindennapi tevékenységekhez szükséges nyersanyagok forrásai, illetve a település régión belüli és régiók közötti kapcsolatrendszere mindezek nélkül nem értelmezhető (BAJKAI 2012a). Jelen tanulmányomban a késő avar kori település jelenségeinek és leletanyaga egészének átfogó ismertetését célzóm meg, melyre eddig még nem került sor. Azért is tartom fontosnak a hajdúnánási késő avar kori település közlését, mert Mesterházy Károly 1970-es évekbeli gyűjtései óta (MESTERHÁZY 1975a; MESTERHÁZY 1975b) Hajdú-Bihar megyéből avar kori településanyagot csak elvétve publikáltak, és inkább rövidebb összefoglalások születtek (KOLOZSI-SZABÓ 2005; Dani-Szilágyi 2006; KOLOZSI-SZABÓ 2012; SZELEKOVSZKY 2012).4 A megye avar korának kulcs- fontosságú lelőhelyei lehetnek a feltárt avar kori objektumok számának, a leletanyagának mennyiségének és a leszűrhető telepszerkezeti következtetések szempontjából is a Debrecen - bordás-tanyai és Berettyóújfalu - nagy-bócs-dűlői avar kori települések, ahol a település mellett avar kori temető is került elő. Míg utóbbiról a rövid összefoglalón kívül más nem 1 Készült az OTKA NK104533. számú pályázatának támogatásával. Köszönettel tartozom dr. Takács Miklósnak és Merva Szabinának, akik hasznos tanácsaikkal segítették a tanulmány végleges formába öntését. A térképalapokat, valamint a digitalizált objektumrajzokat és metszeteiket az Archeodata 1998 Bt. munkatársai készítették. A szerkesztett képtáblák és térképek a szerző munkái. 2 A szarmata kori kerámiaanyag keltezéséért Masek Zsófiának és Vida Tivadarnak tartozom köszönettel. 3 A leletanyag a debreceni Déri Múzeumban a 2009.1.1.1-2009.1.39.1. Közötti leltári számokon található meg. 4 Szilágyi Krisztián Antal 2004-ben leadott szakdolgozatában Hajdú-Bihar megye déli részének avar kori és Árpád-kori településtörténetét dolgozta fel, összesen 70 lelőhelyet összegyűjtve (SZILÁGYI 2004). Publikációra még nem került sor. jelent meg, előbbi teljes feldolgozása folyamatban van.5 A Hajdúnánás - mácsi-dú'lői késő avar kori település a leletanyag és az objektumok szintjén is sok kapcsolatot mutat e lelőhelyekkel, de földrajzi helyzeténél fogva (Hajdúság északi része) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye avar kori településtörténetéhez is szolgáltathat adatokat. TERMÉSZETFÖLDRAJZ A 47. sz. lelőhely Hajdú-Bihar megye északi részében helyezkedik el, a Hajdúságban, azon belül is a Hajdúhát nevű kistájon. A mikrorégió jellemzően alacsony, 93-162 m tengerszint feletti magasságban, a Nyírség és Hortobágy között található és területe átnyúlik Szabolcs-Szatmár-Be- reg megye területére is. Lösszel, lösziszappal fedett hordalékkúp síkság, alacsonyabb északi részein löszös homokkal, futóhomok-felhalmozódásokkal takart.6 Száraz, szeszélyes csapadékeloszlású terület: a Hajdúhát nyugati peremén haladó Keleti-főcsatorna mellett kevés természetes vízfolyás jellemzi (pl. Fürj-ér, Vidi-ér, Brassó-ér, Pece-ér). A talajtakarót 95 %-ban löszös üledéken képződött alföldi mészlepedékes csernozjom (72%) alkotja, kisebb részben mélyben szolonyeces réti csernozjomok, réti szolonyecek, sztyepesedő réti szolonyecek, kovárványos és csernozjom barna erdőtalajok, mészlepedékes csernozjomok, mélyben sós réti csernozjomok, réti talajok és fiatal nyers öntéstalajok.7 A talajok túlnyomó többsége igen jó mezőgazdasági adottságú és termékenységű, a csernozjom talajt manapság főként szántóként hasznosítják, míg a réti és szolonyeces talajok legelőként és szántóként is használhatók (MAROSISOMOGYI 1990,268-271). Termékenységcsökkenést a kistáj déli és nyu5 E sorok írója az avar kori lelőhely településanyagát, míg Kolozsi Barbara (Déri Múzeum, Debrecen) a temetőt dolgozza fel. 6 A Nyírség észrevehető magasságkülönbség nélkül folytatódik a Hajdúháttól keletre. Tájhatárként a futóhomok és lösztakaró érintkezési vonalát lehet megjelölni. Az utóbbi évtizedek nagyfelületű feltárásai és építkezései következtében végzett fúrások azonban egy jóval tarkább képet mutatnak, ahol a folyóvízi, futóhomok és löszös üledékek több szinten fedik egymást (LÓKI—SZABÓ 2006,101-102,111). 7 A szolonyec a szikes talajok egy csoportja, ahol a talajvíz mélyebben található, így a sófelhalmozódás (elsősorban nátriumsó) a talaj mélyebb szintjein valósul meg. Felső rétege humuszos (STEFANOVITS1963,180-181). A csernozjom talajokra a humuszanyagok felhalmozódása, a kedvező morzsalékos szerkezet kialakulása, a kalciummal telítetttalajoldat kétirányú mozgása a jellemzői talaj jellemzők az ősi füves növény- takaró alatt bekövetkezett talajképződés eredményei (KÁTAI2011,43-44,46-47). A mészlepedékes csernozjom talajok nevüket a szelvényükben 30 észo cm között jelentkező mészlepedékről kapták, mely száraz állapotban vékony penészszerű hártyaként jelentkezik (STEFANOVITS 1963,173).
