Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2014 (Debrecen, 2014)
Régészet - Bajkai Rozália: Késő avar kori település Hajdúnánás határában
BO BAJKAI ROZÁLIA gáti részein a sófelhalmozódás és szikesedés okoz, míg a keleti területeken a homokos rétegek (STEFANOVITS1963,249). A KÉSŐ AVAR KORI TELEPÜLÉS Összesen 66 objektumot tártak fel a lelőhelyen, melyből 3 nem bizonyult régészeti korúnak. A 21. házat leletanyaga alapján a 4-5. századra lehetett keltezni, míg 2 objektumnak (64. gödör, 66. árok) a kora ismeretlen. A K-i dombvonulat erősen lejtős végén 3 olyan objektum került még elő, mely 4-5. századi kerámiát tartalmazott. A többi, vele egykorúnak tűnő, szabályos sorokba rendeződő gödrökkel megegyező betöltése alapján azonban a késő avar kori településhez soroltam, erről a következő fejezetekben írok bővebben. A feltárt objektumok közül huszonhárom nem tartalmazott kerámiaanyagot, mely a keltezésben segítségünkre lehetett volna, így a környező jelenségek alapján feltételesen azokat is a késő avar korra datáltam. Egyértelműen késő avar kori kerámiával keltezhető telepobjektum 34 volt (1-2. kép). Maximum tehát 60 objektumot sorolhatunk a késő avar kori településhez, melyek között 27 félig földbemélyített gödörházat, 28 (táro- ló)vermet, 4 szabadban álló kemencét és 1 kutat lehetett meghatározni. Településobjektumok 7.Kút A település egyetlen tóinak meghatározható objektuma a feltárt terület K-i végén volt, átmérője 4 m, pontos mélységét azonban nem tudjuk: a feltörő talajvíz miatt ugyanis csak 2,1 méterig lett kibontva. A kút metszetében jól látszódik, hogy 1,5 m mélységben egy agyagos beomlás zárja
