Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2014 (Debrecen, 2014)
Régészet - Horváth Tünde: Mobilitás: Transzhumálók vagy bevándorlók?
22 HORVÁTH TÜNDE Róna-Tas, A. 1983. A nomád életforma geneziséhez, in F. Tőkei (ed.) Nomád társadalmak és államalakulatok (Tanulmányok) (Körösi Csorna Kiskönyvtár 18): 51-67. Budapest: Akadémia kiadó. Rudenko, S. 1.1969. Studien über das Nomadentum, in L. Földes (ed.) Viehwiertschaft und Hirtenkultur: 15-32. Budapest: Akadémiai kiadó. Shishlina, N. 1.2001. Early Herders of the Eurasian Steppe. Expedition 43(1): 21-28. Szantner, Z. 1997. Jeszcze 0 osanietwie zza pofudniowej granicy w Beskidzie Niskim i S^deckim, in A. A. Zi§ba (ed.) teimkowie i femkoznawstwo w Polsce, Tom V: 81-202. Krakow. Tóth, K. 2003. A kora bronzkor kutatásának helyzete Magyarországon (Die Lage der Frühbronzezeitforschung in Ungarn). Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 45:65-111. Vass, E. 1983. A balkáni nomadizmus az Oszmán Birodalom európai tartományaiban, in F. Tőkei (ed.) Nomád társadalmak és államalakulatok (Tanulmányok) (Körösi Csorna Kiskönyvtár 18): 255-281. Budapest: Akadémia kiadó. Vásári, 1.1983. Nép és ország a türköknél, in F. Tőkei (ed.) Nomád társadalmak és államalakulatok (Tanulmányok) (Körösi Csorna Kiskönyvtár 18): 189-215. Budapest: Akadémia kiadó. Vörös, 1.2012.3.3.3. fejezetrész. Balatonőszöd késő rézkori településen feltárt emlősállatok maradványai, in Horváth, T. (ed.) Balatonőszöd- Temetői dűlő őskori településrészei. A középső rézkori, késő rézkori és kora bronzkori települések-. 277-338. http://www.real.mtak. hu/2959 K. Zoffmann, Zs. 2004. Őslakosok és bevándorlók a neolitikus és rézkori Kárpát-medencében az embertani leletek alapján (A Somogy megyében újonnan feltárt badeni temetők Penrose-analízise) (Autochtonous population and immigrants in the Carpathian Basin of the Neolithic and Copper Age after the anthropological data (The Penrose-analysis of the recently unearthed Baden cemeteries). Somogyi Múzeumok Közleményei 16:127-139. K. Zoffmann, Zs. 2006. Anthropological finds of the Pit Grave culture from the Sárrétudvari-Örhalom site. Communicationes Archaeologicae Hungáriáé 2006:51—59. Zvelebil, M. 2000. The Social Context of the Agricultural Transition in Europe, in C. Renfrew - K. Boyle (eds),Archeogenetics:DNA and the population prehistory of Europe, Me Donald Institute Monographs, Oxbow: Oxford and Oakville 2000,37-80. Tünde Horváth Mobility: Transhumance or migration? Sárrétudvari—Őrhalom in the Alföld was constructed in two phases, while the eight burials underneath the kurgan represent three burial phases. The 1 sigma calibrated radiocarbon dates for the kurgan span the Late Copper Age, the Copper Age/Bronze Age transition and the Early Bronze Age 1 period according to the conventional sub-division used in Hungarian prehistoric studies, which can be correlated with the local Boleráz and Baden cultures, followed by the Makó, and the immigrant Cotofeni III, pre-Yamnaya, Yamnaya and Late Yamnaya cultures. The grave goods accompanying the burials could be assigned to the Late Yamnaya, the Cotofeni III, the Makó and the Transylvanian Livezile groups. The archaeological assessment of the burials and the results of their stable isotope analysis were published earlier; here we seek an interpretation for the archaeologically obvious links between the local groups and the Transylvanian and Pontic cultures.
