Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2014 (Debrecen, 2014)

Muzeológia - Szoboszlai Lilla: „Vadhajtás” a Déri Múzeumban

HO SZOBOSZLAI LILLA Vincze Ottó: Relatív szerencse, 2012 (Déri Múzeum tulajdona) mint kézzel, ma pedig már általános az írók körében is a szövegszerkesz­tő használata" A felkért kortárs szépírók11 12 és képzőművészek kerülték azokat a prob­lémákat, melyek a kép és az írás jövőbeli szerepéről való gondolkodást, a digitális valóság egyénre és közösségre gyakorolt hatását, a képi törté­netmondás átalakulását, a visual age-1 helyezik a középpontba. Bár a képi és nyelvi jelek közötti elsőbbségért folyó küzdelem a mai napig fennáll, mégis megpróbálkoztak a képzőművészek a kép szövegre fordításával, az írók pedig a szöveg képpé alakításával. Tartalmi szempontból a hagyomá­nyos, az irodalom által megfogalmazott képélmény, a kép nyelvi potenci­álja érvényesült az ekphraszisszal foglalkozó művészeknél (Garaczi László, Marno János, Térey János verseikben képélményeikről írtak), metaforikus értelemben magával a kép/szöveghiánnyal (Szijj Ferenc verse egy fény­képészről szólt, aki tájélményét kívánta rögzíteni egy camera obscura se­gítségével, de a műalkotás egy technikai malőr miatt nem valósulhatott meg). Az írásnak a lehető legtágabb, vizuális értelmezéseit: grafikus je­leket, ideogrammákat (rajzok, hieroglifák), ékírásos jeleket, betűket és 11 Ma már a szerzők többnyire komputerbe írják szövegeiket, így az irodalmi kézirato­kat gyűjtő múzeumoknak hamarosan újra kell definiálni gyűjtési formájukat. Erre a kísérletre ismert példa Borbély Szilárdnaka PIM számára adományozott vincsesztere. 12 Borbély Szilárd, Dragomán György, Garaczi László, Lackfi János, Marno János, Szijj Fe­renc, Tandori Dezső, Tolnai Ottó egyéb értelmezési formákat egyaránt alkalmazó Tolnai Ottó jeleinél és pecsétjeinél már nehéz eldönteni, hogy még szövegről vagy már kép­ről beszélünk. A „képírás" legegyszerűbb formáival, ikonikus ábrázolású piktogramokkal - mint a sárga sugarak övezte Nap vagy a palack formá­jú palack rajza -, ikonográfiáiig egységes, képpel egyenrangú, ciklusba rendezett írások születtek (összesen tizenegy) Tandori Dezsőtől. Dragomán György prózájában egy festő műveinek megsemmisítése és az ezt követő öngyilkossága áll a középpontban. Dragomán a kéziratát he­lyettesítő kinyomtatott szövegfile-ra (hogy megfeleljen a múzeum kéz­iratra vonatkozó kérésének) kézzel ideogrammákat rótt, majd ezek a jelek a novella végére olvasható szöveggé tisztultak, párhuzamban a próza kulcsmondatával: „Semmisem érvényes". Képként is megjelenik a narrá- ció Borbély Szilárd versében, ahol a versszöveget illusztrációként is kísé­ri a megrajzolt történet, a sárkányzsineg által szíven döfött Szent György, mely jelenet szó szerint is „kiszáll" a szövegből. Az irodalmárok mellett felkért képzőművészek13 kötetlen műfajú vizuális „esszéikben" jeleket, szövegeket, irodalmi idézeteket, mint közvetítő médi­umot szöveggé alakított képeket használtak fel. Képbe tömörítve, szarkasz­tikusán vagy éppen ellentéteként egészítette ki a képhez rendelt szöveg a 13 Baglyas Erika, Benczúr Emese, Csontó Lajos, Chili Mária, Gerber Pál, Molnár Dóra, Ráskai Szabolcs, Solt András, Vincze Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom