Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2014 (Debrecen, 2014)
Muzeológia - Szoboszlai Lilla: „Vadhajtás” a Déri Múzeumban
HO SZOBOSZLAI LILLA Vincze Ottó: Relatív szerencse, 2012 (Déri Múzeum tulajdona) mint kézzel, ma pedig már általános az írók körében is a szövegszerkesztő használata" A felkért kortárs szépírók11 12 és képzőművészek kerülték azokat a problémákat, melyek a kép és az írás jövőbeli szerepéről való gondolkodást, a digitális valóság egyénre és közösségre gyakorolt hatását, a képi történetmondás átalakulását, a visual age-1 helyezik a középpontba. Bár a képi és nyelvi jelek közötti elsőbbségért folyó küzdelem a mai napig fennáll, mégis megpróbálkoztak a képzőművészek a kép szövegre fordításával, az írók pedig a szöveg képpé alakításával. Tartalmi szempontból a hagyományos, az irodalom által megfogalmazott képélmény, a kép nyelvi potenciálja érvényesült az ekphraszisszal foglalkozó művészeknél (Garaczi László, Marno János, Térey János verseikben képélményeikről írtak), metaforikus értelemben magával a kép/szöveghiánnyal (Szijj Ferenc verse egy fényképészről szólt, aki tájélményét kívánta rögzíteni egy camera obscura segítségével, de a műalkotás egy technikai malőr miatt nem valósulhatott meg). Az írásnak a lehető legtágabb, vizuális értelmezéseit: grafikus jeleket, ideogrammákat (rajzok, hieroglifák), ékírásos jeleket, betűket és 11 Ma már a szerzők többnyire komputerbe írják szövegeiket, így az irodalmi kéziratokat gyűjtő múzeumoknak hamarosan újra kell definiálni gyűjtési formájukat. Erre a kísérletre ismert példa Borbély Szilárdnaka PIM számára adományozott vincsesztere. 12 Borbély Szilárd, Dragomán György, Garaczi László, Lackfi János, Marno János, Szijj Ferenc, Tandori Dezső, Tolnai Ottó egyéb értelmezési formákat egyaránt alkalmazó Tolnai Ottó jeleinél és pecsétjeinél már nehéz eldönteni, hogy még szövegről vagy már képről beszélünk. A „képírás" legegyszerűbb formáival, ikonikus ábrázolású piktogramokkal - mint a sárga sugarak övezte Nap vagy a palack formájú palack rajza -, ikonográfiáiig egységes, képpel egyenrangú, ciklusba rendezett írások születtek (összesen tizenegy) Tandori Dezsőtől. Dragomán György prózájában egy festő műveinek megsemmisítése és az ezt követő öngyilkossága áll a középpontban. Dragomán a kéziratát helyettesítő kinyomtatott szövegfile-ra (hogy megfeleljen a múzeum kéziratra vonatkozó kérésének) kézzel ideogrammákat rótt, majd ezek a jelek a novella végére olvasható szöveggé tisztultak, párhuzamban a próza kulcsmondatával: „Semmisem érvényes". Képként is megjelenik a narrá- ció Borbély Szilárd versében, ahol a versszöveget illusztrációként is kíséri a megrajzolt történet, a sárkányzsineg által szíven döfött Szent György, mely jelenet szó szerint is „kiszáll" a szövegből. Az irodalmárok mellett felkért képzőművészek13 kötetlen műfajú vizuális „esszéikben" jeleket, szövegeket, irodalmi idézeteket, mint közvetítő médiumot szöveggé alakított képeket használtak fel. Képbe tömörítve, szarkasztikusán vagy éppen ellentéteként egészítette ki a képhez rendelt szöveg a 13 Baglyas Erika, Benczúr Emese, Csontó Lajos, Chili Mária, Gerber Pál, Molnár Dóra, Ráskai Szabolcs, Solt András, Vincze Ottó
