Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2014 (Debrecen, 2014)

Kulturális antropológia - Szabó Anna Viola: „Meg akarom fogni a színt, de lehetetlen”. Szabó Elek fényképei

118 SZABÓ ANNA VIOLA 9. kép Várady Szabó Gyula, családja és rokonai az ottományi kastély bejárata előtt ai párhuzam, a jelzők szintjén is, folyamatosan kéznél van nemcsak az apa jellemzéséhez, de az egész gyerekkor már említett eleve elrendeltségé- nek megjelenítéséhez is.) Elméleti síkon: az elbeszélés által megteremtett önazonosság csak egy belső, mindenféle időbeli változástól mentes szilárd mag létezése révén jöhet létre - amely létének azonban ellentmond az emberi tapasztalat.21 Következésképpen, minden ilyen, a belső tapaszta­lás változásától ennyire érintetlen figurát a mesehősök közé kell sorolnunk. A jellemrajz elemei kizárólag pozitív töltetűek: hihetnénk, hogy a gyer­mek nézőpontja és a múlt visszahozhatatlanul elveszített volta színezi át az imádott apa képét, amely mesebelien tiszta és érintetlen, s amelyből mesterségesen kizáratik minden, ezzel a képpel nem egyező információ, de az apáról alkotott jellemrajz nem változik az önéletrajzi „én" regény­ről regényre felnövő, alakuló figurája mellett sem. Az „én" ugyanolyan­nak láttatja „Szabó Eleket", amikor négyévesen, s amikor negyvenévesen tekint rá. Az először az Ökútban feltűnő, szeretettel megfestett alak ren­dületlen a Für Elise konfliktusai közepette is: ugyanaz az erkölcsös, mélyen hívő, bölcs és komoly, ugyanakkor elbűvölő, játékos és derűs kis ember marad, akinek legfőbb hivatása, hogy apa legyen - s akinek egyetlen hi­bája, hogy irracionálisán féltékeny a felesége múltjára.22 Ha megkíséreljük felsorolni, milyen jelzőkkel és igékkel íródik körbe a szövegekben ez a személyiség, ugyanez a valószínűtlen, tünékeny, miti­kus alak rajzolódik elénk. Milyen ő? Kényeim, bölcs, okos, nem felnőtt, humánus, jóságos, játékos, kíváncsi, rendkívül ügyes kezű, fürge, mozgé­kony, ugráló, szaladgáló, karcsú, túl sovány, sas, csudaszárnya van, bájos, szellemes, derűs, elbűvölő, titoktartó, ambíciótlanul lebegő, népszerű, kul­turált, kellemes, klasszikus műveltségű, kiszámíthatatlan, fantáziadús, gaz­dag képzeletű, koldus, imádnivaló varázsló, szégyenlős, tiszta, áldott szívű, balek, férfiadon csodalény, minden nyomorultak kálvinista szentje, elraga­dóan kedves, mókás, mulattató, kellemes partner, zárkózott, kitűnő csevegő, született színész, tündén, megnyerő, vicces, szórakoztató, jó barát, jó szö­vetséges, családszerető, otthonülő, féltékeny, színházrajongó, jó pedagógus, válságember, megértő, gyerekesen könnyelmű, szenvedélyes, vallásos, er­kölcsös, szigorú, komoly, tájékozott, irgalmas szívű, tisztes, nemes, termé­szetesen adakozó, mint a szentek. 21 RICOEUR, Paul, A narratív azonosság, In, LÁSZLÓ János és THOMKA Beáta szerk., Nar­ratíváks. Narratív pszichológia, Budapest, 2001,16. 22 Ez a mitológiai féltékenység is az átöröklés része: Magdolna az Ökútban éppúgy fél­tékeny szülei múltjára, amelynek ő nem volt része, mint apja a feleségéére, és épp­olyan bosszúvággyal semmisítené meg minden idegen emlékezetét, mint apja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom