Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2014 (Debrecen, 2014)
Irodalomtörténet - Bakó Endre: Herczeg Ferenc debreceni fogadatatása és kapcsolatai
106 BAKŰ ENDRE pelte Hajdú vármegye törvényhatósági bizottsága is, ennek azonban csak jelzetét találtuk meg.27 Kardos Albert egyike volt azoknak, akik nyolcvanadik születésnapja alkalmából nyilvánosan köszöntötték a jubiláns írót. Kardos Albert, a három zsidótörvény által szorongatott, megalázott idős tanár és irodalomtörténész ezúttal az irodalomnak szentelt napnak, a költészet ünnepének avatja Herczeg születésnapját, s áhítatában képzeletbeli oltárt állít neki, mint aki kincseivel ajándékozta meg a nemzetet. Úgy látja, hogy az ünnepelt három magasabb rendű hely betöltésére volt hosszú munkás életében alkalmas. A regényíró Jókai és Mikszáth méltó utódja lett, bár képzelőereje nem szárnyalt oly merészen, mint Jókaié, de azt pótolta az élet reálisabb felfogásával, Mikszáth humorát helyettesítette iróniával és szatírával. A Pogányokban szinte új műfajt hozott létre, a történelmi cselekményt archaikus színnel vonja be, és mélyreható lélekrajzzal kapcsolja össze. Mint színpadi szerző tüneményes dicsőséget szerzett magának, valóságos űrt töltött be, s lett Szigligeti és Csiky Gergely utóda. Az Ocskay brigadéros és a Bizánc a Bánk bán és a Kegyenc magasságáig ér fel. De nem utolsó hely volt az sem, amelyet a hírlapírás és publicisztika terén foglalt el, ebben Kemény Zsigmond komoly követője, Rákosi Jenő versenytársa volt. A gótikus házmi érdekesebb emlékirat kevés magyar író tolla alól került ki. Eszményképe Tisza István volt, „úgy tekintette magát, mint Tisza hadiözvegyét, akinek a gyászt holtig kell viselnie." Nyílván magára is gondolt, amikor e sorokat leírta: „A magyarság ősi asszimiláló erejének legragyogóbb bizonyítéka Herczeg Ferenc, amely példa egymaga eloszlathatja a vér-mítosz minden ködét."28 6. INTERJÚK, NYILATKOZATOK A helyi lapok csak az 1920-as években ismerték fel az interjúban lévő publicitásnak és orientáló erőnek a fontosságát. íme, egy nyilatkozat 1921- ből: „(...)... Herczeg Ferenc, a szőregi kerület nemzetgyűlési képviselője kijelentette, hogy meg van győződve arról, hogy ezt az országot csak a kereszténység mentheti meg. A Keresztény Egyesülés pártjába bátran beléphetünk - mondotta - nekem legfeljebb az volna a kifogásom, hogy a párt nem elég keresztény."29 Néhány interjú azért a már öregedő Herczeg Ferenccel is készült. Amikor a Kisfaludy Társaság 1929-ben Debrecenbe látogatott, a Debreceni Független Újság munkatársa beszélgetést folytatott vele a revízió ügyéről. „Lassan halad, de határozottan halad. (...) Debrecentől igen sokat várunk a revízió ügyében. Debrecen város kultúrközpont, és megvan az a hallatlan előnye, hogy magyar őserejét meg tudta őrizni. Eljön az idő, hogy Debrecen közönségére nagy feladat hárul." Ismereteink szerint az utolsó debre27 Herczeg Ferenc 8o.-ik születés napjának megünneplése. Hajdú vm. és Debrecen város főispánja Elnöki névmutató 1931 -1943. 28 Herczeg Ferenc 80-ik születésnapja. Debreczen, 1943. szeptember 22.4, 29 Herczeg Ferenc nyilatkozott - Miért lépett be a keresztény pártba? Debreczeni Újság, 1921 október 20.3. ceni interjú 1941-ben készült vele.30 A névtelenségben maradt riporter a parlamentben találkozott az író-képviselővel, akit „Kegyelmes Uram"-nak szólított. Herczeg a kérdésekre válaszolva elmondta, hogy tervezi emlékiratainak folytatását. Megerősítette, hogy a Bizánc c. drámájának volt egy Mohács előtt c. változata, de aztán a témát egy képzeletbeli környezetbe helyezte. Cáfolta, hogy Konstantin sorsa Tisza István sorsának próféciája lenne, hiszen Tisza határozott egyéniség volt, s nem ingadozó jellem. A kortárs irodalomról nagyon jó véleményt formált, a magyar írók tehetséges emberek. Neveket azonban nem említett. „Nem az én megállapításom alá tartozik, hogy kit hogyan értékeljek. Általánosságban csak annyit akarok leszögezni, hogy aki írói pályán működik, az lehet politikus, de csak pártokon felüli, mondjuk hogy nemzeti politikus. Ezt nyugodt lelkiismerettel tanácsolhatom, mert én magam is sokáig voltam pártpolitikus. Utólag megállapíthatom: rosszul tettem." A magyarság szerepére vonatkozó kérdésre azonban csak vezércikkben volt hajlandó válaszolni. 7. HANKISS JÁNOS HERCZEG FERENCRŐL Nem tisztázható teljes biztonsággal, hogy a Panoráma néven emlegetett, a Hankiss János - Juhász Géza szerzőpáros által jegyzett francia nyelvű irodalomtörténet szövege számára ki mit írt. A Herczegről készített bőséges terjedelmű fejezet Hankiss munkájának tűnik. „Ha az érzés belopózik Herczeg életművébe, ez csak apró részekben történik, pont amennyit egy Flaubert-hez méltó rideg követelmény megenged. Hőseit a magyar faj legtökéletesebb típusairól mintázza. Ezek a szuggesztív és szimpatikus szereplők csak egy nagy érzés hatására veszítenek természetes hajlékonyságukból. Tömör és szimmetrikus szerkesztőművészete zavartalanul sikert biztosít számára a színházban. Ott az idealizált szereplői valószerűvé válnak. A színház mindig is ellenállhatatlan vonzerőt gyakorolt Herczegre. Egyrészt folytatja Rákosi Jenőnek, a nagy publicistának (1842-1929) a neo-romantikus írásmódját, másrészt hasznosítja a francia szerzők követőjének, Csiky Gergelynek realista dráma-eredményeit. Első sikereit vígjátékainak köszönheti, melyekben a vidéki nemességet, a főváros kispolgárságát és a szerkesztőségek világát jellemezi. Ez a feladat soha nem elégíti ki. Hamarosan rátalál Bizánc c. történelmi tragédiájának témájára. (1904), a politikai tragédiákban oly gazdag magyar színjátszás egyik legjelentősebb művére. Figyelmeztetni óhajtotta saját korát arra a veszélyre, amely fenyegetően közeledett (...). Herczeg erkölcsi vígjátékai közül illik megemlíteni a Kék rókát, amelyet sikerrel játszottak 1928-ban a Potiniére Színházban (is.). írja többek között.31 „Herczeg Ferenc Emlékezéseinek első kötete nagyon érdekes könyv, pedig írójuk nyugodt előkelőséggel, úri mértéktartással áll a Parnasszus ormán. Nem védekezik, nem szerénytelenkedik, nem vonaglik, nem leplezi le önmagát. A múlt tükrébe néz, és a pompás megfigyelő biztos szemmértékével írja le azt, amit ott lát. S az olvasó, aki az írónál többet töprengett az ő könyvei, az ő problé30 Beszélgetés Herczeg Ferenccel. Debreczen, 1941. december 25.27. 31 Panorama de la littérature hongroise contemporaine. Paris, 1930.109-125. A fordítást MAGI Zsoltnak köszönöm. B. E.
