Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2014 (Debrecen, 2014)

Irodalomtörténet - Bakó Endre: Herczeg Ferenc debreceni fogadatatása és kapcsolatai

mái, az ő valószínű élete fölött, áthajol az emlékező vállán, megpillantja a tükörben azt az arcot, és boldogan látja, hogy éppen olyan, amilyennek képzeltem. Az első kötet még nem minden, de azt sejteti, hogy az Em­lékezések Herczeg Ferenc legigazibb regénye lesz: egy érzésein óriásán uralkodó, bámulatosan világos szemű és tisztafejű, valószínú'tlenül ob­jektív és mégse száraz polgár regénye. El kell olvasnia minden olvasónak, de minden irodalomszemlélőnek is."32 Saját neve alatt foglalkozott viszont Herczeg külföldi sikereivel.33 Elöl­járóban leszögezi „Herczeg Ferenc előkelő és sokoldalú íróművészete önmaga cégére ma már külföldön. Rengeteget fordították és adták elő; nagyon sokat használt a magyar irodalom elismertetésének." Az első vi­lágháború előtt legtöbb művét németre fordították, a két háború között az olasz dominál. A frissen megjelent Pro libertate német nyelvterüle­ten egy új kultusz kezdete lehet. A Bizáncnak három francia fordítása is készült. Ezen kívül angol, cseh, dán, észt, finn, holland, horvát, len­gyel, orosz, spanyol, svéd, szlovák fordításai ismeretesek. Több színda­rabja állandó keresletnek örvend külföldi színpadokon. „A Kék rókáméi, (angol-amerikai, svéd, észt, német, francia stb. előadás), aztán a Gyur- kovics-lányok következik. A Bizáncot, mint könyvdrámát is becsülik. (...) A doiovainábob leányát, Éva boszorkányt, Szendrey Júliát, az Utolsó táncot említsük meg a teljesség kedvéért" Regényei közül a Gyurkovics-család történetei és az ifjúkori regények dominálnak. Hankiss János a Pogányok, az Arany hegedű és Az élet kapuja c. regényeket tartja leginkább méltó­nak a külföldi olvasók érdeklődésére, és sajnálja, hogy tömérdek novellá­ja „elfolyik" folyóiratokban, lapokban, naptárakban. „.. .azt látjuk, hogy Herczegben a külföldi fordító és olvasó a korszerű nagy elbeszélőn kívül a jellegzetes magyar miliők egyikének biztos kezű rajzolóját szereti, aki táj és ember varázsát szinte észrevétlenül át tudja vinni az ő idegeire. De bi­zonyára hozzájárul sikeréhez nagy függetlensége mindentő, ami elfogult­tá, félénkké, nyájemberré tehetné." 8. TANÁRI DOLGOZATOK HERCZEGRŐL Herczeg Ferenc munkássága Pap Károly és Zsigmond Ferenc révén ál­landó egyetemi előadások tárgya volt, feltehetően sok Herczeg témájú szakdolgozatot őriz az egyetemi könyvtár. A Csokonai Körnek azon a rendezvényén, melyen Juhász Gézával vitába szállt az elnök, Péterffy László, a Dóczy Leánynevelő Intézet igazgatóhe­lyettese tartott előadást az elbeszélő Herczegről.34 Azzal az irodalom- történeti közhellyel indítja tanulmányát, hogy Herczeg Mikszáthtal és Gárdonyival együtt Jókai tanítványa, de az ő útja kanyarodott el leg­messzebbre a mesterétől. Ezt az eltérő lelkiséggel magyarázza, még­HERCZEG FERENC DEBRECENI FOGADTATÁSA ÉS KAPCSOLATAI 32 Hungarus Viator = HANKISS János: Herczeg Ferenc emlékezései. Debreceni Szemle, 1934//7.335. 33 HANKISS János: Herczeg Ferenc külföldön. Új Idők, 1943/39. (szeptember 25.) 1. 34 Péterffy László: Herczeg Ferenc az elbeszélő. In: Pallas Debrecina. Dolgozatok a Deb­receni Református Kollégium Tanárképző Intézetének tízéves fennállása alkalmából. Szerk. Zsigmond Ferenc. Debrecen, 1936.289-296. hozzá azzal az aforizmával, hogy „Jókai álmodja az életet, Herczeg az álmot is realizálja" (.. ,)Művészetének másik jellemző vonásaként gaz­dag pszichológiai tapasztalatait, szilárd lélektani alapvetését jelöli meg, vagyis éppen azokat az esztétikai értékkategóriákat, amelyeket a modern szemléletű kritika az író fogyatékosságai közé sorolt. Történeti regényei­ben - véli Péterffy - a gondos forrástanulmányon kívül „a lényeges meg­látására idomított szem és a történeti levegő hiánytalan megteremtése" vall az avatott íróra. Korszakos nagyságát mégis főképp abban látja, hogy „új mondanivalója számára új formát teremtett. Ha nem is úttörő e té­ren, minden esetre az ő művészetében borul legszebb virágzásba az új regényforma." Helyesli drámaivá gyorsított cselekményvezetését, visz- szaszorított lírizmusát. Humora nincs, - állapítja meg - az iróniának és a szarkazmusnak azonban „páratlan művésze." Stílusát dicsérve bámulat­ra méltónak tartja, hogy az idegen származású író mennyire el tudta sa­játítani a magyar nyelv rejtett szépségeit és finomságait! „Magyarosabb észjárású írónk akad több is, de világosabb, pontosabb, szabatosabb egy sem." Dolgozatának végén Herczeget Álomország c. darabjának minisz­terelnökéhez hasonlítja, aki nem fog megfutamodni, mert „Nekihivatása van'J De ha valaki erre azt mondja, hiszen ez Tisza István, úgy a szerző azt válaszolja: „a politikus Tisza Istvánnak írói inkarnációja Herczeg Ferenc." Szabó József (személyét nem tudjuk azonosítani) terjedelmes tanul­mánya a drámaíró Herczeggel foglakozik. Külön fejezetet szentel az író szomorújátékainak, középfajú drámáinak, vígjátékainak, egyetlen bo­hózatának, végül összegzi elemzéseit. A Bizánc az ő interpretálásában a nemzeti lelkiismeret felrázása, nem véletlenül volt Mohácselőtt az eredeti címe. A Bizáncot mind történelemszemléleténél, mind eszmei távlatánál, mind drámai erényeinél fogva (szerkezet, sűrítés, bonyolítás, kor- és jel­lemábrázolás stb.) zseniális alkotásnak véli. „hBánk bán és Az ember tra­gédiája mellé állítható kiváló magyar dráma, világirodalmi viszonylatban is időtálló remekmű." Az Árva László királyról szólva dicséri a történelmi tények egységes cselekménnyé forrasztását, miközben „a bonyodalom a legteátrálisabb életet éli." A híd a tanulmányíró szerint „Széchényinek, s egyben az építő magyar reálpolitikának a bukását tárja elénk Kossuth délibábos radikalizmusával szemben". A tanulmányíró fogalmazása egy­értelműen Kossuth-ellenes, jóllehet kiemelendő értéknek tartja, hogy „a szerző nem foglal állást a számító észnek és az érző szívnek eme harcában. A legtárgyilagosabb művészettel mutatja ki mindkét politikának előnyeit és hátrányait." Méltatja a dráma plasztikus történelmi és pszichológiai ké­peit, s bár a tragédia nem egyetlen gócpontban akkumulálódik, a tragikus légkör egyenletesen oszlik el a darab minden részében. „E három alkotá­sával - véli - Herczeg legnagyobb tragédiaíróink közé tartozik." Herczeg vonzódását a középfajú drámához „zsenijének végletektől ir­tózó, bölcsen mértéktartó" jellemében látja. Csodálja A dolovai nábob leánya (1893) idilli aranyvilágát, színpompáját, melyben az író „szivár- ványhidat ver a gyakorlati élet és a saját álomvilága közé". Idealizmus és realizmus kavarog a Honthyháza (1896) c. színműven is. A Gyurkovics lá­nyok (1899) Herczeg könnyebb fajsúlyú, problémában műve, „alakjai Kis­faludy Károly vígjátéki alakjainak korszerű módosulásai." Az első viharban (1899) a vihar hamar lecsendesedik, véli a dolgozat írója, amin azt érti, 107

Next

/
Oldalképek
Tartalom