Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2014 (Debrecen, 2014)

Irodalomtörténet - Bakó Endre: Herczeg Ferenc debreceni fogadatatása és kapcsolatai

mái, az ő valószínű élete fölött, áthajol az emlékező vállán, megpillantja a tükörben azt az arcot, és boldogan látja, hogy éppen olyan, amilyennek képzeltem. Az első kötet még nem minden, de azt sejteti, hogy az Emlékezések Herczeg Ferenc legigazibb regénye lesz: egy érzésein óriásán uralkodó, bámulatosan világos szemű és tisztafejű, valószínú'tlenül objektív és mégse száraz polgár regénye. El kell olvasnia minden olvasónak, de minden irodalomszemlélőnek is."32

Saját neve alatt foglalkozott viszont Herczeg külföldi sikereivel.33 Elöljáróban leszögezi „Herczeg Ferenc előkelő és sokoldalú íróművészete önmaga cégére ma már külföldön. Rengeteget fordították és adták elő; nagyon sokat használt a magyar irodalom elismertetésének." Az első világháború előtt legtöbb művét németre fordították, a két háború között az olasz dominál. A frissen megjelent Pro libertate német nyelvterületen egy új kultusz kezdete lehet. A Bizáncnak három francia fordítása is készült. Ezen kívül angol, cseh, dán, észt, finn, holland, horvát, lengyel, orosz, spanyol, svéd, szlovák fordításai ismeretesek. Több színdarabja állandó keresletnek örvend külföldi színpadokon. „A Kék rókáméi, (angol-amerikai, svéd, észt, német, francia stb. előadás), aztán a Gyur- kovics-lányok következik. A Bizáncot, mint könyvdrámát is becsülik. (...) A doiovainábob leányát, Éva boszorkányt, Szendrey Júliát, az Utolsó táncot említsük meg a teljesség kedvéért" Regényei közül a Gyurkovics-család történetei és az ifjúkori regények dominálnak. Hankiss János a Pogányok, az Arany hegedű és Az élet kapuja c. regényeket tartja leginkább méltónak a külföldi olvasók érdeklődésére, és sajnálja, hogy tömérdek novellája „elfolyik" folyóiratokban, lapokban, naptárakban. „.. .azt látjuk, hogy Herczegben a külföldi fordító és olvasó a korszerű nagy elbeszélőn kívül a jellegzetes magyar miliők egyikének biztos kezű rajzolóját szereti, aki táj és ember varázsát szinte észrevétlenül át tudja vinni az ő idegeire. De bizonyára hozzájárul sikeréhez nagy függetlensége mindentő, ami elfogulttá, félénkké, nyájemberré tehetné."

8. TANÁRI DOLGOZATOK HERCZEGRŐL

Herczeg Ferenc munkássága Pap Károly és Zsigmond Ferenc révén állandó egyetemi előadások tárgya volt, feltehetően sok Herczeg témájú szakdolgozatot őriz az egyetemi könyvtár.

A Csokonai Körnek azon a rendezvényén, melyen Juhász Gézával vitába szállt az elnök, Péterffy László, a Dóczy Leánynevelő Intézet igazgatóhelyettese tartott előadást az elbeszélő Herczegről.34 Azzal az irodalom- történeti közhellyel indítja tanulmányát, hogy Herczeg Mikszáthtal és Gárdonyival együtt Jókai tanítványa, de az ő útja kanyarodott el legmesszebbre a mesterétől. Ezt az eltérő lelkiséggel magyarázza, mégHERCZEG FERENC DEBRECENI FOGADTATÁSA ÉS KAPCSOLATAI

32 Hungarus Viator = HANKISS János: Herczeg Ferenc emlékezései. Debreceni Szemle, 1934//7.335.

33 HANKISS János: Herczeg Ferenc külföldön. Új Idők, 1943/39. (szeptember 25.) 1.

34 Péterffy László: Herczeg Ferenc az elbeszélő. In: Pallas Debrecina. Dolgozatok a Debreceni Református Kollégium Tanárképző Intézetének tízéves fennállása alkalmából. Szerk. Zsigmond Ferenc. Debrecen, 1936.289-296.

hozzá azzal az aforizmával, hogy „Jókai álmodja az életet, Herczeg az álmot is realizálja" (.. ,)Művészetének másik jellemző vonásaként gazdag pszichológiai tapasztalatait, szilárd lélektani alapvetését jelöli meg, vagyis éppen azokat az esztétikai értékkategóriákat, amelyeket a modern szemléletű kritika az író fogyatékosságai közé sorolt. Történeti regényeiben - véli Péterffy - a gondos forrástanulmányon kívül „a lényeges meglátására idomított szem és a történeti levegő hiánytalan megteremtése" vall az avatott íróra. Korszakos nagyságát mégis főképp abban látja, hogy „új mondanivalója számára új formát teremtett. Ha nem is úttörő e téren, minden esetre az ő művészetében borul legszebb virágzásba az új regényforma." Helyesli drámaivá gyorsított cselekményvezetését, visz- szaszorított lírizmusát. Humora nincs, - állapítja meg - az iróniának és a szarkazmusnak azonban „páratlan művésze." Stílusát dicsérve bámulatra méltónak tartja, hogy az idegen származású író mennyire el tudta sajátítani a magyar nyelv rejtett szépségeit és finomságait! „Magyarosabb észjárású írónk akad több is, de világosabb, pontosabb, szabatosabb egy sem." Dolgozatának végén Herczeget Álomország c. darabjának miniszterelnökéhez hasonlítja, aki nem fog megfutamodni, mert „Nekihivatása van'J De ha valaki erre azt mondja, hiszen ez Tisza István, úgy a szerző azt válaszolja: „a politikus Tisza Istvánnak írói inkarnációja Herczeg Ferenc."

Szabó József (személyét nem tudjuk azonosítani) terjedelmes tanulmánya a drámaíró Herczeggel foglakozik. Külön fejezetet szentel az író szomorújátékainak, középfajú drámáinak, vígjátékainak, egyetlen bohózatának, végül összegzi elemzéseit. A Bizánc az ő interpretálásában a nemzeti lelkiismeret felrázása, nem véletlenül volt Mohácselőtt az eredeti címe. A Bizáncot mind történelemszemléleténél, mind eszmei távlatánál, mind drámai erényeinél fogva (szerkezet, sűrítés, bonyolítás, kor- és jellemábrázolás stb.) zseniális alkotásnak véli. „hBánk bán és Az ember tragédiája mellé állítható kiváló magyar dráma, világirodalmi viszonylatban is időtálló remekmű." Az Árva László királyról szólva dicséri a történelmi tények egységes cselekménnyé forrasztását, miközben „a bonyodalom a legteátrálisabb életet éli." A híd a tanulmányíró szerint „Széchényinek, s egyben az építő magyar reálpolitikának a bukását tárja elénk Kossuth délibábos radikalizmusával szemben". A tanulmányíró fogalmazása egyértelműen Kossuth-ellenes, jóllehet kiemelendő értéknek tartja, hogy „a szerző nem foglal állást a számító észnek és az érző szívnek eme harcában. A legtárgyilagosabb művészettel mutatja ki mindkét politikának előnyeit és hátrányait." Méltatja a dráma plasztikus történelmi és pszichológiai képeit, s bár a tragédia nem egyetlen gócpontban akkumulálódik, a tragikus légkör egyenletesen oszlik el a darab minden részében. „E három alkotásával - véli - Herczeg legnagyobb tragédiaíróink közé tartozik."

Herczeg vonzódását a középfajú drámához „zsenijének végletektől irtózó, bölcsen mértéktartó" jellemében látja. Csodálja A dolovai nábob leánya (1893) idilli aranyvilágát, színpompáját, melyben az író „szivár- ványhidat ver a gyakorlati élet és a saját álomvilága közé". Idealizmus és realizmus kavarog a Honthyháza (1896) c. színműven is. A Gyurkovics lányok (1899) Herczeg könnyebb fajsúlyú, problémában műve, „alakjai Kisfaludy Károly vígjátéki alakjainak korszerű módosulásai." Az első viharban (1899) a vihar hamar lecsendesedik, véli a dolgozat írója, amin azt érti,

107