Angi János – Lakner Lajos – Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2013 (Debrecen, 2013)
Természettudomány - Dudás Miklós: A magyarországi kerecsen sólyom (Falco cherrug cherrug) populációjának helyzete és a Hortobágyi Nemzeti Park működési területén előforduló állományának védelme
A MAGYARORSZÁGI KERECSENSÚLYOM (EALCO CHERRUG CHERRUG) POPULÁCIÓJÁNAK HELYZETE 21 A szomatikus sejtek viszonylag rövid idő alatt regenerálódnak és bizonyos mennyiség alatt ártalmatlan a behatás. A genetikus károsodás már súlyosabb következményekkel járhat.- Egyik kísérletben azt vizsgálták, hogy a mágneses erőtér hogyan befolyásolja (felgyorsítja-e) az ionok mozgását a sejtmembránon keresztül. Az anyagcseretermékeknek az összetételében kisebb eltéréseket tapasztaltak ugyan, ez azonban nem lépte túl a szórás határait, s amint megszűnt az erőtér, beállt a "normális" állapot- Egy genetikai laborkísérletben a sejtek szaporodása inkább lelassult a távvezeték közelében előforduló legnagyobb fluxus-sűrűség százezerszeresének kitett sejtekben. A patkányembriók fejlődésében is csak a nagyon erős mágneses erőtér okozott zavart, viszont a kromoszómáik egyáltalán nem sérültek meg 2, Laboratóriumi vizsgálatok, melyekben növényeket, állatokat és embereket tanulmányoztak a terekben és nézték a hatásokat a testi funkciókra, a test fiziológiai állapotára, az egyes betegségekre és a viselkedésre:- Egyértelműen bizonyítható, hogy a távvezetékek mellett és alatt növő tűlevelű fás szárúak (lucfenyő, erdei fenyő stb.) levélkárosodást szenvednek. Ennek oka, hogy a tűlevek hegyén a térerősség megnő és így a közvetlen környezetében levő levegő molekulák ionizálódnak (Németh 1993).- A költöző, vonuló madarakat befolyásolhatja a mesterséges erőterek közelsége, ami a vonulási útvonal orientációját megzavarhatja. A postagalambok tájékozódását a fejre erősített mágnes zavarja, ha pedig egy tekerccsel szereleik fel és abban folyó áram irányát és ezzel együtt a gerjesztett elektromágneses mezőt is megváltoztatják, a madarak ellenkező irányba kezdenek repülni. Mindez arra utal, hogy a madarak nem csak érzékelik a mágnesességet, hanem a tájékozódásukban fel is használják ezt a képességüket (Détári-Karcagi 1981).- Egy másik laboratóriumi vizsgálat szerint termékeny tyúktojásokat tettek ki pulzáló mágneses térnek. Az értékelés nagyobb hányadban talált defektusokat azokban a tojásokban, melyek ki voltak téve az erőtérbe, mint a kontrolltojások, melyeket nem ért ilyen hatás- Az egyik állatkísérletben azt tapasztalták, hogy a laborpatkányok étvágya csökkent. Ez annak a következménye volt, hogy az etetőedények nem voltak földelve, s ezért amikor az állatok az edényt megérintették apró szikrák keletkeztek. Az edényt földelve a tünetek megszűntek. Egy másik esetben a testsúlyuk azért csökkent, mert a villamos erőtér a patkányok bajuszát rezegtette. A kísérletet szőrtelenített állatokkal megismételve nem tapasztaltak további súlycsökkenést. (USA-Coloradó)- A következő tesztelésen egy 400 KV-os távvezeték alatt elkerített területen tartottak 86 db szarvasmarhát 120 napig. Ebből 80 napig 2-5,40 napig 5-10 kilovolt/méteres villamos erőtérben tartották őket. Rendszeresen mérték az életműködésre jellemző adatokat (pulzus szám, vérnyomás stb.), s figyelemmel kísérték a megtermékenyülési arányt. Az adatokat összehasonlították a kontrollcsoport állatainak a vizsgálati eredményeivel. Nem találtak semmilyen eltérést a két adatsor között (Svédország). Ez az eredmény megingatta azt a föltevést is, hogy az erőtér csak hosz- szabb idő alatt fejti ki kóros hatásait az élő szervezetbe (Horváth 1989). 3, Epidemiológiai vizsgálatok, melyekben összefüggést kerestek az 50 Hz-es erőterek és a különböző betegség típusok között:- Számos humán kísérlet azt sugallja, hogy az 50 vagy 60 Hz-es erőterek a test biológiai óráját zavarják, vagyis idegrendszeri zavarokat okozhatnak. Egyes kutatók szerint a krónikus depresszió kialakulásában is szerepet játszhat.- Eantommodelleken végzett kísérletek azt mutatták, hogy a mágneses tér indukció a nyakon és a csuklókon hoz létre „meleg pontokat", maximális energiaabszorpciót. Elektromos tér által történő gerjesztés esetében ágyék táján jelentkeznek meleg pontok (Hummel 1994). Az élő szervezetben normális körülmények között is folyik bizonyos nagyságú áram: pl. a nyugalmi áramsűrűség az agyban mintegy 100 nanoamper/négyzetcentiméter. Az idegsejtek körülbelül százszor ekkora árammal ingerelhetők, ezerszer ekkora áram pedig már károsíthatja a szervezetet. A szívkamralebegés, ez általában halállal végződő állapot, csak 500 nanoamper/négyzetcentiméteresnél is nagyobb áramsűrűség esetén lép fel. Felmerül a kérdés, hogy mekkora erőtér képes arra, hogy az élő szervezetben ilyen nagyságú áramokat indukáljon. Az agy nyugalmi áramsűrűségét 40 ezer volt/méter villamos térerősség vagy 400 mikrotesla mágneses fluxus-sűrűség hozná létre. Ezeket az értékeket a távvezetékek erőtere meg sem közelíti. Az életveszélyes szívkamralebe- gést 4 millió volt/méter villamos térerősség váltaná ki, ez azonban a levegőben létre sem jöhet. A levegő villamos szigetelőképessége ennél sokkal kisebb, a levegő már 3 millió volt/ méteren "átüt", azaz szikra keletkezik De vannak, akik azt vallják, hogy ha az erőtér kockázatot is jelent, az expozíció ezen szintjein a gyengébb térerősség nem jelent nagyobb biztonságot, mint az erősebb tér. Ezt a hipotézist nehéz lehet megérteni, mivel a legtöbb szennyezőnél (ivóvíz, levegő stb.) a több a rosszabb. A kétségeket főleg a laboratóriumi kísérletek okozzák. Néhány vizsgálat nagyon bonyolult összefüggést mutat az expozíció formái és hatásai között. Nem egyértelmű, hogy az 50 Hz-es erőtér mely aspektusa jelent kockázatot. Arra már van bizonyíték, hogy abban a térerősségi tartományban, amely- lyel a legtöbbször találkozunk a hétköznapi életben, az erősebb térerők nem jelentenek nagyobb kockázatot, mint a gyengébbek (Hummel 1994). A kutatók azt találták, hogy az erőtereknek nagyon sokféle biológiai hatásuk van, úgymint speciális kémiai anyagok szintjének változása a szervezet sejtanyagcsere folyamataiban, valamint funkcionális változások az idegsejtekben és az idegrendszerben. Kérdés az, hogy vajon ezek a fiziológiás változások milyen mértékben okoznak egészségkárosodást a szervezetben, ez már nem teljesen egyértelmű. Nagyon sok a bizonytalansági tényező, s a különböző nézetek abból is adódhatnak, hogy maga a hozzáférhető tudományos bizonyítékok bonyolult összefüggéseket rejtenek. A jelenlegi tudás pedig, úgy tűnik, még nem elégséges ahhoz, hogy egyértelmű és konzekvens következtetések születhessenek a vizsgálati eredményekből. A térerősség nagyságát - a feszültség nagyságán kívül - befolyásoló egyéb tényezők: a. vezetők föld feletti magassága, amit a hőmérséklettől függő lelógás lényegesen befolyásol.
