Angi János – Lakner Lajos – Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2013 (Debrecen, 2013)
Természettudomány - Dudás Miklós: A magyarországi kerecsen sólyom (Falco cherrug cherrug) populációjának helyzete és a Hortobágyi Nemzeti Park működési területén előforduló állományának védelme
22 DUDÁS MIKLÓS b. fázisvezetők és az esetleges védővezetők geometriai elrendezése. c. többrendszerű távvezeték esetén a fáziskiosztás. d. fázisvezetőknek a középvonalhoz viszonyított oldalirányú távolsága. Az oldalirányú távolság csökkentésével jelentősen csökkenthető a térerősség. e. magas objektumok (fasorok, kerítések, épületek stb.) amelyek árnyékoló hatása jelentősen csökkentheti a térerősséget (Németh 1993). Az elektromágneses sugárzások és terek frekvenciaspektruma: Sugárzás típusa frekvenciatartomány hullámhossz Elektromos és mágneses terek- alacsony frekvencia 300-30 KHz 1-10 km- nagyon alacsony frekvencia 30-3 KHz 10-100 km 3-0,3 KHz- extrém alacsony frekvencia 0,1-0,3 KHz > 1000 km A villamos erőtér által létrehozott testáramok, elsősorban a nagyfeszültségű szabadvezetékek és a szabadtéri alállomásoknál járnak együtt nagy töltéssel és ezeknek a környezetében, jön létre nagy villamos erőtér. A villamos erőtértől mentes környezetben, az élő szervezetben lévő szabad pozitív és negatív töltések párokban, egymást lekötve helyezkednek el. Mágneses erőtér által létrehozott testáramok, a kisfrekvenciás mágneses erővonalak, gyakorlatilag csillapítatlanul behatolnak az élő test szöveteibe és benne, mint elektromosan vezető anyagban „örvényáramokat" indukálnak. Az indukált testáram - sűrűsége arányosan nő a frekvenciával, az érintett szervhez tartozó adott metszet kerületi sugarával és a mágneses erőtér nagyságával és fordítva arányos a testszövet fajlagos ellenállásával. Az alapvető korlátokat és határértékeket a központi ideg- rendszerre kifejtett negatív hatás alapján határozták meg. Ugyanolyan behatásnak kitett más testszövetekben megengedhető ennél nagyobb áramsűrűség is. A biológiai hatások és testáram határértékek meghatározásánál, fontos annak tisztázása, hogy az élettani hatások az elektromágneses térnek milyen fizikai jellemzőihez köthetők, s milyen határértékek szintje alatt nem lépnek fel az egészségkárosító hatások: 1. 0-1 Hz-ig terjedő időben változó erőterekre a szív- és érrendszeri, valamint a központi idegrendszeri hatások elkerülése (alapvetető korlát a mágneses fluxussűrűség) 2.1 Hz-10 MHz között a korlát az áramsűrűség, hogy az idegrendszeri funkciókat érő hatások ne alakuljanak ki. 3.100 KHz-10 GHz között a korlát a fajlagosan elnyelt teljesítménynek a teljes testre gyakorolt hőhatása, valamint a szövetek helyi túlmelege- dése szempontjából. 4.10 GHz -300 GHz között a korlát a testfelület, illetve az annak közelében lévő szövetek melegedése. A lehetséges élettani hatások a 100 KHz-nél kisebb frekvenciájú erőterekben az általuk a testben indukált áramok sűrűségével hozhatók ösz- szefüggésbe. A különböző testáram - sűrűségeknél fellépő hatások: A hatás megnevezése áramsú'rú'ség - tartományok (mA/m1 1 2) nincs biológiai hatás < 1 minimális élettani hatás 1 -10 látószervi és idegrendszeri hatás 10-100 Ezek az értékek napi 24 óráig tartó behatás esetére vonatkoznak, a rö- videbb behatási idő határértékei nagyobbak (Németh 1993). Ennyi bevezető után rá kell térni az erőterek természetvédelmi vonatkozásainak probléma- felvetésére. A 90-es évek legelején vették észre a természetvédelmi szakemberek, hogy a nagyfeszültségű távvezetékek tartóoszlopain jó fészeképítő madárfajok (dolmányos varjú,-Corvus cornix, holló-Corvus corax) jelentek meg. Ezen madarak fészkeit pedig egyre-másra foglalták el a fészket nem építő fajok, köztük a hazánkban, de a világon is kiemelten veszélyeztetett ragadozó madár a kerecsensólyom (Falco cherrug). Abban az időben nagy örömmel fogadták a szakemberek ezt a tendenciát, hogy a biztonságosabbnak tűnő magasfeszültségű tartóoszlopokon sikeresen fognak költeni. Jelenleg a magyarországi ismert kerecsensólyom fészkelő állomány 80%-a ilyen traverzeken költ. A HNP működési területét különböző erősségű távvezeték rendszerek (750,400,220,120 kV-os) hálózzák be. Gyöngykaviccsal megtöltött műfészek tálca (Fotó: Balázs I.) Holló fészekben költő kerecsensólyom (Fotó: Balázs I.)
