Angi János – Lakner Lajos – Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2013 (Debrecen, 2013)
Történettudomány - Krankovics Ilona: Debreceni kereskedők nagyváradi kapcsolatai a 19. század első felében
DEBRECENI KERESKEDŐK NAGYVÁRADI KAPCSOLATAI A19. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN 125 között találjuk. Növényi cserzésű, feketére festett borjúbőr volt, melyet cipész- és nyerges munkákhoz használták. A duschleder bőröket - melyekből a kocsitetőket készítették - szinte csak a váradi kereskedés részére szerezték be. Ezek a darabokban árusított, nagyméretű bőrök különös gonddal készültek, hogy vízállóságukat illetően ne merüljön föl kifogás. A források arról árulkodnak, hogy a kereskedés legjelentősebb megrendelője az ott állomásozó katonaság volt. Némi túlzással kijelenthető: a katonák felszerelése, bőrrel való ellátása tartotta el a kereskedést. A kereskedésből vásároltak a váradi lószerszámosok is. Szépen megmunkált nyergeikhez a kereskedésben vették meg a hozzávalókat. A helyi tímár céh már nem tudott olyan mennyiségben és minőségben bőrt szállítani, mint ahogyan arra szükség lett volna. Szabad volt a piac. Hiába voltak itt is a helyiek érdekeit védő korlátok újra és újra írásba rögzítve, a kereskedelmi érdek folyton felülírta azokat. 1836 1837 1838 1839 1840-»“vétel eladás 2. diagram A nagyváradi kereskedés forgalma 1836 és 1840 között KERESKEDELMI HASZON A kereskedő 1836 és 1840 között az általa készített kimutatatásban föltüntette a szállított bőrök mellett azok nagyváradi értékesítési árát is. Igen értékes ez a forrás számunkra, mivel a vállalkozás történetéből, a kereskedelmi haszon nagyságáról igen megbízhatatlan adataink vannak. Év Beszerzési ár Eladási ár 1836 39967,00 44783,75 1837 34587,00 39438,08 1838 48846,58 54080,53 1839 51 217,50 56602,13 1840 46835,20 49177,50 Kereskedelmi haszon Ha összehasonlítjuk a két kereskedésben árusított különböző féle kötésekben és darabokban árusított bőrök árát, azt tapasztalható, Nagyváradon kötésenként 3-4 váltó forinttal kértek többet értük, mint Debrecenben.16 Az árak közötti különbözet nem túl nagy, de mégis tisztességes hasznot eredményezett. Mindenképpen megérte a kereskedés működtetésével járó törődést és fáradtságot. 60 000,00 .............................................................. 10 000,00 0,00 ..............V..........r........................V....I....i....i..... 1836 1837 1838 1839 1840 1841 1842 1843 1844 1845 1846 1847 1848 1849 3. diagram A Nagyváradra szállított bőr értéke váltó forintban Év Beszerzési ár Eladási ár 1836 39967,00 44783,75 1837 34587,00 39438,08 1838 48846,58 54080,53 1839 51 217,50 56602,13 1840 46835,20 49177,50 1841 49 943,00 1842 26523,37 1843 40318,67 1844 51 863,55 1845 52915,40 1846 52007,95 1847 41 244,43 1848 38499,00 1849 44 575,82 Újra egy sikeresnek induló és végig nagy haszonnal működő kereskedés képe rajzolódik ki a források alapján, amelyet az eddigi vállalkozásoktól az különböztetete meg, hogy működése folyamatos, töretlen volt, sikerességéhez nem férhet kétség. A nagy értékű szállítmányaikkal vonultak a szekerek Nagyvárad irányába. Gyakran az évi 40 ezer váltó forintot is meghaladta a szállítmányok értéke. 1836 és 1848 között 619.344 váltó forint értékű bőrt értékesítettek Kis Orbán (II.) János emberei a püspöki városban. Joggal vetődik fel a kérdés: ha ez a vállalkozás haszonnal és sikerrel működött, miért döntött a kereskedő annak felszámolása mellett. A valós válasz érdekében meg kell vizsgálni, hogy milyen haszonnal működött a kereskedés. Meg kell fejteni, mit rejtenek az imponálóan nagy számok, 16 4 Váradra küldött bőrök feljegyzése 1836-1850. A bőrök ára nagymértékben függött azok nagyságától, formájától, minőségétől, amely szinte darabonként változott. Emiatt igen nehéz az árak egybevetése. Az viszont biztonsággal elmondható, hogy ezekben az években egy fekete kordován csizma ára 3-4 forint között mozgott.
