Angi János – Lakner Lajos – Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2013 (Debrecen, 2013)
Történettudomány - Krankovics Ilona: Debreceni kereskedők nagyváradi kapcsolatai a 19. század első felében
126 KRANKOVICS ILONA mennyi volt ebből Kis Orbán (II.) János haszna. E vizsgálat során azonban csupán feltételezésekre lehet hagyatkozni. Egyetlen dolgot lehet bizonyossággal állítani: minél több kézen ment keresztül egy áru, az annál drágább lett. Kis Orbán (II.) János nem tudta függetleníteni kereskedői tevékenységét Lyka Anastasius érdekeitől. Bátortalan kísérletei mindig sikertelenek maradtak. Lyka nyájas, segítőkész modorával - leginkább pedig tőkeerejével, összeköttetéseivel és mozgékonyságával - elérte, hogy a Kis Orbán cég az ő érdekeit is képviselje, legyen az akár Debrecenben, akár Nagyváradon. Soha nem volt ez sehol szerződésben rögzítve, csupán a dolgok történtek úgy, hogy a nehéz helyzetből mindig ő jött ki haszonnal. Változás állt be a régi, a vállalkozás történetében évtizedeken keresztül meghatározó szerepet játszó kereskedőtársak életében is. Markó József, a híres Rozsnyói bőrgyár alapítója 1847-ben arról tudósította Kis Orbán (II.) Jánost, hogy megállapodásra jutott a fiával a gyára működtetését illetően. Az apa és fiú közötti megegyezés értelmében az idős Markó József végezte továbbra is a gyár termékeinek eladását, míg fia átvette a termelés irányítását. Nem ismerjük Kis Orbán (II.) János válaszát a Markó cég utódlását illetően, valószínű örült, hogy régi üzlettársa mellett, annak fia folytatja az apja által megkezdett munkát. Örült akkor is, mikor Lyka Anastasus fia vette át apjától a kereskedést. Gyermektelen férfiként azonban fájdalmas érzés volt vállalkozásának felszámolása mellett döntenie, amikor 1850- ben bérbe adta a még mindig haszonnal működő nagyváradi kereskedését.17 A kereskedőcsalád vállalkozása Kis Orbán (II.) János tevékenysége során élte fénykorát. Az ő vezetése alatt teljesedett ki a cég bőrkereskedése. A kereskedői szakértelmét városszerte elismerték. Az 1843-ban felépült debreceni István gőzmalom alapító részvényese. Igen megfontoltjó üzletember, az 1850-ben Debrecenben felállított Kereskedelmi- és Iparkamara alapító tagja, tanácsosa. Az 1846-ban alapított Debreceni Első Takarékpénztár tagja és részvényese. Megbecsültségére mutat, hogy 1860-tól 1874-ig a Debreceni Takarékpénztár aligazgatója is volt. 17 Déri Múzeum Általános Dokumentációs Gyűjtemény. Sz. 1910.877.6. A Déri Múzeum őrzésében lévő nagyon értékes bérleti szerződés, 1850. április 28-án született Nagyváradon Kis Orbán (II.) János és Mutter Ferenc között. A megállapodás értelmében a tulajdonos bőrkereskedése kezelését átadta, azzal a meghagyással, hogy a kereskedés tiszta hasznából kétharmad rész őt, mint tulajdonost illeti. A szerződésben leszögezik, hogy a jövedelemből minden év végén osztozni fognak. A házbér, év 500 váltó forint fizetését Kis Orbán (II.) János magára vállalta. Mütter Ferenc vállalta, hogy a kémkedésben dolgozó segéd élelmezéséről és fizetéséről gondoskodik. Sem készpénz, sem „jószágbeli" hitelezést nem tesz. A kereskedésben keletkezett estleges károkért saját maga tartozik felelősséggel. év termék mérték mennyiség érték 1836 bergstadti szattyán kötés 58 1594,00 darab 23 134,00 pár 15 19,00 1 747,00 daschleder darab 22 447,00 pár 7 267,00 714,00 fehér timsósbőr darab 7 92,00 kötés 8 80,00 172,00 fekete kordován kötés 210 7323,00 darab 19 88,00 pár 11 8,00 7419,00 fishleder kötés 14 215,00 215,00 fontos talp darab 92 3733,00 font 233 279,00 pár 158 141,00 4153,00 karmazsin kötés 21 800,00 800,00 lengyel kordován kötés 129 4552,00 darab 17 310,00 4862,00 rajtzi szattyán kötés 82 1845,00 darab 26 659,00 2504,00 sárga kordován kötés 6 274,00 darab 2 55,00 329,00 szirony darab 36 120,00 120,00 zsíros szattyán kötés 8 188,00 darab 8 176,00 364,00 23 399,00 1837 bergstadti szattyán pár 12 618,00 kötés 21 577,00 1195,00 daschleder pár 10 313,00 darab 2 44,00 357,00 fehér timsósbőr kötés 6 84,00 84,00
