Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Muzeológia - Gáborjáni Szabó Botond: A Debreceni Református Kollégium kiállításainak helytörténeti vonatkozásai
228 gAborjAni szabó botond az ország egyik kiemelkedő gazdasági és kulturális központjává. A „magyar Genf" múltjának értelmezése, tudatosítása, közkinccsé tétele nagy lehetőségünk és egyben kötelességünk" B. „Debrecen Kollégiuma, „az ország iskolája* évszázadokon át negyven vármegyéből vonzotta a hallgatókat. Növendékei között találjuk legismertebb irodalmáraink közül Szenei Molnár Albertet, Csokonai Vitéz Mihályt, Kölcsey Ferencet, Arany Jánost, Móricz Zsigmondot, Ady Endrét és Szabó iőrincet. Következésképpen olyan ismeretek közlésére van lehetőségünk, amelyek egy műemlék épületben szemmel láthatóak, kézzel tapinthatóak, ráadásul szorosan kapcsolódnak a legtöbb iskolai korosztály oktatási törzsanyagához" C. Talán a legfontosabb műtárgyunk maga az épület, amely „fogadta falai között történelmünk számos nagy alakját, Oratóriumában ülésezett 1849-ben a Habsburg-dinasztia trónfosztását kimondó Országgyűlés. A reformkorban diákunk volt az országgyűlési ifjak vezetője Lovassy László, Kuthy Lajos író /Batthyány Lajos miniszterelnök titkára/, Csányi Dániel, a Komárom várát megerősítő hadmérnök /Széchényi István titkára/a centralista Csengery Antal /a Pesti Hírlap főszerkesztője/ a „márciusi ifjak" közül Bulyovszky Gyula, Emődy Dániel, Irinyi József/a 12 pont megfogalmazója/ NyáryPál, /a Honvédelmi Bizottmány alelnöke/ Fényes Elek /a magyar statisztika tudományának úttörője/ a szabadságharc számos kormánybiztosa, főispánja, lapszerkesztője, tábornoka, tisztje és főtisztje, nem beszélve a nemzetőrséghez testületileg csatlakozó diákságról és három professzoráról." D. „Feladatvállalásra ösztönzőek a természettudományok debreceni eredményei, például a botanizálás hagyományai Méliusz püspöktől Diószegi Sámuelig és Fazekas Mihályig, számos volt diákunk, mint a város orvosaként is működő Segner János András (a Segner kerék, azaz a turbina feltalálója), a legendás Hatvani István professzor tanszéki elődeivel és utódaival együtt. További lehetőséget kínál a Múzeum értékes egyházművészeti gyűjteménye, ........Biblia-gyűjteményünk, illetve az a szerep, amelyet Debrecen játszott a magyar bibliakiadások történetében." A küldetési nyilatkozat záró mondatai így hangzanak: „célunk, hogy az iskolák tudatosan építsék munkájukba a múzeumi ismeretszerzést. Legyen intézményünk ismét az, ami Pápai Páriz Ferenc 18. századi latin-magyar szótára szerint a múzeum szó jelentése volt valaha: „Tanuló ház" amely egyúttal minden korosztály számára az igényes művelődés, ismeret-, és tapasztalatszerzés színhelye." A régi szótárban szereplő „Tanuló Ház'-nál tömörebb és korszerűbb összegzést aligha találhatnánk a múzeumok mai törekvéseire! Talán az iméntiekből is érzékelhető, hogy a Református Kollégium Múzeuma kivételes helyzetben van helytörténeti vonatkozásban. A Kollégium 1905, azaz a városi múzeum alapítása előtt még a céhes tárgyakat és iratokat is befogadta, sőt eredetileg a város hóhérpallosa is ide került. 1711-ig a királyi harmincados volt a település egyetlen római katolikus lakosa, újonnan választott polgármesterét még 1849-ben is automatikusan 9 9 A fogalom eredetileg pusztán azt jelentette, hogy a Debreceni Kollégiumot az ösz- szes többi református egyházkerület felhatalmazta arra, hogy diákjai az ő területükön is adományokat gyűjtsenek. a presbitérium világi vezetőjévé választották. Gyakorlatilag minden kiállításunkban bőségesen szerepelnek helytörténeti vonatkozású tárgyak. A téma szempontjából a legfontosabb a Kálvinista Róma, Magyar Genf, Keresztyén Respublika. Miért éppen Debrecen? című új kiállításunk. Mielőtt (a forgatókönyvek írójaként) a kiállítás néhány lényegi eleméről szólnék, vázolni szeretném, hogy mi szokott napjainkban történni egy hasonló feladat megoldásakor múzeumi közegben.'0 A forgatókönyv írója, a kiállítás rendezője szakmai célokat követve (melyek között szinte bármi lehet: megemlékezés, összegzés, új ismeret közlése) tárgyak, képek, dokumentumok és szövegek segítségével hoz létre egy üzenetet hordozó közeget, melyet a látogató dekódol, vagy legalábbis megérteni próbál. A befogadás, a megértés függ a rendezők és a látogatók élményeinek, kultúrájának, értékrendjének közös voltától is, bár régóta nem ismeretlen a provokáció szándéka sem, amelynek „sikere" egyáltalán nem tételezi fel az érintett felek „élményközösségét". A forgatókönyv lényegében olyan ismeretek és szándékok halmaza, amelyek elősegítik, hogy a bemutatott tárgyaknak (valóságot tükröző elemeknek) jelentésük legyen, és megkönnyítik, hogy ez a jelentés az említett üzenet megértését szolgálja. A szakirodalom igen gyakran őrlődik azon a problémán, hogy a múzeum a tárgyakat szükségképpen kiragadja eredeti kontextusukból, ezért elkerülhetetlenül fikció születik. Különösen kényes kérdés lehet a vallási eredetű tárgyak új összefüggések között való megjelenítése." Hogyan tudja egy múzeum visszahelyezni a vallási örökség körébe tartozó tárgyak funkcionális vagy szimbolikus tartalmát eredeti kontextusába? Egyházművészeti kiállításunk például arra tett kísérletet, hogy bölcsőtől koporsóig tartó utunk természetes fordulataihoz és nagy választásaihoz kapcsolódó egyházi szertartásokat,12 illetve a monoton hétköznapok folyamatát ünnepeivel tagoló (az időfolyamot strukturáló) egyházi év időkerékszerű forgását használja fel az eredeti kontextus jelzésére. Valóban utalásképpen, látens módon, de az esztétikai szempontok alapján kiválasztott klenódiumokat mégis funkcionális összefüggések közé emelve. A gyakran idézett szemléletes meghatározás szerint egy kiállítás félúton van a lexikon és a színház között, amely átmenetben az utóbbi években minden bizonnyal nagyobb szerep jut a teátrális megoldásoknak és az élvezhető formában történő tálalásnak, mint korában. A beszédes tárgyak kiemelkedő szerepe emlékeztet a textológiai irodalomban emlegetett ún. „indikátor" kifejezések jelentőségére, melyek a megidézett korok jegyeit, hitelességét, lenyomatát hordozzák. A forgatókönyv írója is dolgozik szövegekkel, tudományos felkészüléssel alakítja ki a „saját verzióját", de a lényeget természetszerűleg a látvány fejezi ki. Időnként felvetődik a kérdés, hogy kibeszélendő témákhoz keressük-e a megfelelő tárgyaló Az előadás egy rokon szakma képviselői körében hangzott el, annak tudatában hogy az egyes gyűjteményi ágak (a könyvtár, a levéltár és a múzeum) képviselői eltérő módon gondolkodnak a kiállítások megvalósításáról. 11 Lásd bővebben: Remembering religious heritage. The musealisation of religious objects: recontextualisation of functional, semantic and symbolic content. ICOM NEWS, vol 64, No 3,2011. november 9.p. 12 Például születés, halál, konfirmáció, esküvő.
