Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Természettudomány - Molnár Zsolt–Hoffmann Károly: A hortobágyi pásztorok növény és növényzetismerete. II. A telkes helyek, útmezsgyék, csatornapartok és szántóföldek növényei, valamint a nem őshonos fásszárúak
32 MOLNÁR ZSOLT-HOFFMANN KÁROLY paraszt vaavok (mert gyom). Népi taxonómiájuk: Nem mindenki ismeri fel. Az árvacsalánok csak részben válnak le az Urtica-fajok csoportjáról (valami csalán, neve nincs). Többen nem tudnak nevet az árvacsalánokra, bár ismerik őket, és tudják, hogy csalánfélék (a csalánfélékhez szoktam azonosítani). Képről többször mentának tévesztették, terepen nem, mert ott meg tudják szagolni. A Lamium album a fehér csalánt (egy adat). Egyéb adatok: Dalból ismerem: árvacsalán szúrta meg a kezemet. Erodium cicutarium (bürök-gémorr) (adatszám: 3). Száraz gyomtársulások és zavart szárazgyepek gyakori faja. Ismertsége: n.é. Népi nevei: Gólyacsó'r(virág). Népi taxonómiája: Akit kérdeztünk, ismerte, de kevés adatunk van. Geranium pusillum, columbinum, rotundifolium (apró, galambláb és kereklevelű gólyaorr) (adatszám: 6). Száraz gyomtársulások és zavart szárazgyepek gyakori fajai. Ismertségük: 67% (kicsi minta). Népi neveik: Gólyacsó'r. Népi élőhely-meghatározásaik: Hodály körül/tanyakert / erdőben / legelőn nincs. Egyéb jellemzői: Kerek levele van. Népi taxonómiájuk: Kevés adatunk van. Többen ezt a nevet nem ismerik, többen ismerik a növényt, de nevet nem tudnak. Egyéb adatok: Ha a rence lemegy, ezzel szokott felfordulni / őszön, a hodály körül, ahol megújult, felfordult vele/az erdő evvel fordút fel. Descurainia sophia (sebforrasztófű) (adatszám: 6). Száraz gyomtársulások gyakori faja. Ismertsége: n.é. Népi taxonómiája: Valamilyen szinten ismerik (pl. telkes helyen, azaz termőhelyét tudják). Nem mondja senki sem, hogy nem ismeri. Ugyanakkor vélhetően csak felszínesen ismerik, és a vadkapor és vadrepce nevet adják neki, külleme alapján. Vélhetően nem önálló népi taxon. Asperugo procumbens (magiszák) (adatszám: 1). Száraz gyomtársulások szórványos faja. Ismertsége: n.é. Népi nevei: Piszokfű (nem név!). Ötmezsgyék, csatornapartok fajai Elymus repens (közönséges tarackbúza) (adatszám: 50). Mindenféle zavart száraz élőhelyen (gyepeken, szántókon, parlagokon, útszéleken), de a szikes és ártéri réteken is gyakori. Ismertsége: 86%. Népi nevei: Szinte mindenki taracknak nevezi. Jelzősen: tarackosfű. (A kacsaperje név is előkerült, de nem tudjuk, mit jelent.) Népi élőhelv-meghatározásai: Mindenütt, kerítés mellett / kertben, búzafődön, ahol nem művelik, legelőn nincs /szántófődön, kertben /szántófődön, tanyahelyen /szántóterületen, műveletlen fődeken, ahol nem szeretnek kapálni / ahol nem szántják / ta- rackos mező / szántófődön, gyep közepibe is, tarackos gyep/ahol nem jól szántják/szántófődeken, ugarfődeken. Népi felhasználási módjai: Pocsék valami (mint gyom) / borzasztó szereti a jószág íződön levágva meg tudja etetni. Eovéb jellemzői: Ha tízfelé vágjuk, tíz tű (tő) van belőle / tátika, meghúzza, nyílik szétfele. Népi taxonómiája: A legtöbben ismerik, nevét is tudják, terepen is elég jól felismerik. Olykor összevonják, illetve gyepen tévesztik az Alopecurus pratensis-szel (pipaszúrkáló, tarackos rozsnyós valami /telkes helyen taracknak nevezte, aljas helyen perjének / kertben levélről: tarack, legelőn kóróról: vadárpa, fenyer, nem tarack I a pipaszúrkáló is ehhez hasonló). Máskor csak a névhasználat zavaró, de nem téveszti össze a két fajt (a zöld levél: tarack, a száraz kóró: pipaszúrkáló, de az ecsetpázsit levele és kórója: perje). Szántón és kertben elég biztosan felismerik, gyepen bizonytalanabb a felismerése (Nem tarack, bár hasonló. De az! / tarack! nem perje, nem komócsin...). Ugyanakkor többen a télvégi, füzérkék nélküli kóróikat is biztosan elkülönítik. Ritkán: komócsinhoz hasonlít (valami nagy fű a laposban értelemben). Furcsa tévesztés: valamilyen csenkesz[sic), más valaki: fehér csenkesz (mintha vetett fűnek gondolná). Gyakran összevonják a Cynodon-nal (lásd ott). Egyéb adatok: (Az egyik ember) felvágta (a tarackot), teleszórta a másik fődjét I régen nem vót (a pusztán), a jószág kivitte a hasába (a faluból a magját, és ott kikelt). Lactuca serriola és Sonchus spp. (keszegsaláta és csorbókafajok) (adatszám: 37). Útszéleken, szegélyekben, magasabb gyomnövényzetben mindenfelé gyakoriak. Ismertségük: 100%. Népi neveik: Minden esetben csorbóka a neve mindkét fajnak. Népi élőhely-meghatározásaik: Jó földön, mindenfele/kertben is/lapos, rétes helyen /szántófődi/szántón /szántón, kövér helyen, kertben / telkesebb helyen / ugarfődeken / vetések közt / vetett helyen. Népi felhasználási módjaik: Liba, kacsa is szereti / nyúlnak / szereti a disznó legelni / hasznos növény, szereti a jószág / jószág imádja / szereti a birka. Egyéb jellemzőik: Keserű, levet ereszt / tejes valami / majdnem olyan, mint az aszott. Népi taxonómiájuk: Mindenki ismeri, nevét is tudják, terepen is biztosan felismerik. Látják, hogy eltérnek, de mégis ugyanaz a nevük, jelzős megkülönböztetés sincs. Egyesek egynek látják a két fajt. Ritkán a Taraxacum a csorbóka (vö. tejes az is). Lathyrus tuberosus (mogyorós lednek) (adatszám: 35). Zavart szárazgyepekben, szántókon, ugarokon, parlagokon, útszéleken egyaránt gyakori. Ismertsége: 100%. Népi nevei: Leggyakoribb nevei a fődimogyoró és a mogyorófű, ritkán babó, mogyoró, mogyoróvirág, vadbökköny (nem tévesztés). Népi éló'helv-meahatározásai: Útfeleken, dűlőutakon / kertekben, szántóknál /szántófőd, ugarfőd /szántófődeken /szántófődeken, útfél eken / szántó fődön, jó fődbe/ vasút ódalában / szántón / árokpart / partos részen, lapos oldalt/nincs a réten (értsd: a pusztán) /szántófőd/ árokpart. Népi felhasználási módjai: Gyerekkorukba rendszeresen ették a gumóját. Eovéb jellemzői: Ősszel, mikor szántják kifele... (akkor látszik a sok mogyoró) / lila / de hogy van-e mogyorója?/szeretem, egyem meg! Népi taxonómiája: Mindenki ismeri, nevét is tudják, terepen virágosán biztosan, levelesen is elég jól felismerik. Conium maculatum (bürök) (adatszám: 27). Útszéleken, hodályok körül, felhagyott tápanyagdús helyeken, erdó'széleken közönséges. ]£ mertséoe: 100%. Népi nevei: Egyetlen neve van: bürök. Népi élőhelv- meghatározásai: Lucernában / mindenütt, telkeken, kertben is, száraz fődeken / tanyásabb helyen, hodály háta megett, kövérebb fődön / víz környíkin /szántások/árokparton, ganédombon /trágyás fődeken, városi terület, lebontott tanyahelyen. Népi felhasználási módjai: Liba megdöglik, juh nem döglött meg / vadnövény. Népi taxonómiája: Mindenki biztosan ismeri. Rubus caesius (hamvas szeder) (adatszám: 20). Üde árkokban, csatornaszéleken, szántók szélében, erdőkben gyakori. Ismertsége: 100%. Népi nevei: Leggyakoribb neve a szeder, néhányszor vadszeder, egyszer szederinda és fekete szeder. Népi élőhelv-meghatározásai: Árokpart, nedves vagy telkes részen /árkos mozgatott fődön, vetés szélén, vasútódalban,
