Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Természettudomány - Molnár Zsolt–Hoffmann Károly: A hortobágyi pásztorok növény és növényzetismerete. II. A telkes helyek, útmezsgyék, csatornapartok és szántóföldek növényei, valamint a nem őshonos fásszárúak
A HORTOBÁGYI PÁSZTOROK NÖVÉNY- ÉS NÖVÉNYZETISMERETE 31 vénynév elhangzása után azonnal hozzáteszik: azt erősen fáj/azt erősen fáj / borzasztóan szúr / csesznye / de aztán szúr / de nagyon fáj / de pocsék/erősen fájó/erősen fájó/erősen szúr/keményen fáj/nagyon fáj, mer az igazán tudja!/s erősen fáj, kurva anyját / semmire sem való / tövestül húzom/de borzasztó fáj/mint a sünkutyának (a tüskéi) /szúrókája van, bokros, tövises. Népi taxonómiája: Szinte mindenki ismeri, nevét is tudják, terepen is felismerik. Néhányan bizonytalanok (szamártövisk (ezt többen is mondták)/nem cigánymogyoró, nem a gyengénszúró, de (mégiscsak) lehet cigánymogyoró). Néhányan tévesztik vagy összevonják a másik Xanthium-fajjal (ill. ez is pinagereblye! - azaz horgas termésű). Egyéb adatok: Hívtuk azt mindenfélének. Carduus acanthoides (útszéli bogáncs) (adatszám: 34). Száraz gyomtársulások, zavart szárazgyepek gyakori faja. Ismertsége: 94%. Népi nevei: Szinte mindig szamártövisk, néhányszor egyszerűen tövisk, egyszer-egyszer szúróvirág, kattankóró, szamártövis, bogáncskóró, szúró, nyári tövisk, töviskrózsa, valamilyen bogáncs. Többek szerint nem szamártövisk a neve, de nem tudják, hogy mi. Két ember felcseréli a nevet a gyengénszúróval. Népi élőhelv-meahatározásai: Fotonként kerül / nem szikes, dudvás (trágyás) területen/tarkafődön/megkerülminden felől /mezőkön, házaknál is / fekete porong, laposszél/feltört fődekbe, kopár legelőkön. Népi felhasználási módjai: Irtani kellett /frissen kaszálva a jószág megeszi / ilyen semmi tövisk/a szamár a legelőt otthagyta, kereste, tövig leette, juhásznak ki kellett vinni a kapát/zsebkéssel szúrtuk ki / irtani kellettmezőkön, szántófődön is. Eavéb jellemzői: Hegyesebb levele van (mint a C. nutans-nak)/borzasztóan ontja a virágát/borzasztóan szúr. Népi taxonómiája: A szamártövisket szinte mindenki ismeri, de a név alá többféle szúrós fajt is besorolnak. Kevesen különböztetik meg az egyes fajokat [szamártövisk többfajta van/több változata van, ki minek mondja), és csak néhányan használnak rájuk külön nevet. A C. acanthoides talán a típusfaj, ezt látják, irtják a legtöbbet [ez egy egyszerű tövisk). Tévesztés lehet a gelicetövisk, gyengénszúró név. Carduus nutans (bókoló bogáncs) (adatszám: 19). Száraz gyomtársulások és zavart szárazgyepek gyakori faja. Ismertsége: 47% (bár, mint szamártövisk, szinte mindenki ismeri). Népi nevei: rózsatövisk (ez talán a leggyakoribb), tövisrózsa, rózsás tövisk, szamárrózsa, aszottrózsa?. Egyéb jellemzői: Nagyrózsálya van/lilább virága van / bordót nyidk. Népi taxonómiája: Mindenki azonosítja valaminek a növényt, de többeknek egyszerűen szamártövisk [valamilyen tövisk, van többfajta /szamártövisk ez is). Van, aki furcsa nevet használ rá (kattankórótövis). A nevek arra utalnak, hogy ez a szamártöviskfaj egyesek számára még/már külön népi taxon (pl. rózsatövisk, nem szamártövisk!). Cirsium vulgare (közönséges ászát) (adatszám: 3). Száraz gyomtársulások és zavart szárazgyepek gyakori faja. Ismertsége: n.é. Népi nevei: Szamártövisk. Népi taxonómiája: Senki nem különítette el változatként (ez is tövisk, ez másféle/szamártövisk rokona). Onopordum acanthium (szamárbogáncs) (adatszám: 10). Hodály- környékek, útszélek, felhagyott állások gyakori faja. Ismertsége: 56% (alulbecslés, mert sokan a szamártövisk név alatt ismerik, mint változatot). Népi nevei: Általában egyszerűen szamártövisk a neve (egy esetben: bokros tövisknek elneveztük). Meglepően nincs jelzős szerkezetű neve. Népi élőhely-meghatározásai: A Pozsgán-kútnál. Népi felhasználási mód- jai: Jószág nem eszi. Egyéb jellemzői: Nagyobb tövise van. Népi taxonómiá- ja: Szamártövisk, de a három nem egy fajta!/ez is olyan (minta C. nutans). Carthamus lanatus (pórsáfrány) (adatszám: 26). Hodályok és gé- meskutak környékének, szikár területeknek, csatornatöltéseknek nem ritka faja. Ismertsége: 91%. Népi nevei: Vadsáfrány (vadsáfrán, sáfrány - Nádudvaron és Kunmadarason) és kecskerágó(tövisk) (csak Kunmadarason - lehet, hogy csak egy ember találmánya, ami elterjedt a szomszédos pásztorok között), máshol tövisk (további adatokra lenne szükség). Népi élőhelv-meohatározásai: Csatorna- és gátoldal. Egyéb jellemzői: Szúr/elterül a fiatal levele. Népi taxonómiája: Legtöbbek számára egy külön taxon, gyakran külön névvel. Máskor - bár ismerik - nincs neve (számomra neveden) vagy egyszerűen tövisk [valamilyen tövisk/egy töviskféle). Bon- dor családjába tartozik (ez tévesztés?). Egyéb adatok: Fényképe kapcsán mondták a következőt: leszakítod, megszárad, olyan, mintavír, olyan mágikus anyag vöt, vérfűnek hívta egy öreg néni, bűbájos fű, nem, nem igaz az!; Jóska mondta (a nevét), azóta mi is így hívjuk (kecskerágó). Malva neglecta és pusilla (papsajt és apró mályva) (adatszám: 39)- Taposott gyomtársulások gyakori fajai. Ismertségük: 97%. Népi neveik: Uralkodó nevük a mályva, ritkábban mályvafű, ritkán vadmályva, ződmályva, kerekmályva, kacsatalp (cakkos levelű, kerti). Termése a pogácsa, ritkábban papsajt, cipó, papsipka, húskenyér. Népi élőhelv-meohatározásai: A legelőn / kertben, árokparton, szántófődi, legelőterületen nem nagyon van/udvarban is megterem, árokparton/szemétdombokon, telekaljban (szélin), kinn a pusztán/sok helyen / vetve is; nagyra megnő a határban is/bárhol/ trágyásabb területen / ugarfődön, telken / árokpart / telkeken / erdőszéleken / telkes helyen, hodály körül. Népi felhasználási módjai: Az se utolsó növény, disznó kegyetlen szereti, tehén is. Egyéb jellemzői: Pogácsás, még nem láttam virágozni / cipó / ebből lesz a papsajt /pogácsa/papsajt/pogácsája van/több része fehér/kereklevelű. Népi taxonómiája: A mályvákat nagyon jól ismerik (többféle van). Csak részben leváló taxon a fehér mályva (talán, mert átvették gyógynövénynek). Urtica urens (apró csalán) (adatszám: 25). Épületek falainak tövében nem gyakori (fogyatkozóban). Ismertsége: 84%. Népi nevei: Leggyakrabban ez is csalánt, olykor árvacsalán(t), vadcsalánt, jelzős szerkezettel rendes csalán, kicsi csalánt. Népi élőhely-meghatározásai: Ázott fődeken, ház mellett/faluban/legelőn nem, félreesőbb részen, tanyahelyen/házaknál / kerítés tövében, telek / erdő mellett, hodály körül, városszél / kertekben. Eovéb jellemzői: Kicsike, 30 cm/erősebben csíp/kicsi/olyan futó/kegyetlenül csíp / úgy szúr / apró, csipkés, piszkosul csíp / aprólevelű. Néoi taxonómiája: Sokan ismerik, elkülönítik, terepen jól beazonosítják, bár külön néven csak néhányan említik (rendes csalán, árvacsalán(t)). Lamium purpureum és amplexicaule (piros és galléros árvacsalán) (adatszám: 15). Száraz gyomtársulások és zavart szárazgyepek gyakori fajai. Ismertségük: 80%. Népi neveik: Uralkodó nevük az árvacsalán(t), ritkán pecérke, vadcsalánt, szelíd csalánt, csirkevakító, dongóvirág. Népi élőhely-meghatározásaik: Temetőben tavasszal/árokparton /öreg lucernában. Egyéb jellemzőik: Nem csíp/nem szúrós/haragszom rájuk, mióta
