Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Természettudomány - Molnár Zsolt–Hoffmann Károly: A hortobágyi pásztorok növény és növényzetismerete. II. A telkes helyek, útmezsgyék, csatornapartok és szántóföldek növényei, valamint a nem őshonos fásszárúak
30 MOLNÁR ZSOLT-HOFFMANN KÁROLY kékén /telkes részen/határban legelőn is, hodály körül/telkes helyen, állások környékén /sajnos sok helyen van/telkes fődeken. Népi felhasználási módjaik: Tavasszaljó hamar jóllakott (az állat) /attól isten őrizz, pocsék valami/fene borítsa be!/gyalázatos/kutya valami az! / a renden is kijön / gyalázatos valami/az olyan csesznye! / piszok valami, azt útálom! Egyéb jellemzőik: a kutyának bemegy (a lábujja közé) /pulinak nem jó, rövid, sima szőrűnek nem megy bele/búvik belefele/hegye pattog kifele/az baszik a kutyának a lábán. Népi taxonómiája: Mindenki ismeri, nevét is tudja, terepen is felismeri, akár virágzat nélküli tavaszi fú'csomóját is. Egyéb adatok: Irtani?: (csak úgy) ha lelegelte, másképp nem bírt vele az ember/ ha lekaszálod, hogy ne hányja, (akkor is, ha) eljött az ideje, tőből kilöki a szúrókáját! / kiirthatatlan / (ha) még a szárában nem jön a feje (levágod), még harmadjára is, (mégis) szórja a fejit, tele leszel mancsával/azért vágjuk le a telket, ne menjen a birka lába közé. Capsella bursa-pastoris (pásztortáska) (adatszám: 45). Száraz gyomtársulásokban, zavart gyepekben gyakori. Ismertsége: 98%. Népi nevei: Több gyakoribb neve is van: kanálfű (a Déli-Hortobágyon, Kunma- darastól-Nádudvarig), kanálikó (Balmazújvároson), pásztortáska (sokfelé), ritkábban kásafű, csörgőfű, ritkán rence, táskafű, disznótáska. Többen több nevét is ismerik [kanálfű, pásztortáska, csörgőfű), ugyanakkor a máshol elterjedt neveket sokan nem ismerik (pl. a kanálikót). Népi élő- helv-meahatározásai: Telkes helyen, árokparton /szántófődeken, partosabb, telkes helyen, lucernafődön / telkeken, szántófődön /ugaron, lucerna /szántófődön, mezőkön/lucernásokban / vetésszélen, szíkfótokon nincs / lucerna/árokpart, átmentén/árokpart, útfélen / szántófődi / lucerna / vetésen van, lucernafődön főleg. Népi felhasználási módjai: Azse hasznos / inkább gyomnövény, lucernát kiöli / (játék): meghúzgáltuk, pergettük /a lucerna tiszta rence!; míg kövér, megeszi a jószág /ha a lucerna kanálikós, nehezen alszik meg a tehén teje, felsavózik / az ősszel meglegeltetett lucernában tavasszal kevesebb a rence. Egyéb jellemzői: Nem jellemezték! A kanálikón van a pásztortáska! Népi taxonómiája: Majdnem mindenki ismeri, nevét is tudják, terepen is biztosan felismerik, más fajhoz nem kapcsolják. Néhányan bizonytalanabbak, hogy egy taxonról van-e szó [a csörgőfű a kanálfűhöz hasonló /pásztortáska-hasonmás!). Eovéb adatok: Megtanultam (a hivatalos nevét)/Krapszellaburzapasztőrisz/pásztortáska a rendes neve /szaknyelven pásztortáska / TV-ben pásztortáska! Atriplex tatarica (tatárlaboda) (adatszám: 57). Ősi szikesek, ezenkívül taposott szikes és / vagy trágyás helyek gyakori növénye. Ismertsége: 98%. Népi nevei: Uralkodó neve a sósparé(j), csak Nádudvaron fodrosparé (máshol ezt a nevet nem ismerik; valaki mindkét nevét ismeri), ritkán sósparaj. Népi élőhely-meghatározásai: Ahol jó a talaj, trágyakazal tövibe, állásokon / szántó főd szélibe, Kösi-parton / kövér, trágyás, dudvás fődet szereti / házaknál, szántófődön, legelőn is, trágyás fődet szereti/legelőn nem annyira van, nem érkezik megnőni/kövér, trágyás fődön /partosabb vidéken, szántókon / vert utakon / dudvás helyen, trágyás, az akol udvarán/tanyahelyen/telkes helyen, kertben, útféleken, szántófődön. Népi felhasználási módjai: Jó takarmány, ha idejében van levágva, marhának is/jószág szereti / jószágot felfújja / disznó szereti / Oroszországban ettük, forró levesbe dobtuk, aki nem evett meg mindent, nem élte túl/szereti a jószág, (ha) jóllakik (vele), megőrüf(megőrült) a vízír! / daráltattuk, a sertés nagyon szereti/jó takarmánynak/sertésnek, birkának. Eovéb jellemzői: Fut/az is fut/elágazó, futó/elfekszik/ha megtörik, sós/szétterül. Népi taxonómiája: Szinte mindenki ismeri, biztosan felismeri, nevét is tudja. Igazisósparéj. Kopasz ága: futó porcsin (ez tévesztés). Cardaria draba (útszéli zsázsa) (adatszám: 42). Száraz gyomtársulások, zavart szárazgyepek gyakori faja. Ismertsége: 93%. Népi nevei: Leggyakoribb neve a kásafű, néhányszor pulykakása, gólyafű, ritkán szappanfű, gólyahír, kásaparéj. Többen a kásafű és a pulykakása nevet is tudják. Népi élőhelv-meahatározásai: Kint a legelőn, árokparton / telkes helyen / ugar részen /partos részen /partos részen /szántófődön /szántófődön, árokpart, útfélen/valamikor szántófődbe, kanálispart/szikes helyen, árokpart / lucernában, szántófődön / tanya közelében legelőn / útszélen. Népi felhasználási módjai: Télen szereti a magváér. Egyéb jellemzői: Tavasszal (zöld), félnyárig, (utána) levénül / fehér virága van / mint a kanálfű, nagyobb a levele, virágja bozótokban, mint a karból. Népi taxonómiája: Majdnem mindenki ismeri, nevét is tudják (néhányan: elfelejtettük/tudlak, de mégse tudlak, majdnem tudom), terepen is jól felismerik (pl. 10 cm-es vi- rágtalan példányról is). Kisebb tudásúaknái olykor kapcsolódik a cickafarkhoz, kanálfűhöz és a vadszíkfűhöz. Lolium perenne (angolperje) (adatszám: 29). Száraz és üde, taposott gyepek gyakori faja. Ismertsége: 74%. Népi nevei: Több neve van: disznófű (Nagyivánon, Nádudvaron), mancsifű (Karcagon, Kunmadarason), szurkos tippan (Balmazújvároson), ritkán: cigánytippan, fűpázsit, fekete tippan. Népi élőhelv-meahatározásai: Telek szélén, igényesebb, minta tippan/álláshelyen, tanyakertben/lapos széliben / hátasfődeken /feketefőd kell, feketeporongon /legelőn/laposszéleken. Népi felhasználási mód- jaj: Kegyetlen jó mező, egész nyáron, esős idő van, egzisztál mindig/ősszel is/hasznos/aholjó a mező (belőle), úgy szereti (a birka), mint a csorbókát a disznó. Eovéb jellemzői: Kurtább, mint a tippan/minta búzakalász/zöldesszürke a feje/nem veresedik/kicsomósodik/még nem láttam a virágát, csak a bokros levelit/van magja is. Népi taxonómiája: Igen sokan ismerik, sokan a nevét is tudják, terepen jól felismerik. Olykor nem ismerik, tévesztik vagy találgatnak (vetett csenkesz?/tarack/perje/perje/perjefű/vad változata a fenyer/ha megnőrozsnyó vagy vadzab). Meglepő lehet, de levélről (fűcsomóiról) biztosabban ismerik fel, mint virágzatáról. Többször azt más fajhoz tartozónak is vélik (pl. levele: szurkos tippan, ugyanott vi- rágzata: valami tippan...). Xanthium spinosum (szúrós szerbtövis) (adatszám: 45). Ho- dályok környékének gyakori faja. Ismertsége: 96%. Népi nevei: Uralkodó neve a gyengénszúró, ritkán (részben vélhetően a tudás eróziója, pl. a másik Xanthium-mal való névtévesztés, illetve felszínes tudás miatt) barcsi, szamárszúró, gelicetövis(k), cigánymogyoró, pinarajtaja, szerbtövisk, szamártövisk, macskatövis(k), kutyatövisk, pinaszőrlétra, gyengénszúrótövisk, gyengeszúróka. Népi élőhelv-meahatározásai: Telkes helyen / hodályok környékén, hodály háta megett, telkes részen, kövérebb fődön /jobb helyen, állások környékén /szántó főd, legelőn is telkeken / parlagfődön/telken/állások szélibe/mindenütt, magját elszórja. Népi felhasználási módjai: Irtani kellett / kaszálni szoktuk. Egyéb jellemzői: A nö-
