Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Természettudomány - Molnár Zsolt–Hoffmann Károly: A hortobágyi pásztorok növény- és növényzetismerete. I. Szikesek, rétek, mocsarak és löszgyepek növényei, valamint az őshonos fásszárúak és erdei lágyszárúak
a hortobágyi pásztorok növény- és növényzetismerete 21 kaszálni/ jó takarmány /csak ősszel eszi meg/meszelőt csináltak belőle /jószág sem szereti / apró, értékes fű / vetették is / hitvány valami /nem tart sokáig/lelegeli/meszelőt is csináltak belőle/kast összefogni/jószág szereti / Meszelős Boris 30-40 kg-ot vitt haza a hátán, fésülte, 15 cm-es fejjel árulta, aztán engedtük, nyírtuk, évente kettőt (használtunk) /birka sem eszi. Eavéb jellemzői: Mint a cérna, fényes, csúszik / azt szerették kaszálni, olyan sűrű vót... /sűrű, mint a fenyer, olyan, mint a tippan töve / nem fogja a kasza/nem hányja ki a fejit (mint a tippan) /szinte össze van aludva a gyep /nem fogja a kasza, sűrű, apró, vékonyszárú /minta bunda szőre / vékony szárú, selymes fű / nehéz kaszálni / virágja, mint a pacsirtataréj / sűrű, mint a bundaszőr / hajlékony, vékony, ződ/nem fogja a kasza, sűrű, ződ, egy szál jön fel, hamar megrogyik / sűrű gyepek, keskeny levele van, sűrű foltokban, elteríti az egész portát (legelőt) / több levelű, sűrűbb (mint a Festuca pseudovina) /a sarló is nehezen viszi, kora tavasz- szal van, az nem hoz termést, de van neki!, többágas termése van /kaszálni nem lehet / vékony szárú / nincsen magja / csúszós /selymes, sűrű / ez Is a tippan alja / keskeny levele / szélesebb, sűrűbb, minta tippan / alacsony, selymes, fogja a kasza / kegyetlen nehéz kaszálni/70 cm, nem vót törzse. Népi taxonómiája: Szinte mindenki ismeri, névről biztosabban, mint terepen. Egyesek szerint a tippan egyik fajtája (tippan változata/a tippan valamilyen rokona/tippan, de nem az a kik). Hasonlítják a szintén sűrű levelű Agrostis-hoz is (fenyérféle vagy tippan/hasonlít a fenyerhez! fenyer ága-boga rokona), illetve az arankához [arankáhozhasonlít). Terepen olykor tévesztik (pl. sűrű Festuca rupicola-val, Carex praecox-szal). A virágzatot többen nem kapcsolják a sűrű levélzethez (nincsen magja). Van, aki nem ismeri (rámondják: vadzab/veresnadrág). A bundaszőr egyrészt ennek a fajnak a neve, másrészt mindenre mondják, sűrű, mint a bundaszőr /lucernára is lehet mondani, össze van ragadva, sűrű. Eavéb adatok: Ava- ros, (ezért) élő növény nem terem benne, kiég belőle, sűrű avarja van/ősgyep / réti perje (e fajra mondva). Cynodon dactylon (csillagpázsit) (adatszám: 40). Szárazgyepekben, útszéleken, parlagokon és szántókon egyaránt gyakori. Ismertsége: 97%. Népi nevei: Szinte mindenki taracknak nevezi (egyszer: sárkányfű). Olykor jelzős szerkezettel: futó tarack, kúszó tarack. Van, akinek a tarack, a nádtorzsa. Népi élőhelv-meahatározásai: Jobb minőségű legelő kell neki. Népi felhasználási módjai: Gyalázatos. Egyéb jellemzői: Ősszel kiszántjuk, feltesszük a kemence tetejére, tavasszal kihajt/ha két évig a pádon van, akkor is kihajt/egy hétig a napon van, meggyökerezik/elfut/fut a földön / feltépi az ember tucatjává, jön felfele. Népi taxonómiája: Legtöbben ismerik. Sokan összevonják az Elymus repens-szel (mind a kettő tarack/rokonok/{i kettő ugyanaz) csak ott jól érzi magát / csak még nem nőtt meg annyira). Máskor: az egyik szétáll, a másik egyenest áll. Fotóról többen nehezen ismerik fel, mert nem annyira a virágját, mint a tarackját ismerik. Eryngium campestre (mezei iringó) (adatszám: 58). Szárazgyepekben és útszéleken gyakori. Ismertsége: 95%. Népi nevei: Nincs egyeduralkodó neve, gyakoribb nevei az ördögszekér, szélhajtótövisk, forgótövis(k), pinarajtaja/rajtoja, bondortövis(k), ritkábban: ördögkerék, tövisk, ritkán: bondora, pinalajtorja, pinabozdorja, pozdorja, széltövisk, pinabondor, gelegonya, pinagereblye. Van, aki több nevét is ismeri [bondorszúró, forgótövisk/ forgótövisk, az ördögszekért ismerik? - ezt is ismerjük, nem használjuk), sokan vannak, akik nem ismerik a máshol gyakran használt neveket. Tévesztés vagy téves névhasználat lehet: iglicetövisk, gyengénszúró, sóslórium, szamártövisk (időnként furcsán átszaladnak a nevek egy másik fajra). Van egy-két ember, aki a növényt jól ismeri, de nevét nem tudja {jobb fődeken /valamiszúróka). Tulajdonság megjelölésre utal: ördögszekér, nevitnem tudom. Népi élőhelv-meahatározásai: Igen mindenütt a legelőkön / gyepben mindenütt, telkes részen / ugar területen /partos fődeken, árokparton /gyepen, szántófődön jobban (vö. bondor) / tippanos részen /szikes részen/legelőkön/hátas fődeken. Népi felhasználási módjai: Gyerekkoromban szaladtam utána/{ijesztettek vele): ott jön az ördögszekér, oszt elvisz! /megijesztette a birkát. Egyéb jellemzői: A ló megijedt tőle, megütötte az ember (a tövét), tört ki / nincs virága / gálád egy valami/egy szálon felnő, 50 cm, tetejin 20-30 cm átmérőjű valami, virága nincs / szúrója van, fehér virág / görgeti, jószág összerebbent / göndörgeti. Népi taxonómiája: Szinte mindenki ismeri, néven is nevezi, terepen jól felismeri. Rokonságban van a szamártöviskkel, de attól szinte mindig elválik. Szintén kapcsolódik a bondorhoz (Amaranthus albus) [bondor, de mégse pont bondor). Sok neve ellenére egyféle van csak belőle (az E. planum hiányzik a tájból). Eavéb adatok: Iringó, a TV-ből (hallotttam). Szélhajtótövisk, ennek is pásztorember adta a nevit! (annyira találó). Euphorbia cyparissias (farkaskutyatej) (adatszám: 46). Szárazgyepekben és útszéleken gyakori. Ismertsége: 98%. Népi nevei: Uralkodó neve a kutyatej, ritkán kutyatejkóró vagy kutyatejvirág. Népi élőhelv- meahatározásai: Árokpart, erdőkben /árokpart, nem nagyon van legelőn / megkerül / legelőszélen /ennek van helye! nem mindenhol jön ki, partosabb helyen / fotonként van, jobb helyeken / legelőn egy-két helyen / legelőn, dudvásabb fődeken, trágyás, a szíkkopárt nem szereti / mindenfele /partosabb helyen /partosabb helyen / telkes részen / ugarfődön, legelőkön fótonkint (vö. löszgyepfoltonként) /partosabb, telkes fődeken /szántófőd körül, nem réti virág/tippanos helyen van. Népi felhasználási módjai: Disznó feldúrta /még a szénáját sem eszi meg /szárítva sem szereti / akkor eszik, ha lefogyott a mező. Egyéb jellemzői: Széjjelszakíccsa azt a párét (és jön a tej)/más növény is van tejelős / fürtös virága van. Népi taxonómiája: Mindenki ismeri, ugyanazt a nevet használja. Kevesen tudják, hogy több fajtája van ennek is. Galium verum (tejoltó galaj) (adatszám: 42). Szárazgyepekben és útszéleken gyakori. Ismertsége: 69%. Népi nevei: Nevet ritkán gyűjtöttünk: mézvirág (kétszer), egyszer: borvirág, mézelővirág, tejótó, tejoltó, tejoltófű. A Tikos-féle kovászvirág nevet (Tikos 1950,1951) nem ismerik. Népi élőhelv-meahatározásai: Ritka, ríten, fekete fődön, nem vizes helyen / fekete porongon, túzok fészkelt benne / legelőn nem terem, erdőszéleken. Népi felhasználási módjai: Nem eszi a jószág /nem szereti a birka/minden megeszi /jószág nem nagyon eszi/szénába teszik, illatos. Egyéb jellemzői: Illatos, sok apró, sárga virág/érdekes szaga van /illatos! / érdekes szaga van/jó szaga van /mézelő sárga virág, borzasztó finom illata van / jó illata van /sárga magja van /szagos /erős illata van /illatos. Népi taxonómiája: Elég sokan ismerik, terepen is jól felismerik. Terepen négyen a kutyatejjel tévesztik [kutyatejlehet elszáradva), ketten a tályoggyökérrel.
