Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Természettudomány - Molnár Zsolt–Hoffmann Károly: A hortobágyi pásztorok növény- és növényzetismerete. I. Szikesek, rétek, mocsarak és löszgyepek növényei, valamint az őshonos fásszárúak és erdei lágyszárúak
22 MOLNÁR ZSOLT-HOFFMANN KÁROLY Ononis spinosa (tövises iglice) (adatszám: 47). Szárazgyepekben, alig szikes üdébb gyepekben és útszéleken gyakori. Ismertsége: 100%. Népi nevei: Uralkodó neve a gelicetövis(k), ritkán zömmel ennek variációi: gelecsány, gilicsány (előbbi kettőt egy ember mondta!), gelicántövisk, macskatövisk, macskatökszúrókatövisk (utóbbi hármat egy ember mondta!), gelicsánytövis, gelicsány, gilice vagy mi, gyalogakác (kétszer is gyűjtve, nem tévesztés! - vö. szúrós, alacsony és pillangós virágúi), szilicetövis, pinaszúrkálótövisk. Népi élőhelv-meahatározásai: Partosabb helyeken /legelőn, megterem mindenfajta legelőn /legelőszélibe, kanális mellett fődhányáson, szántófődön/feketefődi/víz kiviszi/porongokon/aholjó a főd, ott jó a gyep / fekete fődön. Népi felhasználási módjai: Ott jó víz van! / tavasszal nem nyúl hozzá a jószág, csak ha levágódik / feketefődi, ott ássanak kutat, öregek mondták, de mi köze vót a vízhez? / kecske kipusztítja/kecske kipusztította / sűrű vót, lekaszáltuk, fűtöttünk / temértelen(sk) sok van belőle, csúnya egy növény / szénában jobban szereti, mint a hereszénát/ha gyenge, megeszi. Egyéb jellemzői: Lila/kék virága van (értsd: rózsaszín) /rápányvázza a tehenet, nem húzza ki (mert erős a gyökere). Népi taxonómiája: Mindenki ismeri, nevét is tudja, terepen jól felismeri. Más fajhoz nem rokonítják. Trifolium arvense (herehura) (adatszám: 19). Zavart szárazgyepekben fordul elő. Ismertsége: 84%. Népi nevei: Leggyakrabban macskatöke, ritkán macskatök, macskatökvirág, egyszer kutyatöke, egértöke. Népi élőhelv-meahatározásai: Vegyesebb legelőn /szikes, szíkpatka(sk) /szántófőd, útszéleken / legelőn terem, ahol a kutyatej, ahol a sárkelet / ugarfődeken /legelőn, partosabb legelőn, telkes fődön/hátas fődeken / feketefődön / legelőkön / tippanos legelők közt. Népi felhasználási módjai: Nem hasznos. Egyéb jellemzői: Szőrös /billentyű a végin (a virágzat), ha esős tavasz van/tavaszikaszálás után, eső, sarjújön kifele, felülgumó{ja van) /szürke bimbó. Népi taxonómiája: Sokan ismerik, legtöbben a nevét is. Nem része a bodorka népi taxonnak. Olykor a T. retusum is macskatöke (gömbölyű! - más, mint a T. angulatum, ami egyértelműen bodorka), de a bimbós T. striatum is lehet macskatöke. Veresherének tévesztette egy ember. Daucus carota (vadmurok) (adatszám: 49). Szárazgyepekben, alig szikes üdébb gyepekben és útszéleken gyakori. Ismertsége: 92%. Népi nevei: Leggyakoribb neve a vadkapor, ritkán vadmurok, vadpetrezselyem, gólyafű, gólyavirág, vadrépa, répafű, vadsárgarépa, vadződség, vadrípa, kaporfű, lámpafű, esernyővirág, fantázianeve a fehérfejűvirág, ill. úgy hívom, póklakás. Népi élőhely-meghatározásai: Gyepen, parlagfődön, porongokon / erdősávnál, árokparton/annyi van, mint a szemét/kertbe is van szelíd /gyepen megnő! / sárjúmezőbe szokott lenni / kertesebb főd / árokpart, vízhez közel/ugaros, feltört főd. Népi felhasználási módjai: Nemigen szereti a jószág/nem eszi semmi. Egyéb jellemzői: Középen egy kis piros virág /belehogyhívjákolapók, ernyős tányérvirágja van/legyeketösszefogja vagy pók (lakik benne) / (virágja) összenő, pók (van benne)/olyan, mint a répa / olyan, mint a sárgarépának, ebbe költöznek a pókok, úgy hívom, póklakás/sárgarépához hasonlít / összehúzódik, abba költöznek a pókok /pókok fészkelnek bele. Népi taxonómiája: Majdnem mindenki ismeri, de sokan nem tudják a nevét (nem tudom, kórónövény). Sokan hasonlítják a kerti sárgarépához (pl. a sárgarépa másolatja). A gólyafű más: =kásafű, =az páré. Egyéb adatok: Tövisknek nézte a felügyelő (és leszidta a pásztort, hogy mennyit hagyott). Kóróra: meg van avasodva. Festuca rupicola (barázdált csenkesz) (adatszám: 3). Löszgyepek jellemző, olykor tömeges növénye. Ismertsége: n.é. Népi nevei: Terepen ritkán kérdezhető. Népi taxonómiája: Avaros állománya erdőben: erdei tippan, pusztán: nem ismerem /nem tippan, valami dudva. Vélhetően a Festuca pseudovina taxonjába szinte teljesen beolvad, illetve sűrű levél- zettel és virág nélkül átfedhet a Poa angustifolia-val (fontos a levél színe, de ez nem elég), de kevés biztos adatunk van. Verbascum phoeniceum (lila ökörfarkkóró) (adatszám: 5). Löszgyepek kevésbé ritka karakteradó növénye. Ismertsége: n.é. Népi nevei: Csak tévesztéses nevet gyűjtöttünk. Népi taxonómiája: Nem ismerik, csak találgatnak. Tömött, hosszú és lila virágzata miatt a szarkaláb idéződik meg (fürtös szarkaláb/tömött szarkaláb/nem szarkaláb!/hasonlít a szarkalábhoz). Filipendula vulgaris (koloncos legyezőfű) (adatszám: 12). Löszgyepek kevésbé ritka karakteradó növénye. Ismertsége: 25%. Népi nevei: Tályoggyökér. Népi élőhelv-meghatározásai: Daraksa. Népi felhasználási rnódiai: Fülibe húztuk/szügyibe / tályogra árulták. Egyéb jellemzői: Fehér (máskor: sárga) virág, térdig érő, egy szár, gyökere, mint az árpa/60 cm, 1 szál, tetején gümő, alján levél, nyáron fehér virág. Népi taxonómiája: Névről többen is ismerik, de csak ketten tudják hortobágyi fajjal beazonosítani (de mindketten a Filipendula vulgaris-szal). A tályoggyökeret a terepen mások nem ismerik. A piacon vett gyökerét többen régen használták. Ők tévesztik az élőhelyét is (vizes részen/Hortobágy szélirí). Egyéb adatok: Ez ilyen megőrzött virág, nem szabad szedni. Ornithogalum boucheanum és kochii (konya és pusztai sárma) (adatszám: 26). Előbbi az útszélek, telepített erdők, utóbbi a löszgyepek jellemző tavaszi faja. Ismertségük: 65%. Népi neveik: Talán a kígyóvirág az igazi neve, de gyakoribb még a gólyahír, ritka a gólyavirág, csillagvirág, disznóvirág, kígyóhagyma, vadhagyma. A nevek zöme elég bizonytalan, további kutatásokra van szükség. Népi élőhelv-meohatározásaik: partos részeken. Népi felhasználási módjaik: Durkálja a disznó, savankás a tehén teje tűle (pontosan melyik faj lehet?). Egyéb jellemzői: Korai érő virág / amikor jönnek a gólyák, már kinő / tavaszi virág / furcsa szaga van, hasonló a szaga, minta vízisiklónak/legelső Népi taxonómiájuk: A kis mintaszám és a terepi adatok kis száma miatt nem tudni, hogy a gólyahír név a sármákra és tyúktaréjra is vonatkozik-e (gólyahír ez is, csak más a virága), vagy ezek az adatok részben tévesztések. Fantázianév a képről: mint a jácint, lehet mondani, hogy pusztai jácint. Gagea pratensis (mezei tyúktaréj) (adatszám: 25). Löszgyepek, régebben szántók gyakori tavaszi növénye. Ismertsége: 47%. Népi nevei: Gyakoribb neve a gólyahír, ritkán csillagvirág, kígyóhagyma. A (sárga)ki- kirics téves is lehet (a kikirics látványos, gyakran sárga virágot jelent a magyarban, dalból ismerem), sárga kis csillag (ez jelzős szerkezet lehet). Népi élőhelv-meghatározásai: Tőlünk kifele a girincen. Egyéb jellemzői: Legkorábbi. Népi taxonómiája: Az emberek alig fele ismerheti, közülük is sokan nem tudják a nevét. A kis mintaszám miatt a gyűjtött nevek sem mind megbízhatóak (egyesek erre mondják /valami csillagnak hívják). Részben átfedő taxont alkot a sármákkal.
