Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Folklorisztika - Orosz György: Dualisztikus kozmológiai hiedelmek a svéd, a magyar és az orosz kultúrában
206 OROSZ GYÖRGY Sverige}2 ('Nils Holgersson csodálatos utazása Svédországon át'). Ez egy olvasókönyv az általános iskolások számára. Alig néhány évvel a megjelenése után (1906-1907) ezt a tankönyvet kb. harminc nyelvre fordították le, és még napjainkban is igen nagy népszerűségnek örvend az egész világban. Az 1900-as évek elején a svéd kormány pályázatot hirdetett meg egy olyan földrajzi olvasókönyv megírására, amelyből a gyerekek megismerhetik hazájuk tájait és hagyományait. A Svéd Tanárok Szövetsége megbízásából ez a nemes feladat, egy modern honismereti tankönyv megírása, Selma Lagerlöfnek jutott osztályrészül, és ő ezt a feladatot sajátos módon teljesítette. A Nils Holgersson csodálatos utazása mesekönyv is, pedagógiai oktatókönyv is, földrajz és néprajz is, a természet szerete- tére lelkesítő történetsorozat is. A képzett tanítónő és a művészi mesélő ötvözte egybe mindezeket. Képzeletében megszületett egy mese. Ennek hőse Nils, akit korábbi rosszalkodásai és gonoszsága miatt büntetésül törpévé varázsolta egy házimanó, melynek eredményeképpen kb. 20 cm-es- re zsugorodott, és megértette az állatok nyelvét. Márton gúnár hátán az északra tartó vadludakkal beutazza Svédországot. A nagy keret, amelyben az utazás végbemegy, számos izgalmas és szórakoztató, de egyúttal tanulságos történetet foglal magában, amelyek révén megismerkedhetünk Svédország történelmével, hagyományaival, számos tájegységének és városának jellegzetességeivel, valamint az emberek és állatok jó és rossz cselekedeteivel. Mindeközben tanúi lehetünk az egykori undok kisfiú Nils fokozatos lelki és tudati megtisztulásának és újjászületésének. Svédország didaktikus, mesés kalauzának központi témája a szépség, amely az írónő eszmevilágában esztétikai és etikai fogalom is egyben. Ez a prózai mű vallomás a szülőhaza szeretetéró'l. Selma Lagerlöf a törpévé varázsolt főhős alakjában és történetében azt a mérhetetlen utat szemlélteti és érzékelteti, amelyet az embernek meg kell tennie ahhoz, hogy az igazi emberségig eljusson. Selma Lagerlöfnek szinte minden népiskolából küldtek a tanítók a Nils Holgersson című meseregénynek a megírásához olvasmányanyagot fogalmazványok és feljegyzések formájában: Svédország épületeiről, népviseletéről, a népi hiedelmekről, munkafajtákról, étkezési szokásokról, művészeti alkotásokról. Ö, mint igazi moralista, mindezt teljes mértékben integrálta a „nagy utazás" izgalmas élményeibe: akkoriban igen modern, nagy lelki élményt nyújtó, realisztikus nyelvezettel fogalmazva meg a történeteket.12 13 Selma Lagerlöf a Szmoland mondája című történetbe14 (svédül: Sagan om Smáland15) beleszőtt egy apokrif hagyományokra visszanyúló dualisztikus, kozmogonikus mítoszt. Az a dualisztikus hiedelem,, mely szerint 12 LAGERLÖF 1962/3. 13 http://www.cserkeszonline.hu/termek_299.l1tml (letöltés: 2008.01.15); http://mek.0szk.hu/01300/01391/html/vilag146.htm (letöltés: 2008.01.15.): http://hu.wikipedia.org/wiki/Nils_Holgersson_csod%C3%A1la... (letöltés: 2008.01. 15); http://de.wikipedia.org/wiki/Die_wunderbare_Reise_des_klein... (letöltés: 2009. 02.02.) 14 A monda az egyik magyar műfordításban a következő címet kapta: Mikoron Szent Péter az Úristen dolgába avatkozott. In: LAGERLÖF 1962/b: 129-132. 15 LAGERLÖF 1962/a: 159-163. Isten a világot úgymond nem egyedül, hanem a Sátánnal együtt teremtette16, szöges ellentétben áll a Keresztény Egyháznak a teremtésről vallott kánoni hittételével. Ebben a mondában a fenti etiologikus, dualisztikus hitbeli vélekedés modifikált változata jelenik meg előttünk. A Sátán helyére a kereszténység egyik fontos alakja, Szent Péter került17, akinek tulajdonképpen a káoszt jelképező hegyek megteremtését tulajdonítják a Szmoland nevű síkságon. Isten ezzel szemben a sík vidéket teremtette. A síkság a mitologikus világképben a rendezett világot, tehát a kozmoszt jelenti. A mondaanyag első transzformációja, mégpedig a Sátán nevének helyettesítése Szent Péterével, már akkor végbement, mielőtt ezt a kozmogonikus apokrif mítoszt Svédországba átültették („transzplantál- ták"). A szüzsé második transzformációja, tehát az egyszer már módosított teremtésmonda átvitele a Szmoland nevű tájra, nem jelent mást, mint azt, hogy az apokrifet hozzáigazították a svéd földrajzi viszonyokhoz. Selma Lagerlöf ezt a kétszeresen folklorizált apokrif mondaanyagot átemelte az örökkévalóság síkjára, az által, hogy integrálta azt a Nils Holgersson csodálatos utazása című honismereti tankönyvbe. A világ teremtésének dualisztikus felfogásáról a különböző népek mitológiájában Nagy Ilona tudósít az 1979-ben megjelent tanulmányában.18 Én itt a Világ teremtése dualisztikus, kozmogonikus mondára utalok, mely szerint Isten a földet az ördöggel együtt teremtette meg. Vargyas Lajos a föld teremtésének dualisztikus mondáját egy Kálmány Lajos által Magyarszentmihályon gyűjtött és 1893-ban publikált lidérc-monda alapján sorolta keleti eredetű folklórörökségünk darabjai közé.19 Nagy Ilona ezzel kapcsolatban megfogalmazza a dilemmát, hogy a magyar mondái hagyomány vagy ősi örökségként hozta magával a világ teremtéséhez kapcsolódó, a tenger fenekéről felhozott föld (vagy homok) motívumát, illetve a Teremtő és demiurgosza együttdolgozását a teremtés mondájában, vagy pedig már új hazájában vette át a dualisztikus világteremtési legenda motívumait közeli vagy távolabbi szomszédaitól, azoktól, akiknek hagyományában mély nyomot hagyott a bogumilizmus, tehát egy középkori balkáni eretnek ideológia: „Ha Ázsiából hoztuk, akkor is számolnunk kell azzal a ténnyel, hogy a bogumil tanok hatósugarának tőszomszédságában ez a régi hagyomány nem maradt érintetlenül: ha mást nem, erősítést bizonyára kapott. S harmadik megoldás is lehetséges: a bogumilizmus népszerűségét éppen az alapozta meg, hogy a régi szláv, bolgár-török hagyományokat magába olvasztotta. Talán a bolgártörök népek és a magyarok egykori kultúrájának közös eleme él tovább egymástól függetlenül a magyar és a balkáni folklórban?"20 16 NAGY 1979:323-330. 17 Az ördög, a Sátán helyén a magyarteremtésmondákban is nagyon gyakran Szent Pétert találjuk. L: NAGY 1979:326. L. még: LAMMEL - NAGY 2001:185-192. Az utóbbi műben található néhány apokrif monda a következő címmel: Amikor Krisztus Urunk és Szent Péter teremtett. 18 NAGY 1979:323-330. 19 KÁLMÁNY 1893:6. 20 NAGY 1979:328.
