Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Folklorisztika - Orosz György: Dualisztikus kozmológiai hiedelmek a svéd, a magyar és az orosz kultúrában
DUALISZTIKUS KOZMOLÓGIAI HIEDELMEK A SVÉD, A MAGYAR ÉS AZ OROSZ KULTÚRÁBAN 207 Az eredetet illetően Nagy Ilona a következőképpen oldja fel a megvála- szolhatatlannak tűnő dilemmát, s azt írja, hogy „a magyar szövegek esetében is megtehetjük, hogy nem töprengünk azon, vajon miként és kiktől «vettük át» azokat: egyszerűen vannak, változatgazdagok, gyönyörűek, a magyar kultúra részei".21 Nagy Ilona igen lényeglátóan mutatja be a bogumil mozgalom keletkezését és tanításának mibenlétét. A bogumil eretnekmozgalom a 10. század közepén keletkezett, bolgár területen, feltehetően Macedóniában [bogo mili =,Istent szeretők'; Bogomil az alapító Jeremija pópa neve). Nyugat-Európában viszont vele nagyon is összefüggésbe hozható szekták terjedtek el a 12. századtól (kathárok, albigensek), akiknek a tanai szoros kapcsolatban álltak a bogumilekével. A bogumilek szent könyve, a Tajnaja Kniga (,Titkos könyv') feltehetően egy, a 10. században keletkezett, ám elveszett bolgár mű alapján készült. Két latin nyelvű kézirata maradt fenn, amelyek azt mutatják, hogy a dualisztikus bogumil tanításokat a lombardiai kathárok és a dél-franciaországi albigensek is befogadták. A bogumil szent könyvek a föld teremtésének dualisztikus mondáját a folklórból megismert formában nem fogalmazzák meg. Az egyetlen apokrif irat, amely viszont ezt valóban tartalmazza, a Svitok bozestvennych knig (,Isteni könyvek tekercse') vagy 0 Tiveriadskom more (,A Tiberiás-tengerről') címet viseli.22 Jung Károly a dualisztikus világteremtési hagyományt három csoportra osztja23:- a szigetredakció, amelyben Isten a földet a víz habjából teremti;- a kontinentális redakció, amelyben a világ teremtéséhez a földet egy másik lény hozza fel a tenger fenekéről;- az indiai redakció, amelyben az előbbi két szerkesztés figyelhető meg. A bogumilek, mivel nem szándékoztak felállítani egy bogumil koz- mogóniát, a világ keletkezéséről, az ember származásáról, bukásáról és megváltásáról alkotott vallásbölcseleti felfogásukat népszerű módon, „naiv legendák formájában" örökítették meg, a mítosz és az allegória közötti előadás formájában. Isten és Sátán a két ősok, voltaképpen a jó és a rossz megtestesítője a bogumil ideológiában, s a legkorábbi szövegek szerint egyenrangú félként, szinte partneri alapon alakítják ki és népesítik be a világmindenséget. Ez a korai szigorú dualizmus adja át a helyét, s a keresztény monoteizmus hatására Isten, vagyis a jó princípiuma veszi át a kezdeményezést a teremtésmondákban, a Sátánnak csak mellékes szerep jut.24 Míg korábban teremtőként még Isten és a Sátán szerepel, van olyan mondacsoport a magyar néphagyományban, amelyben az Úrhoz és Szent Péterhez köti a hagyomány az állatok és növények eredetét, valamint sok egyéb teremtő műveletet. Szent Péter a világ dolgainak rosszabbik felét alkotja meg. A Jézus és Szent Péter-történetek, amelyek ugyancsak a mér21 NAGY 2004:217. 22 NAGY 2004:198,204. 23 JUNG 1992:164. 24 JUNG 1992:164. sékelt dualisztikus szemléletet tükrözik, a magyar mellett a délszláv néphagyományban is jól ismertek, de a szerbeknél Szent Száva alakja bukkan fel a történetekben. Itt azonban az Isten-Sátán teremtő kettőst már jóval későbbi fokon érheti tetten a kutatás.25 Az európai népi teremtésmondáknak az a közös sajátossága - írja Nagy Ilona -, hogy Istentől a jó, az ördögtől a rossz dolgok erednek, de ez a hiedelem semmilyen formában nem fordul elő a bogumilek tanításaiban. A dualisztikus állattermtés mondái mégis azon a területen ismertek Európában, ahol a bogumilizmus is elterjedt. A bogumil hatást tehát nem lehet könnyedén kizárni, mert a dualisztikus teremtésmítoszoknak létezik egy olyan csoportja, amelynek kimondottan bogumil forrásai vannak: az ördög által megformált teremtménybe Isten lehel lelket.26 Ezen utóbbi megállapítás azoban már átvezet bennünket az orosz kultúra világába. Az apokrifek mára Kijevi Rusz irodalmában is fellelhetők voltak.27 Hogy mely apokrif elbeszélések voltak ismeretesek már a kijevi időkben is, és melyek kerültek be orosz földre csak később, ezt nem mindig egyszerű eldönteni, de az mindenesetre tény, hogy már a legrégibb időkben széles körben elterjedtek. 13. század előtti kéziratokban fennmaradtak apokrif elbeszélések, például Jeremiás prófétáról, s az istenszülő kálváriajárása (Chozdenie Bogorodicy po mukam) címmel.28 Az apokrifek a keleti szlávoknál behatoltak a tradicionális irodalmi műfajokba: a szentek legendáiba, a zarándokirodalomba, az évkönyvírásba29, de hatást gyakoroltak - hívja fel rá a figyelmet N. K. Gudzij -, a népköltészetre és az óorosz művészet néhány ágára is.30 V. V. Kuskov szerint itt egy ellentétes irányú folyamat is végbement, mert az apokrif alkotások igen nagy mértékben olvasztottak magukba népi képzeteket, illetve felhasználták a szájhagyományozó költészet művészi fogásait .31 Az apokrif irodalom Ruszba való beáramlása, nagyobbrészt Bizáncból délszláv közvetítéssel, részint közvetlenül Bolgárországból, már a 11. századtól elkezdődött.32 A szláv apokrifek bolgár eredetéről azonban ma már nem lehet olyan biztonsággal beszélni, mint korábban. Az a nézet, hogy a középkori bogumil eretnekség az ószláv apokrifek létrehozásában és elterjesztésében meghatározó szerepet játszott volna, tarthatatlan.33 A Russkaja Mysl'folyóirat névtelen szerkesztője már 1890-ben, a júliusi számban kifejtette azt a véleményt, hogy talán abba kellene hagyni a vándorlás útvonalának találgatását, és el kellene fogadni, hogy a teremtés dualisztikus koncepciója egymástól függetlenül is kialakulhatott egymástól elkülönülten élő etnikumoknál is, több nép vallási fejlődésének közös fejlődési fokaként.34 A madár alakú Sátán története az oroszoknál és álta25 JUNG 1992:182. 26 NAGY 2004:200. 27 LICHACEV1985:40. 28 GREKOV- ARTAMONOV1948:172. 29 LICHAÍEV 1985:40. 30 GUDZIJ 1952:87-88. 31 KUSKOV 1982:35. L. még: PETKANOVA1988:41-42. 32 GUDZIJ 1945:3533 SANTOS OTERO 1978:27-28. 34 DRAGOMANOV1961:13-14.
