Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Folklorisztika - Orosz György: Dualisztikus kozmológiai hiedelmek a svéd, a magyar és az orosz kultúrában
205 Orosz György DUALISZTIKUS KOZMOLÓGIAI HIEDELMEK A SVÉD, A MAGYAR ÉS AZ OROSZ KULTÚRÁBAN Az új, keresztény világnézet elsajátítását Európa népeinél - mutat rá D. Petkanova nemcsak a kanonikus egyházi irodalom alkotásainak a lefordítása egyengette, hanem az apokrifek széles körű használata is. Az apokrifek a nép számára hasznos ismereteket közvetítettek, és a népet elsősorban a Keresztény Egyház és a keresztény etika iránti hűségre nevelték. Megállapítja továbbá, hogy az a nagy hatás, amelyet az apokrif irodalom a középkori kultúra fejlődésére gyakorolt, csak a Bibliáéval mérhető össze.1 Az apokrifek folklórra gyakorolt hatása minden olyan országban kimutatható, amelyekben elterjedtek az apokrif iratok. így ezek nyomai jól láthatók a fennmaradt görög, arab, bolgár, orosz, magyar, német és más nyugat-európai hagyományban.2 Messzemenően megszívlelendő D. Petkanova idevonatkozó megállapítása: „Magától értetődik, hogy nem minden hasonlóságot lehet az apokrifek és a néphit között az apokrifeknek az utóbbira gyakorolt hatásával magyarázni. Nagyon gyakran fordítva játszódott le a dolog - a népi elképzelések és nézetek szüremlettek be az apokrif elbeszélésekbe, vagy pedig tipológiailag rokon nézetek maradtak fenn szájhagyomány útján. Nehéz elválasztani egymástól a nép világnézetének különböző rétegeit, mivel minden egyes korszaknak megvolt a saját hiedelemvilága, amely fejlődött és gazdagodott. Vitathatatlan azonban, hogy a középkor népi világnézetének egy jelentős része az apokrif gondolatvilág és tematika számos megjelenési formájának a hatása alatt keletkezett.”3 Az orosz kultúra vonatkozásában A. N. Veselovskij már korábban hasonló következtetésre jutott az apokrifek, a vallásos népénekek (duchovnye stichi) és a hősi énekek (byliny) bonyolult kölcsönhatásátvizsgálva. A motívum- és témakölcsönzések irányát nagyon gyakran nem, vagy csak hozzávetőlegesen lehet meghatározni.4 Jelen tanulmányom egy 2007-ben német nyelven megjelent írásom5 továbbfejlesztett változata. Tudományos vizsgálódásaim középpontjában dualisztikus teremtéstörténetek állnak, de nem szolgálok összeurópai kitekintéssel. Elemzésemet a svéd, a magyar és az orosz kultúrára korlátozom. Műfajilag a következő kategóriákat sorakoztatom fel példaként: szépirodalom, népi mondák, vallásos népénekek és évkönyvi híradás. 1 PETKANOVA 1988:39,46. 2 PETKANOVA 1988:41. 3 PETKANOVA 1988:46. 4 VESELOVSKIJ 1879:2. 5 OROSZ 2007:329—334. Mindezek mögött vallásideológiai hátterelő közegként a középkori eretnek bogumilizmus sejlik fel. Egynémely dualisztikus tartalmú apokrif írás és a bogumil tanok kapcsolatáról értékes tanulmányokkal szolgálnak Jung Károly6 és Nagy Ilona7 magyar folkloristák. Az ő tudományos következtetéseiket messzemenően figyelembe veszem és felhasználom saját gondolataim kifejtése során. Először a svéd szépirodalom egyik gyöngyszemét vonom be a fentiekben megjelölt tematikájú vizsgálódásba. A svéd írónő, Selma Lagerlöf (1858-1940), a keresztény humanizmus szellemiségéből kinövő novelláiban és regényeiben mesterien kapcsolta egybe Vármland és Dalarna tájainak romantikus módon idealizált természeti világát és az ott élő embereket hazája néphagyományával. írásaiban gyakran találkozunk meseelemekkel és mondákkal. Habár a korábbi idők embereinek életét boldogabbnak, lelkiségben gazdagabbnak, szilárd értékrenden alapulónak mutatja be művészi visszaemlékezéseiben, keresztény erkölcsisége mégsem feledtették el vele korának társadalmi problémáit. 1909-ben írói munkássága elisnmeréseként irodalmi Nobel- díjat kapott.8 A Krisztus-legendák című könyve9a világirodalom egyik gyöngyszeme. A Krisztusról szóló legendákat 1899/1900-ban gyűjtötte Palesztinában tett egyik utazása során, ötvözve ezeket a költői megfogalmazásuk során szerettt nagymamájának Jézusról szóló elbeszéléseivel. Szemléletes elbeszélő nyelvezetének köszönhetően a „látó szemekkel rendelkező asszonynak" sikerült a biblikus történeteket és az apokrif mondákat költői élménnyé megformálnia az olvasók lelki és tudati épülése céljából. A Krisztus-legendákban olyan egyszerű emberekről szól, akik találkoznak Jézus Krisztussal, de akik nem tudnak arról, hogy Ö Isten Fia, és nem tudnak az ő égi, messiási küldetéséről sem. Mégis érzik az Ő különleges voltát és a belőle sugárzó erőt. Ezek a legendák hitről, könyörületességről, szeretetről és csodákról tudósítanak.10 11 Világszerte legnépszerűbb könyve a Nils Holgersson csodálatos utazása”, aminek a svéd eredeti címe: Nils Holgerssons underbara resa genom 6 JUNG 1992:157-185. 7 NAGY 1979:323-330; 2004:181-227; 2006:281-326. 8 http://www.evelet.hu:8o8o/ujsagok/evelet/archivum/2005/i4/053 (letöltés: 2008. 01.15.) 9 LAGERLÖF é. n./a. 10 http://www.amazon.de/Christuslegenden-Selma-Lagerl%C3%... (letöltés: 2009. 02.02.) 11 LAGERLÖF 1962/b.
